Visszatér a száraz, meleg idő

A mögöttünk álló héten változékony, de többnyire az ilyenkor szokásosnál melegebb időben volt részünk. Kedden érkezett egy gyenge hidegfront, amely a nyugati, és helyenként az északi országrészbe hozott 5-10 mm csapadékot, majd ezt követően csütörtökön és pénteken kis mennyiséget adó záporok fordultak elő. Már péntek este elérte hazánkat az a hullámzó frontrendszer, amely a hétvégén jelentős mennyiségű csapadékot okozott. Szombaton az ország déli, délnyugati felén esett 10-30 mm, vasárnap pedig a Dunántúl középső észak-déli sávjában, az Alföld déli, délkeleti részén, a Hortobágyon és az Északi középhegységben mérhettünk újabb 10-25 mm-t, de országszerte volt valamennyi csapadék mindkét napon. A déli országrészben sokfelé több eső esett a hétvégén, mint a megelőző harminc napban összesen (1. ábra). Így az elmúlt tíz nap csapadékösszege hazánk túlnyomó részén meghaladja az ilyenkor szokásos mennyiséget (2. ábra), a 30 napos csapadékösszeg azonban a legtöbb helyen még mindig jelentős hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest (3. ábra). A felső 20 cm-es talajréteg sokfelé telítődött nedvességgel, amiből a középső rétegekbe is jutott (4. ábra), de a fél méternél mélyebb talajréteg hazánk jelentős részén továbbra is igen száraz. Az aszály azonban mindenütt megszűnt az országban.
A hőmérsékletet a hét első felében érkezett hidegfront csak átmenetileg és kis mértékben vetette vissza, péntekig napközben jellemzően 27-31 (5. ábra) fokig melegedett a levegő, és éjszakánként is 14-18 fokot mérhettünk, pénteken és szombaton a legmagasabb minimum hőmérséklet rekordja is megdőlt. A frontrendszer érkeztével azonban jelentősen visszaesett a hőmérséklet, szombaton a Dunántúlon, vasárnap a keleti országrészben sem sokat melegedett napközben a levegő, a csapadékos időben mindössze 15 fok körül alakultak a maximum értékek is.          

A kukorica (6. ábra) és napraforgó is beérett, a napraforgó aratása sokfelé zajlik (7. ábra). Az optimális szemnedvességhez a szeptember nagy részét jellemző száraz, meleg időjárás kedvező.
Az őszi káposztarepce jellemzően már a csírázás, kelés fázisában van. A magágy előkészítéséhez, a vetéshez és a magok keléséhez a hónap első dekádjában az ország nagyobb részén kedvező volt a talaj fölső rétegének nedvességtartalma, utána azonban az ország nagyobb részén egyre jobban kiszáradt a talaj. A hétvégi kiadós csapadék igen sokat jelentett a növény optimális korai fejlődéséhez.   

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink szeptember közepére vonatkozó állapotot mutatják. Ebben az időszakban további jelentős csökkenés tapasztalható az index értékében. A nyári szántóföldi növények elveszítették zöld tömegüket, és a természetes vegetáció sem olyan zöld már, mint a nyár derekán. Ezt a folyamatot ellensúlyozza kissé, hogy a tarlók sokfelé kizöldültek a nyár végére, szeptemberre, ugyanakkor az elvetett repce táblák még jórészt növénymentesek. Az anomália térképen az Alföld déli, délkeleti és középső területein már augusztusban megjelent nagy kiterjedésű vörös folt, ahol a csapadékhiány miatt a sokéves átlagnál alacsonyabb az index értéke, tovább nőtt az előző időszakokhoz képest, a Dunántúl keleti részére is kiterjedt. Az ország északi és nyugati tájain azonban még mindig magasabb a zöld tömeg mennyisége az ilyenkor szokásosnál. 

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1470 és 1700 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek északon és nyugaton, a magasabbak délkeleten vannak (8. ábra), az országon belüli különbség továbbra is növekszik. A kukorica az éréshez szükséges mennyiséget már bőven elérte. Az összegzés kezdete óta folyamatos elmaradásban van a hőösszeg a tavalyi évhez képest, jelenleg mintegy 20-60 foknap a hiány. A sokéves átlaghoz képest a nyár végére zárkózott föl a hőösszeg, jelenleg már 30-80 foknap előny a jellemző. Mindez azt jelenti, hogy a növények „utolérték magukat”, az érés fázisa már a szokásos időpont körül történik.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (9. és 10. ábra). A tavalyi évhez hasonlóan az idén is késve kezdődött a kukorica vetése. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talaj hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. A talajnedvesség kedvezően alakult még a vetés kezdeti időszakában, április közepétől azonban főként az Alföldön többfelé kevesebb csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál, és május első dekádjában is kevesebb eső öntözte a friss vetést az optimálisnál. Így a felső talajréteg, ahonnan a kukorica ilyenkor a nedvességet gyűjti, elsősorban az Alföldön kiszáradt. A hónap közepén érkezett bőséges csapadék azonban pótolta nedvességet, a növények fejlődése optimálisan alakult, de északkeleten, ahol kevesebb esett, május végére ismét szárazzá vált a talaj. Június elején éppen időben érkezett az újabb csapadék, hogy megszüntesse a Tiszántúl északi felén kialakulóban lévő aszályt, majd a hónap utolsó dekádjában is országszerte záporok öntözték az állományokat. Július első két dekádjában is a záporos csapadékforma volt a jellemző, foltokban nagyobb mennyiség is leesett, míg az Alföld nagy része, valamint Budapest és Mosonmagyaróvár környéke egyre szárazabbá vált. Július végén több hullámban kiterjedt zivatarrendszerek okoztak nagy területen jelentős csapadékot, de az ország középső része ebből kimaradt, így arrafelé a hónap végére aszályos körülmények alakultak ki, míg a Dunántúl nyugati részén vízbőség volt. Augusztus első hetében országszerte bőséges csapadék hullott, ami különösen az alföldi állományoknak jött jókor. Augusztus második, harmadik és negyedik hete csak elszórt záporokat hozott, azonban a nedvesség a talajban a legtöbb helyen kitartott. A hónap végén, szeptember elején érkezett záporok már az érés fázisában érték a növényt. Azóta az érés szempontjából optimális száraz, meleg időjárást csak kevés csapadékos nap szakította meg. A tenyészidőszak során hazánk nagyobb részén kevéssel az optimális alatt alakult az összegzett csapadék, a hiány az elmúlt másfél hónapban indult növekedésnek. Az Alföld középső részén és a Tiszántúlon volt a nyár folyamán elmaradás, mely jelenleg 50-100 mm között alakul.
A hőmérséklet áprilisban, májusban, júniusban és augusztus első dekádjában is gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, így az összegzett hőösszeg jócskán elmarad az optimálistól azzal együtt is, hogy júliusban valamint augusztus második és szeptember első felében az átlagosnál melegebb volt az idő.

Az előttünk álló hétre még visszatér a száraz, késő nyári, kora őszi időjárás. Sok lesz a napsütés, csapadék szombatig sehol sem várható, akkor is csak kevés helyen valószínű zápor, zivatar. A felszín közeli talajréteg fokozatos száradására lehet számítani. A hőmérséklet az ilyenkor szokásos értékek fölött alakul, napközben 23-28 fok közé melegszik a levegő, éjszakánként pedig 10-15 fok közé esik vissza a hőmérséklet, ennél pár fokkal hidegebb a fagyzugos helyeken lehet. Hajnalonként helyenként pára- és ködfoltok képződnek. Szombaton várható egy hidegfront átvonulása, melyhez kötődően több lesz a felhő, pár fokkal visszaesik a hőmérséklet, és az addig gyenge vagy mérsékelt szél is megélénkül majd.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2023. szeptember 25.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2023. szeptember 24-ig (bal oldali ábra) és 30 napos csapadékösszeg
2023. szeptember 22-ig (jobb oldali ábra) (mm)

2. ábra
Az elmúlt 10 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2023. szeptember 24-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2023. szeptember 24-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2023. szeptember 24-én (%)

5. ábra
Maximum hőmérsékletek 2023. szeptember 22-én (Celsius fok)

6. ábra
Kukorica Miskolc térségében 2023. szeptember 20-án (fotó: Kovács Attila)

7. ábra
Napraforgó Miskolc térségében 2023. szeptember 20-án (fotó: Kovács Attila)

8. ábra
Az április 1-től kukoricára számolt hőösszegek 2023. szeptember 24-én (foknap)

9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2023. szeptember 24-ig (részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2023. szeptember 24-ig (részletes magyarázat a szövegben)