2024. november 23. szombat
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2024. február 8. 13:30

Továbbra is enyhe idő zavarja a vegetáció nyugalmi fázisát

Az átlagosnál 1-2 fokkal enyhébb január után február első hetében erős nyugati szél kíséretében rendkívül enyhe légtömegek érkeztek fölénk. A meleg idő megzavarja a vegetáció téli mélynyugalmi fázisát, a növények fejlődni kezdtek, pedig a télnek még nincs vége, és a túl korai fejlődés a tavaszi fagykárok veszélyét növeli. Lassú lehűlés a jövő hét elejétől várható, de továbbra is melegebb lesz az ilyenkor szokásosnál.

A mögöttünk álló egy hétben tavasziasan meleg, többnyire napos, jellemzően száraz időben volt részünk. Kevés eső a múlt csütörtökön valamint a Győr – Szeged vonal térségében vasárnap és hétfőn reggel, északkeleten pedig szerdán hullott, de a tíz napos mennyiség ezeken a területeken sem haladja meg az 5 mm-t (1. ábra).  Január 20-a óta csak nagyon kevés eső esett, így a harminc napos csapadékösszeg országszerte hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest (2. ábra), de a csapadékos november és december miatt a 90 napos összegben még mindig nagy a pozitív eltérés (3. ábra). Az elmúlt időszak szárazabb, szeles, ugyanakkor meleg időjárása kissé szárította, szikkasztotta a talajok felső néhány centiméteres rétegét, viszont a Tisza tágabb környezetében és a Tiszántúlon még mindig sokfelé vannak belvízfoltok. Az ősz második és a tél első felében teljesen feltöltődött talajok a felszín közeli rész kivételével most is nedvességgel telített állapotban vannak.
Az elmúlt egy hét átlaghőmérséklete +6 és +9 fok között alakult, ami 6-9 fokkal haladja meg az ilyenkor szokásos 0 fok körüli átlagot (4. ábra). Gyenge fagyok hajnalonként is csak kevés helyen fordultak elő, de a szeles éjszakákon sokfelé nem csökkent +7 fok alá a hőmérséklet (5 ábra). Napközben jellemzően 13-17 fok közé melegedett a levegő, de kedden néhol 20 fokot is mérhettünk (6. ábra).   

Az őszi vetések, ahol nincs tartós belvíz, viszonylag jó állapotban vannak, ezen a télen sem volt eddig olyan hideg, ami hótakaró nélkül kárt okozott volna. A kórokozókat és a kártevőket bár megtizedelte a január második hetétől a hónap végéig jellemző, legalább éjszakánként fagyos idő, de tartósabb hidegre lett volna szükség ahhoz, hogy számottevően gyérüljenek. A talajfagy maximális mélységét (5-25 cm) január közepén érte el eddig ezen a télen, az elmúlt egy hétben azonban mindenhol kiolvadtak a talajok. Belvízfoltok főleg az Alföldön fordulnak elő, ezek kiterjedése csak lassan csökken (7. ábra). A vízborítás alatt álló őszi vetéseknek a hideg idő a kedvezőbb, +4, +5 Celsius fokos napi középhőmérséklet alatt kevésbé károsodnak. December második felében és január első hetében valamint az elmúlt egy hétben azonban jelentősen meghaladta a hőmérséklet ezt a küszöbértéket, és főként a repce meg is sínylette a tartós vízborítást.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (8. és 9. ábra). Augusztus legvégén az ország nagyobb részén jelentős csapadék hullott, az akkor elvetett őszi káposztarepce így szépen ki tudott kelni. Ez után száraz időszak következett, a később a földbe került magok csak nagyon lassan indultak fejlődésnek. Újabb jelentős csapadék csak szeptember 24-25-én érkezett, mely már szinte életmentő volt a repce számára. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző többnyire száraz idő és nem túl száraz talaj kedvező körülményeket teremtett. Október utolsó dekádjától kimondottan csapadékosra fordult az idő, és bár az Alföldön kevesebb esett, mint a Dunántúlon és az északi tájakon, az esős, ugyanakkor enyhe időjárás országszerte igen kedvező feltételeket teremtett a korai fejlődéshez. November közepétől egyre nőtt a belvizes területek kiterjedése, kezdetben az Alföldön, majd másfelé is. A csapadékos idő egész novemberben és december első felében is folytatódott, de a belvízfoltok ezután sem csökkentek, a tartós vízborítás pedig nem tett jót a kultúráknak. December második felében a Dunántúl északi felében esett nagy mennyiségű csapadék, másfelé a korábbiakhoz képest szárazabb idő következett. Januárban csapadékosabb és száraz időszakok váltakoztak, de összességében jóval kevesebb esett, mint az előző hónapokban, február első hete pedig kimondottan száraz időt hozott. Hó alig érkezett, így tartós hóréteg sem alakult ki, a belvízfoltok kiterjedése pedig alig csökkent. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg az Alföldön 40-80, a Dunántúlon és az északi országrészben 120-130 mm-rel haladja meg az optimális értéket.
A hőösszeg a tenyészidőszak kezdete óta jóval az optimális értékek fölött alakul a rekordmeleg ősz és szintén enyhe december hatására. Január második hetében érkezett a télen először igazi hideg levegő hazánkba, de az is csak -10 Celsius fok körüli éjszakai fagyokat okozott, február elején pedig beköszöntött a tavasz.

A folytatásban is marad az enyhe idő, azonban több lesz a felhő, és eső is érkezik. Pénteken és szombaton napközben csak elszórtan várható gyenge csapadék, majd szombat estétől egyre többfelé ered el az eső, és hétfő délig a Dunántúlon és az északi országrészben 10-20 mm, az Alföldön 2-10 mm közötti mennyiség valószínű. Kedden a keleti országrészben van nagyobb esély további esőkre, majd a jövő hét közepétől csökken a csapadékhajlam. A délnyugati szél pénteken és szombaton is többfelé megerősödik, majd hétfőtől északiasra fordul a szélirány, ismét többfelé megélénkül, kedden és szerdán meg is erősödik a szél. A hőmérséklet továbbra is a sokéves átlag fölött alakul azzal együtt is, hogy vasárnaptól kissé lehűl az idő. Szombatig az eddigiekhez hasonlóan 13-18 fok közé melegszik napközben a levegő, majd vasárnap ez az extrém meleg már csak a délkeleti országrészben lesz jellemző, máshol néhány fokkal visszaesik a nappali felmelegedés mértéke, keddtől pedig 7 és 12 fok közötti maximum értékek lesznek jellemzők. Az éjszakai fagyok egyelőre nem térnek vissza, hajnalonként eleinte 6-11, hétfőtől 1-6 fok közötti értékekre számíthatunk.   

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. február 8.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).


1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2024. február 7-ig (mm)


2. ábra
30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. február 7-ig (mm)


3. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. február 7-ig (mm)


4. ábra
Az elmúlt 5 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2024. február 6-ig (Celsius fok)


5. ábra
Minimum hőmérsékletek 2024. február 5-én (Celsius fok)


6. ábra
Maximum hőmérsékletek 2024. február 6-án (Celsius fok)


7. ábra
Sentinel-2-es műholdkép a Mezőkövesdtől délkeletre eső térségéről 2024. február 3-án, a vízfelületek kék színnel vannak kiemelve, melyek tavakat és belvízfoltokat egyaránt mutatnak


8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2024. február 7-ig (részletes magyarázat a szövegben)


9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2024. február 7-ig (részletes magyarázat a szövegben)