Főleg az Alföldön várják nagyon az esőt a növények

Az előző héten jobbára száraz időjárásban volt részünk. Két nagyobb csapadékhullám érkezett, az első szerda, a második csütörtök este, összességében azonban csak nyugaton és északon esett 10 mm-t meghaladó mennyiség, az ország nagyobb részén 5 mm sem hullott (1. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékösszege az Alföldön helyenként még a 10 mm-t sem éri el, az átlaghoz képest csak a nyugati részeken van többlet, hazánk döntő részén 10-30 mm-rel elmarad attól (2. ábra). A 90 napos csapadékösszeg is döntően hiányt mutat, az elmaradás az ország délkeleti kétharmadán 30-60 mm között van (3. ábra). A talaj felszín közeli rétege főleg ez utóbbi területeken kimondottan száraz (4. ábra), a 20-50 cm-es talajréteg még országszerte jó nedvességellátottságú (5. ábra), a fél méternél mélyebb réteg pedig telített állapotban van.
A hőmérséklet márciusban a sokéves átlagnál 3-4 Celsius fokkal volt melegebb (6. ábra). A múlt héten hétfőn a maximumok 15, majd a hét közepén már 20 fok körül alakultak. Hétfőn és kedden keleten, északkeleten nagy területen még gyenge éjszakai fagyok is előfordultak (7. ábra). Péntektől erős déli áramlással szaharai eredetű, meleg légtömeg érkezett fölénk, mely nagyon sok, a sivatagban fölkavart port tartalmazott. Szombattól a hőmérséklet nyárias magasságokban, 25 fok körül tetőzött, rekordokat döntögetve (8. ábra). A talaj hőmérséklete a fölső 20 cm-es rétegben 15, 50 cm-en pedig 10 fok körüli.

Az őszi vetések, ahol nem volt tartós belvíz, jó állapotban vannak, két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál (9. ábra). A kalászosok tábláinak többsége már szárba indult, az őszi káposztarepce pedig helyenként már kezd virágozni. Az Alföldön, főleg az északi részén még mindig vannak belvízfoltok, ezek kiterjedése csökken, de a vetések ezekben a foltokban kipusztultak. Az egész országban, de különösen az Alföldön egyre nagyobb szükség lenne az esőre, elősorban a tavaszi vetések szempontjából, hiszen a talaj legfölső rétege sokfelé ki van száradva. Az őszi vetések nagyobb gyökérzete a mélyebb rétegekben még bőségesen talál nedvességet.
Sokfelé gyümölcsfa virágzik jelenleg, és az erdők is kezdenek lombosodni, több héttel korábban a szokásosnál. A virágzásra a száraz, meleg idő kedvező (10. ábra), ugyanakkor a szél és a nagy por a beporzó rovarok munkáját akadályozza.

Az elmúlt héten csak kevésszer esett, a számított levélnedvesség-tartam (amikor vizes volt a növények levélzete) alacsonyan alakult, a legtöbb helyen az időszak kevesebb, mint 10-20%-át tette ki (11. ábra). A párás időszakok hossza is alacsonyan maradt. Növényvédelmi szempontból ez kedvezőnek tekinthető, a gombás megbetegedések terjedésének ez a száraz időszak nem optimális.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a március elejére-közepére vonatkozó állapotot mutatják. Ebben az időszakban már gyors növekedésnek indult az index értéke a korán érkezett tavasz hatására. Az anomália térkép az ország egész területén az átlagosnál jóval fejlettebb vegetációt mutat. 

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (12. és 13. ábra). Augusztus legvégén az ország nagyobb részén jelentős csapadék hullott, az akkor elvetett őszi káposztarepce így szépen ki tudott kelni. Ez után száraz időszak következett, a később a földbe került magok csak nagyon lassan indultak fejlődésnek. Újabb jelentős csapadék csak szeptember 24-25-én érkezett, mely már szinte életmentő volt a repce számára. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző többnyire száraz idő és nem túl száraz talaj kedvező körülményeket teremtett. Október utolsó dekádjától kimondottan csapadékosra fordult az idő, és bár az Alföldön kevesebb esett, mint a Dunántúlon és az északi tájakon, az esős, ugyanakkor enyhe időjárás országszerte igen kedvező feltételeket teremtett a korai fejlődéshez. November közepétől egyre nőtt a belvizes területek kiterjedése, kezdetben az Alföldön, majd másfelé is. A csapadékos idő egész novemberben és december első felében is folytatódott, de a belvízfoltok ezután sem csökkentek, a tartós vízborítás pedig nem tett jót a kultúráknak. December második felében a Dunántúl északi felében esett nagy mennyiségű csapadék, másfelé a korábbiakhoz képest szárazabb idő következett. Januárban és februárban csapadékosabb és száraz időszakok váltakoztak, de összességében jóval kevesebb esett, mint az előző hónapokban, nagy területen az átlagnál is kevesebb, de a belvízfoltok kiterjedése csak lassan csökkent, és a vetések tavaszra ezekben jórészt ki is pusztultak. Hó alig érkezett a télen, így tartós hóréteg sem alakult ki. Márciusban nagyobb csapadék csak a nyugati országrészben fordult elő, az Alföld alig kapott esőt, így a talaj fölső rétege egyre többfelé kezdett kiszáradni. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg az Alföldön 20-30, a Dunántúlon és az északi országrészben 110-120 mm-rel haladja meg az optimális értéket, de a többlet egyre csökken.
A hőösszeg a tenyészidőszak kezdete óta jóval az optimális értékek fölött alakul a rekordmeleg ősz és szintén enyhe tél hatására. Január második hetében érkezett csak igazi hideg levegő hazánkba, de az is csak -10 Celsius fok körüli éjszakai fagyokat okozott, február elején pedig beköszöntött a tavasz, gyakran áprilist idéző hőmérsékletek voltak jellemzőek a hónap során. Március is melegebbet hozott az ideálisnál, a hónap legvégén pár napig már nyárias hőmérsékletek is előfordultak. A hőösszeg jelenleg több, mint kétszerese az ideálisnak, a növények fejlődési állapota hetekkel megelőzi a szokásosat.

A folytatásban még ma este hidegfront érkezik, így a héten előbb lehűlésre, majd újra melegedésre számíthatunk. A hőmérséklet csúcsértéke keddre 14-19 fokig mérséklődik, majd a hét legvégére visszatérnek a nyarat idéző, 25 fok körüli értékek. Éjszakai fagy a héten nem valószínű. A ma esti hidegfront kisöpri térségünkből a szürke, poros légtömeget. Csapadékot is hoz, de nem eleget: a Dunántúlon és északon eshet 10 mm-t meghaladó, míg az Alföldön csak 5 mm körüli mennyiség. Csütörtökön is eshet kevés de eső, de ez egyelőre nem tűnik számottevőnek. A hét többi része száraznak ígérkezik. Összességében alacsony marad a levélnedveség-tartam, északkeleten lehet 24 órát meghaladóan vizes a növények levele. Kedden sokfelé lesz erős, időnként viharos a nyugati, északnyugati szél, majd a hét további részében is gyakran lesz élénk a légmozgás napközben. A talaj felső fél méteres rétege ezen a héten az Alföldön tovább veszít majd nedvességtartalmából, nyugaton lehet egyensúlyban a csapadék és a heti párolgás. A talaj hőmérséklete a fölső 5-15 cm-en kezdetben pár fokot csökken, de nem megy 10 fok alá, majd a hét második felében újra 15 fok köré emelkedik.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. április 1.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2024. március 30-ig (mm)

2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. március 31-ig (mm)

3. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. március 31-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható
vízmennyiség arányában 2024. március 31-én (%)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 50 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható
vízmennyiség arányában 2024. március 31-én (%)

6. ábra
A 30 napos középhőmérséklet eltérése az átlagtól 2024. március 31-én (Celsius fok)

7. ábra
Minimum hőmérsékletek 2024. március 26-án (Celsius fok)

8. ábra
Maximum hőmérsékletek 2024. március 31-én (Celsius fok)

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon a Duna-Tisza közének északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva
(a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

10. ábra
Kajszi terméskezdemények Miskolc térségében 2024. március 31-én (fotó: Kovács Attila)

11. ábra
Számított (becsült érték) levélnedvesség-tartam (az az időtartam, amíg csapadékhullás következtében vizes a vegetáció levele) a 2024. március 31. 7 órát megelőző öt nap során lágyszárú növényekre (óra)

12. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2024. március 31-ig (részletes magyarázat a szövegben)

13. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2024. március 31-ig (részletes magyarázat a szövegben)