Mérsékelten meleg, záporokkal tarkított időjárás

Jelentős változás állt be időjárásunkban az elmúlt napokban. A hétfőn érkezett hidegfront csaknem országszerte viharos széllel, és záporokkal, zivatarokkal vonult át. A legerősebb széllökések helyenként a 100, néhol a 130 km/h-t is meghaladták (1. ábra), a gyorsan száguldó záporokból azonban többfelé még 5 mm sem esett. A nagyobb mennyiségű csapadék kedden érkezett, ekkor már áztató esők, néhol felhőszakadások is előfordultak. Szerdán is folytatódott a csapadékos idő, ekkor főként a Dunától keletre hullott többfelé számottevő mennyiség. Összességében az elmúlt napokban jellemzően 10 és 50 mm közötti mennyiség esett, de nyugaton, északnyugaton és néhány nagyobb felhőszakadás által érintett foltban 50-80 mm-t is mérhettünk (2. ábra).  Országszerte mérséklődött, többfelé, főként a Dunántúlon nagy területen meg is szűnt a mezőgazdasági aszály. Ahol 40-50 mm-t elérő vagy meghaladó mennyiség esett, ott alaposan átnedvesedett a talaj felső fél, néhol egy méteres rétege, a Dunántúl keleti felén és a délkeleti, keleti országrészben azonban többfelé továbbra is kritikusan száraz a talaj (3. ábra).
A hőmérséklet a Dunántúlon már hétfőn, míg a keleti határszélen csak szerdára esett vissza jelentősen. Szerdán a hajnali 12-16 fokról napközben is csak 18-23 fokig melegedett a levegő (4. ábra).     

Az őszi vetések is megsínylették a májusi, júniusi csapadékhiányt, a szokásosnál hamarabb beértek, javában tart az aratás. A még le nem aratott táblákban a heves zivatarok komoly károkat okoztak.
A nyári növényeket rendkívül megviselte a júniusi, július eleji csapadékhiány. Az állományok zöld tömege jóval kevesebb az ilyenkor szokásosnál (5., 6. ábra), alulról már száradni kezdtek a levelek. A kukorica többfelé már a címerhányás fázisában van, a napraforgó pedig teljes virágzásban (7., 8. ábra). A hét első felében hullott csapadék életmentőnek bizonyult ezen kultúrák számára, hazánk nagy részén azonban ez csak a „tűzoltásra” volt elég, és további rendszeres esőkre, záporokra lenne szükség a fejlődésükhöz.  

A hét első felében az időszak 55-90%-ában vizes vagy nedves volt a növények levelének felülete (9. ábra). Ez kedvező volna a gombás megbetegedések kialakulásának, de a vizes levélzet jellemzően nem magas hőmérsékletekkel társult. Párás levegő jóval rövidebb ideig fordult elő.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a június közepére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke hazánk nagyobb részén tovább csökkent a csapadékhiány és az őszi vetések érése miatt, a csökkenés csak az erdőkkel nagyobb arányban borított vidékekre nem jellemző. Az anomália térkép a megelőző időszaknál jóval nagyobb területen mutatja az aszály hatását, a legsúlyosabb helyzet az Alföldön van.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 710 és 810 foknap között alakul, a magasabb értékek a déli országrészben jellemzőek, az alacsonyabbak északon. Az aktuális értékek a tavalyiaktól mintegy 60-120 foknappal vannak elmaradva, a sokéves átlagot viszont 20-50 foknappal meghaladják. Ez alól csak a keleti, északkeleti és a középső országrész kivétel, ahol nagyjából megfelelnek az átlagnak. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció jelenlegi fejlettsége a tavalyitól jelentősen elmarad, többnyire átlagosnak mondható vagy annál kissé előrébb jár.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (10. ábra). Szeptember első hetében még a júliusra és augusztusra is jellemző száraz időjárás volt az uralkodó. Ezt követően csapadékosra fordult az idő és október közepéig országszerte 80-180 mm eső esett, feltöltődött a talaj felső 40-80 cm-es rétege. A még száraz körülmények között vetett őszi káposztarepce így eleinte nehezen kelt, utána azonban szépen tudott fejlődni, erősödni. Az őszi kalászosok vetését eleinte hátráltatta a sok csapadék és a sáros talaj, az október második dekádjától jellemző száraz idő és a nedvességben bővelkedő talaj azonban kedvező körülményeket teremtett a vetéshez és a korai fejlődéshez. A hónap végére azonban a felső talajréteg egyre jobban kiszáradt, és a később vetett kalászosok nehezen keltek, egyenetlenül fejlődtek. A november második felében érkezett csapadék és a december első két dekádját jellemző enyhe idő sokat segített, azonban többfelé maradtak igen gyenge állományok. December második felét és a januárt tavasziasan enyhe és mérsékelten hideg időszakok váltakozása jellemezte, komolyabb és tartós fagy, vastagabb hóréteg nem alakult ki. Februárban köszöntött be az igazán fagyos, téli idő, számottevő csapadék azonban csak a hónap legvégén érkezett. Ezzel együtt is a három téli hónapban mintegy 50-90 mm csapadékhiány halmozódott föl az átlaghoz képest, így a talaj mélyebb rétegei nem töltődtek föl nedvességgel a tél végére. A március eleji meleg hatására megindult az őszi vetések fejlődése, március második hetétől a hónap végéig több hullámban országos esők érkeztek. Az esős március végére sokfelé minimálisra csökkent a talaj vízhiánya a fölső egy méteres rétegben, és bár április első felét nagyrészt száraz időjárás jellemezte, a talajoknak az őszi vetések gyökérzete által érintett rétege továbbra is bőven tartalmazott nedvességet. Április közepétől többfelé érkeztek záporok, de országos áztató eső nem volt, a csapadék területi eloszlása nagyon egyenetlenné vált. Május nagyobb részét hűvös idő jellemezte, de a csapadék elmaradt az átlagtól és a szükségestől, különösen az Alföld középső részén, így arrafelé egyre jobban kiszáradt a talaj. A repce virágzásának végén és a búza virágzásakor, amikor a legtöbb nedvességre lenne szükség, egyre nagyobb terültre kezdett kiterjedni és fokozódni az aszály a keleti tájakon. Május utolsó dekádjában azonban erre a területre is jelentősebb csapadék érkezett, ami a szemképződés fázisában igen jól jött ezen kultúrák számára. A hűvös május után a meteorológiai nyár beköszöntével rögtön az első hőhullám is megérkezett, de csapadék alig hullott júniusban, az aszály a hónap közepére az egész országra kiterjedt és egyre fokozódott, csak északnyugaton enyhítette némi eső június utolsó hetében. A búza június közepén gyors érésnek indult, a hónap végéhez közeledve pedig megkezdődött az aratás. A szeptember elejétől a vegetációs időszak végéig összegzett csapadék hazánk nagyobb részén az optimálistól 90-110 mm-rel maradt el, de az országon belül nagyok a különbségek: délnyugaton 30 mm-rel több, a délkeleti országrészben viszont 170-180 mm-rel kevesebb esett.
A halmozott hőösszeg novembertől-decembertől folyamatosan meghaladta az optimális értéket.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Kecskemét térségére vonatkozóan mutatunk be (11. ábra). Idén a talajok alaposan átnedvesedtek a márciusi esőzések során. Április első fele viszont országszerte száraz idővel telt, sokat száradt a felszínközeli talajréteg. A hőmérséklet is visszaesett, a talaj hőmérséklete csak a hónap közepére érte el tartósan a vetéshez optimális 10 Celsius fokos küszöbértéket. A hónap közepétől fordult csapadékosabbra az időjárás, a több hullámban érkező záporok, zivatarok azonban területileg nagyon egyenetlenül öntöztek. A délnyugati, középső és északi országrészek bőven kaptak csapadékot, míg az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön kisebb területek csaknem teljesen szárazon maradtak, így arrafelé igen nehézkes volt a kelés, a szezon rögtön aszályos idővel indult. Május második hetétől hűvösre fordult az idő, de csapadék nem esett elég és az is egyenetlenül. Az Alföld jelentős része kimaradt a csapadékból, arrafelé nem enyhült az aszály, kritikussá vált a helyzet. A magok ott is kikeltek, de szenvedtek az aszálytól. Május utolsó dekádjában érkezett jelentősebb eső a keleti tájakra is, mely átmenetileg sokat javított a körülményeken, de a hónap vége és a június ismét száraz időt hozott. Medárd sem hozta meg a várt csapadékot, a hónap közepére az aszály az egész országra kiterjedt és egyre fokozódott. Egész június alig hozott csapadékot, az aszály egyre nagyobb mértéket öltött, majd július első hetének végén tetőzött. Július második hetében több hullámban országos csapadék érkezett, melyre égető szüksége volt a nyári növényeknek. Az április eleje óta összegzett csapadékmennyiség azonban ezzel együtt is csak fele-harmada az optimális mennyiségnek.
A hőmérséklet kezdetben kedvezően alakult az állományok fejlődéséhez, a májust jellemző tartósan hűvös idő azonban nem tett jót, nehezen fejlődtek a növények a hideg idő miatt. A nyári meleg a júniussal érkezett meg elég hirtelen és tartósan. A halmozott hőösszeg a májusi lemaradást mostanra behozta, mely így nagyjából megfelel az optimális értéknek.

A folytatásban mérsékelten meleg időre van kilátás helyenként előforduló záporokkal, zivatarokkal. A hét első feléhez képest csökken a csapadékhajlam, északon, északnyugaton nagyobb, délen, délkeleten kisebb az esély a záporokra. Hazánk nagy részén a jövő hét közepéig a talajok száradására lehet számítani. A jövő hét közepén érkezhet ismét nagyobb területre kiterjedő csapadék egy hidegfronthoz kötődően. Addig a hőmérséklet lassan emelkedni fog, vasárnaptól már 27-32 fok közötti maximumok várhatók, éjszakánként pedig 15 fok környékére hűl a levegő.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2025. július 10.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
A napi legerősebb széllökések nagysága 2025.július 7-én (km/h)

2. ábra
5 napos csapadékösszeg 2025. július 9-ig (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 50 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. július 8-án (%)

4. ábra
Maximum hőmérsékletek 2025. július 9-én (Celsius fok)

5. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Duna-Tisza közének északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

6. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

7. ábra
Kukorica Balatonkiliti térségében 2025. július 7-én (fotó: Kovács Attila)

8. ábra
Napraforgó Himod (Győr-Moson-Sopron vármegye) térségében 2025. július 6-án (fotó: Kiss Márton)

9. ábra
Vizes levél időtartam lágyszárú növényekre a 2025. július 10. reggel 8 órát megelőző 72 órában (óra)

10. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2025. július 9-ig (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)

11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2025. július 9-ig (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében)