A héten ismét fokozódik az aszály

Visszatekintés

A múlt héten változékony, frontokban bővelkedő időjárásban volt részünk. Minden nap előfordult több-kevesebb csapadék valahol az országban, a legtöbb szerdán, csütörtökön és vasárnap. Így az elmúlt öt nap csapadékösszege hazánk nagy részén 10 és 30 mm között alakult, de a déli, délnyugati országrészben foltokban 30-45 mm-t mérhettünk, ugyanakkor a középső országrészben, ahol a megelőző napokban sem esett, most is alig 5 mm hullott (1. ábra). A 30 napos csapadékösszegben is jókora területi különbségek mutatkoznak, míg a déli, délnyugati területeken többfelé 100 mm-nél is több esett, ami jóval több az ilyenkor szokásosnál, az Alföld északi felén mindössze 25-40 mm (2. ábra). Hazánk területének több, mint háromnegyedén a sokéves átlagnál kevesebb csapadék hullott május közepe óta, helyenként mindössze fele, harmada annak (3. ábra). A 90 napos csapadékösszegben is hiány tapasztalható, az ország túlnyomó részén jóval kevesebb esett az ilyenkor szokásosnál (4. ábra).

A talaj felső 10-30 cm-es rétege sokfelé átnedvesedett, ennél mélyebbre azonban csak a délnyugati határszélen jutott a nedvességből. A középső országrészben csak a felső néhány centiméter átnedvesítéséhez volt elég a csapadék (5. ábra). A középső talajréteg hazánk nagy részén továbbra is kritikusan száraz, nedvességtartalma nem éri el a 40%-ot sem a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában (6. ábra). A felső egy méteres rétegből pedig továbbra is 100-125 mm nedvesség hiányzik a telítettséghez képest az Alföld és a Mezőföld nagy részén (7. ábra).

A hőmérséklet a múlt hét első napjaiban még 30 fok fölött alakult a legmelegebb órákban, majd egy szerdán érkezett hullámzó frontrendszer hatására a kánikula a keleti országrészbe szorult vissza. Csütörtökön a tartósan borult nyugati és déli tájakon csak 20 fok körül alakultak a maximumok, majd péntektől ismét melegedés kezdődött, melyet vasárnap ismét egy hullámzó frontrendszer tört meg. Így az elmúlt öt nap átlaghőmérséklete összességében 1-2 fokkal alacsonyabban alakult az ilyenkor szokásosnál.

Főbb növényi kultúrák

A kalászosok és a repce az érés fázisában jár (8. ábra), a tavaszi csapadékhiány jelei látványosan megmutatkoznak, zöld tömegük maximális mennyisége jócskán elmaradt egy átlagos szinttől, és a növények száradása is hamarabb elkezdődött (9. ábra). Jelenleg is nagy területen van enyhe és közepes aszály, így alacsony termésátlagokra van kilátás (10. ábra).

A nyári kapás növények is sokat szenvedtek eddig a tenyészidőszakban az aszály miatt, minden csapadék, így az elmúlt napokban érkezett eső is rengeteget számít. A napraforgó egyre többfelé csillagbimbós állapotban van, és a kukorica is intenzíven növekszik, ahol elegendő nedvesség áll rendelkezésére (11. és 12. ábra). Jelenleg főleg a középső országrészben van nagy területen enyhe, közepes aszály (13. ábra). További jelentős csapadékra lenne szükség a növények optimális fejlődéséhez. 

Levélnedvesség tartam

Az elmúlt napokban szerdán, csütörtökön és vasárnap volt nagyobb területen tartósabban nedves a növények levélének felülete, ez azonban az elmúlt öt napnak jellemzően csak a hatodát-harmadát, a déli és keleti határszéleken felét tette ki. A gombás megbetegedések kialakulásához és terjedéséhez ez utóbbi területeken álltak csak fenn kedvező feltételek (14. ábra). Tartósan párás időszak nagy területre vonatkozóan nem fordult elő.

Műholdas vegetációs indexek

Az NDVI vegetációs index térképeink a május végére, június elejére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az évnek ebben az időszakában magas, de az Alföld nagy részén és a Mezőföldön már jelentős csökkenés figyelhető meg. Ez az őszi vetések érésének és a csapadékhiánynak egyaránt a jele. Az anomália térképen hazánk jelentős részén az ilyenkor szokásosnál nagyobb mennyiségű zöld tömeg figyelhető meg, de az Alföld egyes részein, főként a Hortobágy térségében nőtt a negatív anomália területi kiterjedése és mértéke.  

Hőösszeg

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 450 és 530 foknap között alakul, a magasabb számok a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészekben jellemzőek. A tavalyi értékeket és a sokéves átlagot ez mintegy 10-30 foknappal haladja meg. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció fejlődéséhez a hőmérsékleti feltételek az átlagostól kicsit jobbak, a vegetáció hajszállal a szokásos előtt jár a fejlődésben.

Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramon* (15. ábra).

Szeptember első felében országszerte megszűnt vagy jelentősen mérséklődött a nyár nagy részére jellemző aszály. A csapadék igen jól jött a frissen elvetett repce csírázásához és keléséhez, amit ezt követően száraz, nyáriasan meleg idő segített. Szeptember utolsó hetében hűlt le jelentősen az idő, és bár többször, többfelé voltak kisebb esők, záporok, összességében szeptemberben és október első két dekádjában is jóval kevesebb csapadék hullott a szokásosnál. A repce szeptemberben jellemzően kellően megerősödött (bár a déli országrészben hiányosan kelt táblák is előfordultak), az őszi kalászosokat főként az Alföldön száraz, poros talajba vetették.

Október utolsó dekádjában érkezett országos csapadék, ami sokat segített az állományok korai fejlődésében, de a délkeleti országrészben nem esett elegendő, arrafelé csak november második hétvégéjén nedvesedett át a talaj fölső rétege.

November második felében országszerte jelentős csapadék hullott részben hó formájában, és bár ekkor is a délkeleti országrészben esett a kisebb mennyiség, de az őszi vetések gyökérzónája ott is átnedvesedett.

Szinte az egész decembert őszies, borongós, szinte fagymentes és többnyire száraz idő jellemezte, sem hó, sem pedig hideg nem érkezett, így az Alföld talajainak 20-30 cm alatti rétegei szárazon fordultak 2026-ra.

Az új év hideggel és havazással indult, január 8-ra országos, összefüggő, 5-20 cm-es hóréteg alakult ki, mely bő két hétig meg is maradt. A havas felszín miatt kemény hideg is volt, többfelé -15 fok alá hűlt a levegő. Az őszi vetéseket a fagykártól a hóréteg védte. Január utolsó dekádjától jelentősen megenyhült és csapadékosra fordult az idő, így tovább nőtt a talajok nedvességtartalma.

Februárban több hullámban is tavaszias hőmérsékletek zavarták az állományok nyugalmi állapotát. Február végén, március elején napos, száraz, enyhe idővel érkezett meg a tavasz.

A száraz idő március utolsó hetéig kitartott, így a felszín közeli talajréteg egyre jobban kiszáradt, enyhe aszály kezdődött. Négy héten át tartó száraz időjárás után március 25-én kezdődött egy egy hetes esős időszak, az ország nagyobb részén 10-50 mm csapadék hullott. Az őszi vetések a szokásosnál korábban indultak fejlődésnek, közel ideálissá váltak a körülmények a hónap legvégére.

Az április időnként enyhe, majd több hullámban hűvös időt hozott sokfelé éjszakai fagyokkal, de ezek számottevő kárt nem okoztak a vetésekben. Eső alig esett, a csapadékhiány folyamatosan növekedett, egyre nagyobb terültre terjedt ki az egyre súlyosabb aszály. A repce a teljes virágzás, az árpa pedig a kalászhányás idején kritikus helyzetbe került, ez pedig gyenge termésátlagokat vetített előre.

A május is száraz idővel indult, az aszály tovább fokozódott, a táblák talajában nyár végére jellemző repedések jelentek meg. 7-e körül egy másfél hetes csapadékosabb időszak kezdődött, összességében 20-90 mm esővel, így csaknem mindenütt megszűnt az aszály, május utolsó két hete azonban ismét nagyrészt száraz időt hozott, pedig a kritikus szemképződés időszakában az optimális növényfejlődéshez további csapadékra lett volna szükség.

Június első felében változékony időjárás volt a jellemző, többfelé esett jelentős csapadék, azonban nagy területeken alig hullott egy kevés, így jelentős különbségek kezdtek kialakulni az országban. Amíg délnyugaton kedvezőek voltak a talajnedvességi viszonyok, az Alföldön és a Mezőföldön nagy területen teljesen száraz volt a talaj, ismét egyre kiterjedtebbé vált az aszály. A kalászosok és a repce hamar érésnek indult, zöld tömege a szokásos dátum előtt jelentősen csökkenni kezdett.

A szeptember elejétől összegzett csapadékmennyiség hazánk jelentős részén 130-180 mm-rel elmarad az optimálistól, ugyanakkor északon és délnyugaton az őszi többlet miatt ennél kisebb a hiány. A hőösszeg országszerte az optimális érték fölött alakul.

Kukoricára vonatkozó agrogramot** Győr térségére vonatkozóan mutatunk be (16. ábra).

Az idén az átlagosnál melegebb kora tavaszi időjárás miatt már március végén elérte a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket. A talajok alaposan átnedvesedtek a március végi esőzések során, ezért a vetést kezdetben a sár hátráltatta. Április első napjaitól azonban hamar szikkadni, száradni kezdett a felszín, így időben el lehetett kezdeni a vetést.

Áprilisban azonban nagyon kevés csapadék érkezett, így a felső talajréteg is egyre szárazabbá, porosabbá vált. Már a vegetációs időszak kezdetén nagyfokú vagy súlyos aszály sújtotta az állományokat, ami április közepén csak átmenetileg és nem is mindenhol mérséklődött. A vetés helyenként még a hónap végére sem kelt ki, míg máshol egyenetlenül, gyengén kelt állományok voltak megfigyelhetők. A szárazság és az éjszakai fagyok is megviselték a gyenge növényeket.

A május is száraz idővel kezdődött, az aszály fokozódott. Május második hetében kezdődött csapadékosabb időszak, eleinte csak kevés, majd egyre többfelé jelentős esővel. Az országban lehullott 20-90 (délen volt a nagyobb, északkeleten a kisebb mennyiség) csapadék életmentőnek bizonyult. Az aszály nagy területen mérséklődött, majd meg is szűnt, de ez a helyzet az ország északi felén többfelé csak átmenetinek bizonyult, május második felében jóval kevesebb esett az optimálisnál.

Június első felét területileg és időben is erősen változékony időjárás jellemezte, egyes országrészek jelentős csapadékot kaptak, míg nagy területek kimaradtak az esőből. Hazánk középső tájain fokozódott az aszály, közepes, helyenként már nagyfokú szintet elérve. Jellemzően délnyugaton alakult ki kedvezőbb helyzet, míg az Alföldön egyre növekedett a csapadékhiány, melyet a ritkán érkező kisebb esők csak átmenetileg enyhítettek.

A szezon összegzett csapadéka csak fele, harmada az ideálisnak. A hőmérséklet kedvezően alakult az állományok kezdeti fejlődéséhez, a hőösszeg összességében az optimális érték körül van.

Előrejelzés

A folytatásban egyre melegebb, nagyrészt száraz időre van kilátás. Szerdán lehetnek elszórt záporok, zivatarok, a többi napon igen csekély a csapadék esélye, így a talaj ismét száradni kezd, és nő az aszály területi kiterjedése és mértéke. A szél kedden és szerdán még nagy területen lesz élénk, de a hét második felére mérséklődik. A hőmérséklet napról-napra emelkedik, csütörtöktől egyre nagyobb területen várható kánikula, a hétvégén már 32-37 fok közötti maximumokkal. Éjszakánként a hét első felében még 12-17 fok közé hűl a levegő, majd egyre többfelé a minimumok is 20 fok körül vagy a fölött alakulnak. Főként a hét második felében várható légköri aszály, amikor a magas hőmérsékletek mellett a relatív nedvesség napközben 40%, a hétvégén többfelé 30% alatt alakul.  

Általános információk

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2026. június 15.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. November 20-ig a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegének nedvességtartalmát ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

** A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2026. június 14-ig (mm)

2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2026. június 14-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. június 14-ig (mm)

4. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. június 14-ig (mm)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2026. június 14-én (%)

6. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2026. június 14-én (%)

7. ábra
Vízhiány a telítettséghez képest a talaj felső egy méteres rétegében 2026. június 14-én (mm)

8. ábra
Búza Miskolc térségében 2026. június 15-én (fotó: Kovács Attila)

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Kisalföldön a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

10. ábra
Kalászosokra és repcére vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2026. június 10-én

11. ábra
Napraforgó Miskolc térségében 2026. június 15-én (fotó: Kovács Attila)

12. ábra
Kukorica Miskolc térségében 2026. június 15-én (fotó: Kovács Attila)

13. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2026. június 14-én

14. ábra
Lágyszárú növényekre vonatkozó vizes levél időtartam (az az időtartam, amíg a növények levélzete hulló csapadék miatt vizes volt) a 2026. június 14. reggel 8 órát megelőző 120 óra során (óra)

15. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2026. június 14-ig (részletes magyarázat a szövegben)

16. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2026. június 14-ig (részletes magyarázat a szövegben)