Csak kisebb körzetekben hullott érdemi csapadék

Visszatekintés

A múlt hét második felében száraz idő volt, majd hétfőtől szerdáig, a hidegfront érkeztéig napról napra egyre többfelé alakultak ki záporok, zivatarok. Jelentős csapadék inkább csak a Dunántúl nyugati részén és északkeleten fordult elő, az ország nagyobb része szárazon maradt (1. ábra). Az elmúlt harminc nap csapadékösszege szinte az egész országban jelentősen (20-60 mm) elmarad a sokéves átlagtól, csak délnyugaton van többlet (2. ábra). A 90 napos összeg pedig 40-120 mm-rel kevesebb, mint a szokásos mennyiség (3. ábra).

Hazánk túlnyomó részén kritikusan szárazzá vált a talaj a múlt hét végére, nedvességtartalma a növények számára hasznosítható vízmennyiségnek a 30%-át sem érte el. Az elmúlt 2-3 nap csapadéka csak kisebb körzetekben nedvesítette át a felső 20-30 cm-es réteget (4. ábra). A fölső egy méteres rétegből már csaknem országszerte 100 mm-t meghaladó mennyiség hiányzik a telítettséghez képest (5. ábra). Ennyire augusztus közepén-végén szokott elfogyni a nedvesség a talajból.

A hőmérséklet szombat óta minden nap rekordokat dönt, kedden megdőlt az országos abszolút maximum-hőmérsékleti rekord is. A mérések kezdete óta hazánkban mért legmagasabb hőmérséklet 42,0 Celsius fok, mely Szécsényben alakult ki (6. ábra). Szerdától több fokkal mérséklődött a forróság.    

Főbb növényi kultúrák

A kalászosok aratása zajlik. Az elmúlt napokra jellemző forró, száraz idő a száradást segítette, az átmeneti csapadék a betakarítást kissé hátráltatja, de ez még a termés minőségét nem rontja.

A napraforgó egyre többfelé virágzik, a kukoricával együtt ennek a kultúrának is már csökken a zöldessége, a zöld tömege, ami az aszály és a forróság hatása (7. és 8. ábra). A kapásnövények állapota az ország egyes részein rosszabb, mint a 2022-es évjáratban. Jelenleg az ország túlnyomó részén közepes vagy nagyfokú mezőgazdasági aszály van (9. és 10. ábra). Jelentős csapadékra lenne szükség a növények optimális fejlődéséhez.

Levélnedvesség tartam

Az elmúlt időszakban csak tegnap volt többfelé vizes a növények levélének felülete, de ennyi a gombás megbetegedések kialakulásához és terjedéséhez nem elegendő. Tartósan párás időszak nem fordult elő.

Műholdas vegetációs indexek

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a június első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értékében a szántóföldi területeken jelentős a csökkenés. Ez a kalászosok és a repce beérésének és a csapadékhiánynak egyaránt a jele. Az anomália térképen délnyugaton és északkeleten az ilyenkor szokásosnál nagyobb mennyiségű zöld tömeg figyelhető meg, de az Alföldön jelentősen nőtt a negatív anomália területi kiterjedése és mértéke. Ez egyrészt a vetésszerkezet eltolódásának (több a kalászos), másrészt a tartósan aszályos körülmények következménye.

A növényzet felszín fölötti szárazanyag mennyiségét mutató DMP nevű műholdas index június második dekádjában szinte az egész országban jelentősen elmarad az előző öt év átlagától (11. ábra). A szezon során összegzett érték a Duna-Tisza közén és a Hortobágy térségében egyre növekvő mértékben marad el a szokásos értéktől, a szántókon a vetésforgó miatt vannak pozitív és negatív anomáliák is, az erdőkben viszont inkább kis pozitív anomália a jellemző.

Hőösszeg

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 660 és 740 foknap között alakul, a magasabb számok a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészekben jellemzőek (12. ábra). Ez a tavalyi értékeknél 20-60 foknappal, a sokéves átlagnál pedig mintegy 30-70 foknappal több. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció fejlődése a szokásos ütemhez képest kissé előrébb jár.

Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Szolnok körüli területre vonatkozó agrogramon* (13. ábra).

Szeptember első felében országszerte megszűnt vagy jelentősen mérséklődött a nyár nagy részére jellemző aszály. A csapadék igen jól jött a frissen elvetett repce csírázásához és keléséhez, amit ezt követően száraz, nyáriasan meleg idő segített. Szeptember utolsó hetében hűlt le jelentősen az idő, és bár többször, többfelé voltak kisebb esők, záporok, összességében szeptemberben és október első két dekádjában is jóval kevesebb csapadék hullott a szokásosnál. A repce szeptemberben jellemzően kellően megerősödött (bár a déli országrészben hiányosan kelt táblák is előfordultak), az őszi kalászosokat főként az Alföldön száraz, poros talajba vetették.

Október utolsó dekádjában érkezett országos csapadék, ami sokat segített az állományok korai fejlődésében, de a délkeleti országrészben nem esett elegendő, arrafelé csak november második hétvégéjén nedvesedett át a talaj fölső rétege.

November második felében országszerte jelentős csapadék hullott részben hó formájában, és bár ekkor is a délkeleti országrészben esett a kisebb mennyiség, de az őszi vetések gyökérzónája ott is átnedvesedett.

Szinte az egész decembert őszies, borongós, szinte fagymentes és többnyire száraz idő jellemezte, sem hó, sem pedig hideg nem érkezett, így az Alföld talajainak 20-30 cm alatti rétegei szárazon fordultak 2026-ra.

Az új év hideggel és havazással indult, január 8-ra országos, összefüggő, 5-20 cm-es hóréteg alakult ki, mely bő két hétig meg is maradt. A havas felszín miatt kemény hideg is volt, többfelé -15 fok alá hűlt a levegő. Az őszi vetéseket a fagykártól a hóréteg védte. Január utolsó dekádjától jelentősen megenyhült és csapadékosra fordult az idő, így tovább nőtt a talajok nedvességtartalma.

Februárban több hullámban is tavaszias hőmérsékletek zavarták az állományok nyugalmi állapotát. Február végén, március elején napos, száraz, enyhe idővel érkezett meg a tavasz.

A száraz idő március utolsó hetéig kitartott, így a felszín közeli talajréteg egyre jobban kiszáradt, enyhe aszály kezdődött. Négy héten át tartó száraz időjárás után március 25-én kezdődött egy egy hetes esős időszak, az ország nagyobb részén 10-50 mm csapadék hullott. Az őszi vetések a szokásosnál korábban indultak fejlődésnek, közel ideálissá váltak a körülmények a hónap legvégére.

Az április időnként enyhe, majd több hullámban hűvös időt hozott sokfelé éjszakai fagyokkal, de ezek számottevő kárt nem okoztak a vetésekben. Eső alig esett, a csapadékhiány folyamatosan növekedett, egyre nagyobb terültre terjedt ki az egyre súlyosabb aszály. A repce a teljes virágzás, az árpa pedig a kalászhányás idején kritikus helyzetbe került, ez pedig gyenge termésátlagokat vetített előre.

A május is száraz idővel indult, az aszály tovább fokozódott, a táblák talajában nyár végére jellemző repedések jelentek meg. 7-e körül egy másfél hetes csapadékosabb időszak kezdődött, összességében 20-90 mm esővel, így csaknem mindenütt megszűnt az aszály, május utolsó két hete azonban ismét nagyrészt száraz időt hozott, pedig a kritikus szemképződés időszakában az optimális növényfejlődéshez további csapadékra lett volna szükség.

Június első felében változékony időjárás volt a jellemző, többfelé esett jelentős csapadék, azonban nagy területeken alig hullott valami, így jelentős különbségek kezdtek kialakulni az országban. Amíg délnyugaton kedvezőek voltak a talajnedvességi viszonyok, az Alföldön és a Mezőföldön nagy területen teljesen száraz volt a talaj, ismét egyre kiterjedtebbé vált az aszály. A június közepi elszórt záporok, zivatarok csak kisebb körzetekben hoztak érdemi csapadékot, de helyenként károkozó jégesők is kialakultak. A kalászosok és a repce hamar érésnek indultak, a 20. után érkezett rekord hőhullám az érést fölgyorsította.

A szeptember elejétől összegzett csapadékmennyiség főleg tavasszal, a termés szempontjából az egyik legfontosabb időszakban maradt el az optimálistól. A hőösszeg a szezon során országszerte az optimális érték fölött alakult.

Kukoricára vonatkozó agrogramot** Kaposvár térségére vonatkozóan mutatunk be (14. ábra).

Az idén az átlagosnál melegebb kora tavaszi időjárás miatt már március végén elérte a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket. A talajok alaposan átnedvesedtek a március végi esőzések során, ezért a vetést kezdetben a sár hátráltatta. Április első napjaitól azonban hamar szikkadni, száradni kezdett a felszín, így időben el lehetett kezdeni a vetést.

Áprilisban azonban nagyon kevés csapadék érkezett, így a felső talajréteg is egyre szárazabbá, porosabbá vált. Már a vegetációs időszak kezdetén nagyfokú vagy súlyos aszály sújtotta az állományokat, ami április közepén csak átmenetileg és nem is mindenhol mérséklődött. A vetés helyenként még a hónap végére sem kelt ki, míg máshol egyenetlenül, gyengén kelt állományok voltak megfigyelhetők. A szárazság és az éjszakai fagyok is megviselték a gyenge növényeket.

A május is száraz idővel kezdődött, az aszály fokozódott. Május második hetében kezdődött csapadékosabb időszak, eleinte csak kevés, majd egyre többfelé jelentős esővel. Az országban lehullott 20-90 (délen volt a nagyobb, északkeleten a kisebb mennyiség) csapadék életmentőnek bizonyult. Az aszály nagy területen mérséklődött, majd meg is szűnt, de ez a helyzet az ország északi felén többfelé csak átmenetinek bizonyult, május második felében jóval kevesebb esett az optimálisnál.

Június első felét területileg és időben is erősen változékony időjárás jellemezte, egyes országrészek jelentős csapadékot kaptak, míg nagy területek kimaradtak az esőből. Hazánk középső tájain fokozódott az aszály, közepes, helyenként már nagyfokú szintet elérve. Jellemzően délnyugaton alakult ki kedvezőbb helyzet, míg az Alföldön és északon egyre növekedett a csapadékhiány, melyet a ritkán érkező kisebb esők csak átmenetileg enyhítettek. A június közepi zivatarok az ország déli területein helyenként károkozó jégesőt is hoztak, de érdemi csapadék csak kisebb körzetekben hullott. Június utolsó dekádját forró és száraz idő jellemezte, mely a száraz talajjal együtt nagyon megviselte a kultúrákat, a kukorica levele furulyázott, helyenként a növény kiszáradása is elkezdődött, a zöld tömeg országszerte csökkent. A hónap utolsó két napján érkezett zivatarok csak a Nyugat-Dunántúlra és kisebb körzetekben északkeletre hoztak érdemi csapadékot.

A szezon összegzett csapadéka továbbra is csak fele, harmada az ideálisnak. A hőösszeg összességében az optimális érték körül van.

Előrejelzés

A folytatásban mérsékelten meleg, változó nedvességtartalmú levegő áramlik majd fölénk a következő 6-8 nap során. Elszórtan várhatók záporok, zivatarok, melyekből csak kisebb körzetekben várható 10 mm-t meghaladó csapadék. Így az aszály ismét egyre nagyobb terültre terjed majd ki. Az északias szél gyakran lesz élénk, napközben többfelé erős. A forróság egyelőre nem tér vissza, a hőmérséklet csúcsértéke többnyire 25 és 30 fok között alakul majd. Napközben légköri aszály várható: a levegő relatív páratartalma napközben 40%, sokfelé 30% alá csökken.

Általános információk

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2026. július 2.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. November 20-ig a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegének nedvességtartalmát ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

** A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2026. július 1-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. július 1-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. július 1-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2026. július 1-én (%)

5. ábra
Vízhiány a telítettséghez képest a talaj felső egy méteres rétegében 2026. július 1-én (mm)

6. ábra
Maximum hőmérsékletek 2026. június 30-án (Celsius fok)

7. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Kisalföldön a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

8. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

9. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2026. július 1-én

10. ábra
A nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint szezonális áttekintése 2026. július 1-ig

11. ábra
A műholdas mérésekre alapozott növényi szárazanyag produktivitás (DMP) június második dekádjának eltérése az elmúlt öt év átlagától (kg/ha/nap)

12. ábra
Az április 1-től 10 fokos bázishőmérséklettel kukoricára számolt hőösszeg 2026. június 30-án (foknap)

13. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Szolnok térségére 2026. július 1-ig (részletes magyarázat a szövegben)

14. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2026. július 1-ig (részletes magyarázat a szövegben)