Hőség fokozza a csapadékhiány okozta károkat

Visszatekintés

A mögöttünk álló egy hétben csütörtökön és hétfőn fordult elő nagyobb területen csapadék hazánkban. Mindkét napon gyenge záporok voltak jellemzők, de elszórtan 5 mm-t meghaladó mennyiség is összejött (1. ábra). Hazánk túlnyomó részén a júliusi csapadékmennyiség a hónap első két napján, a megelőző hőségperiódust lezáró hidegfronthoz kötődően hullott. Ezt követően csak a nyugati, délnyugati valamint az északkeleti országrészben fordult elő érdemi csapadék. Az Alföld egyes tájain és néhol a Dunántúl északkeleti felén az 5 mm-t sem érte el a havi csapadékösszeg (2. ábra). A május eleje óta lehullott mennyiségben pedig hazánk túlnyomó részén 70-140 mm a hiány a sokéves átlaghoz képest (3. ábra).

A talaj a Balatontól nyugatra eső terület kivételével kritikusan száraz állapotban van, a felső fél méteres réteg nedvességtartalma az Alföldön, a Mezőföldön és a Kisalföld jelentős részén a 20%-ot sem éri el a növények számára hasznosítható víztartalom arányában (4. ábra), de a felső egy méteres réteg nedvességtartalma is hasonlóan csekély, 30% alatt van az említett területeken (5. ábra).

A hőmérséklet a hét első két napjáig az ilyenkor szokásos értékek körül alakult. A múlt csütörtökön egy hidegfront vonult át, pénteken csak 25 fok körül alakultak a csúcsértékek, szombaton hajnalban pedig többfelé 10 fok alá hűlt a levegő. Szombaton melegedés kezdődött, melyet hétfőn egy újabb hidegfront tört meg, de így is 30 fok fölötti maximumok voltak jellemzők, de éjszakánként 15 fok köré, többfelé az alá hűlt a levegő.

Főbb növényi kultúrák

A napraforgó elvirágzott, zöld tömege a műholdas mérések szerint nagyon alacsony, többfelé még a 2022-es évinél is kevesebb (6. ábra).
A kukorica öntözetlen állományai a legtöbb helyen nagyon gyengék. Elsősorban a Dunántúl legdélebbi részén vannak a kedvezőbb körülmények, másfelé az országban gyakorlatilag a szezon elejétől folyamatosan tartó aszály immár visszafordíthatatlan, nagy károkat okozott, amiket a jelenlegi hőség tovább fokoz. Az NDVI index értéke jellemzően a 2022-es érték alatt van (7. ábra).
Jelenleg az ország túlnyomó részén nagyfokú, egyre többfelé súlyos mezőgazdasági aszály van (8. ábra), csak a délnyugati országrészben van optimális nedvesség a talajban. Az április 1-től tartó időszak 79%-ában volt az ország területének legalább 30%-án legalább közepes aszály (9-10. ábra), a legtöbb aszályos nap eddig Pest (105) és Hajdú-Bihar (103) vármegyékben fordult elő, a legkevesebb pedig Zalában (33) (11. ábra). Mivel számottevő csapadékra a következő egy hétben sincs kilátás, ezért a károk tovább növekednek.

Levélnedvesség tartam

Az elmúlt időszakban múlt csütörtökön és e hét hétfőn volt nagyobb területen bő fél napra vizes a növények levélének felülete, főként a Dunántúl délnyugati részén volt az elmúlt hetekben tartósabban nedves több napon is a levélzet. Hazánk nagy részén a gombás megbetegedések kialakulásához és terjedéséhez ez nem elegendő, de a csapadékosabb délnyugati tájakon már megjelenhettek ilyen jellegű folyamatok, a jelenlegi időjárás azonban ezt is leállítja. Tartósabban párás időszak nem volt jellemző.

Műholdas vegetációs indexek

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a július közepére és második felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke ezúttal nem csökkent érdemben az előző időszakhoz képest, a mérsékelten meleg, gyakran felhős időben lassult a vegetáció száradása. Az anomália térképen délnyugaton és helyenként északkeleten az ilyenkor szokásosnál nagyobb mennyiségű zöld tömeg figyelhető meg, míg másfelé, hazánk döntő részén továbbra is jelentős az elmaradás, de a negatív anomáliával érintett terület nagysága már nem nőtt. Az ilyenkor szokásoshoz képest jelentősen kevesebb zöld tömeg jórészt a tartósan aszályos körülmények következménye, de szerepet játszik a vetésszerkezet eltolódása (több a kalászos) is.

A növényzet felszín fölötti szárazanyag mennyiségét mutató DMP nevű műholdas index július második dekádjában szinte az egész országban jelentősen elmarad az előző öt év átlagától (12. ábra). A szezon során összegzett érték a nagyobb összefüggő szántókkal és a legelőkkel rendelkező tájegységeken egyre növekvő mértékben marad el a szokásos értéktől.

Hőösszeg

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 960 és 1100 foknap között alakul, a magasabb számok a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészekben jellemzőek (13. ábra). Ez a tavalyi értékeknél 20-70 foknappal, a sokéves átlagnál pedig északkeleten 15-25, míg máshol 60-110 foknappal több. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció fejlődése a szokásos ütemhez képest bő egy héttel előrébb jár, amihez az aszály miatt kialakuló kényszerérés még hozzátesz.

Agrogram

A kukoricára számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Békéscsaba és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramon* (14. és 15. ábra).

Az idén az átlagosnál melegebb kora tavaszi időjárás miatt már március végén elérte a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket. A talajok alaposan átnedvesedtek a március végi esőzések során, ezért a vetést kezdetben a sár hátráltatta. Április első napjaitól azonban hamar szikkadni, száradni kezdett a felszín, így időben el lehetett kezdeni a vetést.

Áprilisban azonban nagyon kevés csapadék érkezett, így a felső talajréteg is egyre szárazabbá, porosabbá vált. Már a vegetációs időszak kezdetén nagyfokú vagy súlyos aszály sújtotta az állományokat, ami április közepén csak átmenetileg és nem is mindenhol mérséklődött. A vetés helyenként még a hónap végére sem kelt ki, míg máshol egyenetlenül, gyengén kelt állományok voltak megfigyelhetők. A szárazság és az éjszakai fagyok is megviselték a gyenge növényeket.

A május is száraz idővel kezdődött, az aszály fokozódott. Május második hetében kezdődött csapadékosabb időszak, eleinte csak kevés, majd egyre többfelé jelentős esővel. Az országban lehullott 20-90 (délen volt a nagyobb, északkeleten a kisebb mennyiség) csapadék életmentőnek bizonyult. Az aszály nagy területen mérséklődött, majd meg is szűnt, de ez a helyzet az ország északi felén többfelé csak átmenetinek bizonyult, május második felében jóval kevesebb esett az optimálisnál.

Június első felét területileg és időben is erősen változékony időjárás jellemezte, egyes országrészek jelentős csapadékot kaptak, míg nagy területek kimaradtak az esőből. Hazánk középső tájain fokozódott az aszály, közepes, helyenként már nagyfokú szintet elérve. Jellemzően délnyugaton alakult ki kedvezőbb helyzet, míg az Alföldön és északon egyre növekedett a csapadékhiány, melyet a ritkán érkező kisebb esők csak átmenetileg enyhítettek. A június közepi zivatarok az ország déli területein helyenként károkozó jégesőt is hoztak, de érdemi csapadék csak kisebb körzetekben hullott. Június utolsó dekádját forró és száraz idő jellemezte, mely a száraz talajjal együtt nagyon megviselte a kultúrákat, a kukorica levele furulyázott, helyenként a növény kiszáradása is elkezdődött, a zöld tömeg országszerte csökkent. A hónap utolsó két napján érkezett zivatarok csak kisebb körzetekben hoztak érdemi csapadékot.

Július első két napján zivatarok okoztak a Nyugat-Dunántúlon és foltokban keleten jelentős csapadékot, ezt követően már csak elszórt záporok fordultak elő. A hónap közepétől ismét nőtt a csapadékhajlam, főként a Dunántúlon kaptak kisebb-nagyobb öntözést az állományok, de az érkező záporok, zivatarok alig hoztak esőt. Július utolsó napjaiban száraz, napos, forró időszak vette kezdetét. Összességében az ország döntő részén egyre fokozódott a csapadékhiány és az aszály. A kukorica számára ideális júliusi 100 mm csapadéknak csak töredéke hullott le. A kultúrák zöld tömege sokfelé még a 2022-es évjáratnál is gyengébbnek mutatkozott a műholdas mérések alapján.

A szezon összegzett csapadéka továbbra is csak harmada, negyede az ideálisnak, a szezont szinte végig aszály jellemzi. A hőösszeg összességében az optimális érték körül van, de június utolsó dekádjában és július utolsó napjaiban is jelentős hőstressz érte az állományokat.

Előrejelzés

A hét további részében és a jövő hét első felében napos, száraz, nagyon melegebb időben lesz részünk erős UV sugárzással. A nagyfokú és súlyos aszály területi kiterjedése nőni fog, és a csapadékhiányt a légköri aszály is súlyosbítja. A levegő páratartalma napközben nagy területen 30%, helyenként 20% alatt alakul. A hőmérséklet csúcsértéke 35-40 fok között várható. A száraz levegőben nagy lesz a napi hőingás, éjszakánként eleinte még 15-20 fok közé hűl le a levegő, majd vasárnaptól egyre nagyobb területen 20 fok körüli vagy fölötti minimum értékek lesznek jellemzők. Enyhülésre a jövő hét második felében van esély, de ennek mértéke és időpontja egyelőre bizonytalan. Egy-egy zápor jövő csütörtöktől fordulhat elő.   

Általános információk

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2026. július 30.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2026. július 27-ig (mm)

2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2026. július 29-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2026. július 29-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegben a növények számára hasznosítható víztartalom arányában 2026. július 29-én (%)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső egy méteres rétegben a növények számára hasznosítható víztartalom arányában 2026. július 29-én (%)

6. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

7. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

8. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2026. július 29-én

9. ábra
A nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint szezonális áttekintése 2026. július 29-ig

10. ábra
Az aszályos napok éves összegzett száma és az érintett terület aránya 2026. július 29-ig

11. ábra
A mezőgazdasági aszály vármegyei területi kiterjedése a nyári növények főbb termőkörzeteiben 2026. július 29-én

12. ábra
A műholdas mérésekre alapozott növényi szárazanyag produktivitás (DMP) eltérése az elmúlt öt év átlagától 2026. július 11 és 20. között (t/ha)

13. ábra
Az április 1-től 10 fokos bázishőmérséklettel kukoricára számolt hőösszeg 2026. július 29-én (foknap)

14. ábra
Őszi kalászosokra vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2026. július 29-ig (részletes magyarázat a szövegben)

15. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2026. július 29-ig (részletes magyarázat a szövegben)