2020. novemberi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép

A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet sokfelé a világon nincs jó állapotban (vörös területek), többek között Texas állam és Mexikó térségében, Dél-Amerika déli részén többfelé, Kína keleti részein és Dél-Afrikában. Az északi félteke nagyobb része már a vegetációs időszakon kívül jár, jelentősebb aszállyal sújtott területek (mely a növényzetben is megmutatkozik) továbbra is Dél-Amerikában találhatók (2. ábra). Az októberi csapadékösszeg globális térképén hatalmas különbségeket, jelentős többleteket, valamint nagy hiányokat láthatunk a sokéves átlaghoz képest (3. ábra).

Európa
Az október 1. és november 15. közötti időszak Európa keleti részein (Ukrajnában, Oroszország európai területének déli részén, Fehéroroszországban és a Balti államokban) különösen enyhe időt hozott, ahol 2-4 Celsius fokkal is az átlag fölött alakult a hőmérséklet (4. és 5. ábra). Európa más területein a szokásostól csak kissé volt enyhébb az idő, jellemzően 2 fokon belül maradt az anomália, azzal együtt, hogy október közepén Nyugat-Európát hideghullám érintette.
A csapadék területi eloszlásában hatalmas különbségek alakultak ki: míg Olaszország déli részén, Görögországban, Törökországban, Ukrajnában és Oroszország déli részén jelentős csapadékhiány alakult ki, addig Közép-Európa egyes területein árvizeket okozó esők fordultak elő (6. ábra). Európa nagyobb részén kedvezően alakult az időjárás az őszi kalászosok vetésére és a nyári kultúrák betakarítására (7. ábra).

Őszi kalászosok
Skandináviában és a Balti államokban a vetés még szeptemberben, míg Finnországban októberben kedvező körülmények között befejeződött.
Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Szlovéniában és Horvátországban októberben a gyakori csapadék hátráltatta a vetést, de a novemberre szárazabbra fordult idő segített az időbeli lemaradás megszüntetésében. Ezekben az országokban a vetésterület nőtt a tavalyi szinthez képest, helyenként az öt éves átlagot is eléri. A talajnedvesség és a hőmérséklet is kedvező volt a kelésre és a kezdeti fejlődésre, ezzel együtt a kártevőkre is ezekben az országokban.
A csapadékos októberi idő miatt Csehországban, Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában és hazánkban maradt még hátra ezekből a munkákból, bár a már szárazabb novemberben lehetett haladni.
Görögországban és Olaszországban a vetés jelenleg is zajlik, kedvező feltételek között.

Őszi káposztarepce
A repce vetését sokfelé akadályozta az időjárás Európában. A vetési időszak kezdetén a száraz talaj volt az akadályozó tényező több nagy repce termelő országban: Franciaországban, Németországban, Romániában, Bulgáriában, Ukrajnában és az Egyesült Királyságban.  A vetésterület csökkent az előző évhez és az öt éves átlaghoz képest is. Németországban a szeptember közepi eső javított a helyzeten, így arrafelé nem csökkent a vetésterület számottevően. Különösen Franciaországban és az Egyesült Királyságban sok gazda felhagy ennek a növénynek a termesztésével az időjárási nehézségek és az elmúlt évek kiábrándító hozamai miatt.
Svédországban, Dániában, Finnországban, a Bali államokban és Lengyelországban ezzel szemben igen kedvezőek voltak a feltételek a vetésre és a kelésre is, bár október első felében a sok csapadék miatt helyenként átmeneti vízborítás is kialakult. A vetésterület ezekben az országokban növekedett.

Cukorrépa
Ez a szezon különösen nehéz volt több nagy cukorrépa termelő országban, különösen Franciaországban. Már tavasztól a szárazság okozta a problémát, a csapadékhiány pedig szeptember közepéig megmaradt. A terméskilátások jóval az öt éves átlag alatt maradnak.

Amerikai Egyesült Államok
November közepén a déli, délnyugati Atlanti parti államokban áradásokat is okozó csapadék hullott a trópusi viharrá szelídült Eta hurrikán következtében. Az északnyugati államokban szintén jelentős mennyiségű csapadék hullott, ami jól jött a korábban aszály sújtotta vidéken az őszi gabonák megerősödéséhez. Ezzel együtt az ország nagyobb részén száraz az idő, a kontinentális terület 47,3%-át érintette aszály november 17-én (8. ábra). Hőmérséklet tekintetében nyugaton, északnyugaton az átlagosnál jóval hidegebb, míg keleten rekord meleg november közepi időjárás uralkodott.
Az őszi mezőgazdasági munkák szempontjából az ország nagy részén jó időjárási viszonyok voltak jellemzőek az ősz során, a betakarítási és vetési munkákkal egyaránt jól lehetett haladni. Ebből adódóan november közepére országosan a kukorica 95%-át már betakarították, ami 22%-kal magasabb érték a tavalyinál. A szója betakarításával szintén hamarabb végeztek a szokásosnál. Az őszi gabonák vetése gyakorlatilag befejeződött, és november 22-re 89%-ban már ki is keltek az állományok. Ezek az értékek magasabbak, mind a tavalyi, mind az átlagos értékeknél. A kikelt állományok 43%-a volt a jó vagy kiváló állapotban.

Kelet-Ázsia
Kína keleti és déli részén napos, az átlagosnál melegebb időjárás segíti az őszi búza és repce fejlődését.

Ausztrália
Az ország délnyugati tájain gyakori záporok hátráltatják a búza, árpa és a repce érését és aratását, valamint aggodalmat keltenek a termés minőségére vonatkozóan is. Az Ausztrália déli és keleti részén található búza övben csak elszórtan fordul elő csapadék, ami kedvező a betakarítás szempontjából. Ez az eső ugyanakkor jót tesz az eső a mostanában csírázó illetve frissen kikelt gyapot és cirok állományoknak.

Dél-Afrika
Keleten és az ország középső tájain tartós esők teremtettek kedvező feltételeket a nyári növények fejlődéséhez. Ugyanakkor nyugaton, északnyugaton a korábbi szokatlanul nedves időjárást november közepén napos, száraz idő váltotta, ami jót tett a kukorica, gyapot és egyéb öntözött növények vetésének, fejlődésének.

DélAmerika
Argentína nagy részén a tavasz eleji szárazságot felváltó csapadékos időjárás, ami október közepén kezdődött, november első felében is kitartott, bár az ország déli része kevesebb csapadékot kapott. Az esők egyaránt jót tettek a még szemfejlődés fázisában levő őszi kalászosoknak, és a frissen vetett nyári növényeknek. November 19-re országosan a kukorica 46%-át, a napraforgónak pedig 95%-át vetették már el, ezzel mindkét növény esetében előrébb járnak a tavalyi vetési időhöz képest, szemben a gyapottal, aminek a tavalyinál jóval kisebb hányadát sikerült a hónap közepére elvetni. A búza aratásával a tavalyi szinten, 17%-on állnak.
Brazília főbb mezőgazdasági termőterületeit ismétlődő záporok öntözik, de van olyan sáv az ország déli részén, amely kimaradt a jelentősebb csapadékból. A szója és a kukorica vetőmag már javarészt a talajba került, a búza aratásával is gyakorlatilag végeztek.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2020. november 25.

1. ábra
VHI Index 2020. november második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

2. ábra
ASI Index szántóföldi kultúrákra 2020.november második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket). A szürke területeken nincs szántóföldi kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)

3. ábra
2020. október csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%). (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok.)

4. ábra
A 2020. október 1. és november 15. közötti időszak átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól
(Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

5. ábra
A 2020. október 1. és november 15. közötti időszakban előfordult fagyos napok (Tmin<0 Celsius fok) száma (db) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

6. ábra
A 2020. október 1. és november 15. közötti időszak csapadékmennyisége a sokéves átlag arányában (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

7. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2020. október 1. és november 15. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(vörös csíkozás: csapadékhiány, kék csíkozás: csapadéktöbblet, barna pontozott terület: hő többlet)

8. ábra
Az aszállyal sújtott vidékek és az őszi búza termőterületeinek összevetése az Egyesült Államokban
2020. november 17-én (forrás: usda.gov)
(vörös csíkozás: aszályos terület, világos zöld terület: őszi búza termőterület, sötét zöld terület:
az őszi búza fő termőterülete)