2024. novemberi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép

A műholdas méréseken alapuló globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet sokfelé és nagy területen van rossz állapotban (vörös területek) bolygónkon: többek között Argentínában, Texasban és Mexikó északi részén, Afrika északi és déli vidékein. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területeket az ASI nevű műholdas index csak kisebb foltokban lát Argentínában, Paraguayban, Dél-Afrikában, illetve Marokkó-Algéria-Tunézia partvidékén (2. ábra). A becsült októberi csapadékösszegben hatalmas különbségek vannak (3. ábra), a legtöbb eső természetesen a trópusokon hullott, de ebben a hónapban sok esett például Európa délnyugati felén. A csapadékanomália globális térképe szerint nagy területen van csapadékhiány, de többlet is az átlaghoz képest: kevesebb eső esett a szokásosnál többek között Észak- és Dél-Amerika jelentős részén, nagy területen Afrikában, de Európa délkeleti országaiban is (4. ábra). 

Európa

A 2024. október 1. és november 16. közötti időszakban Európában többféle időjárási anomália fordult elő, melyek számos országban okoztak súlyos problémákat a mezőgazdaságban (5. ábra).
A szokatlanul meleg és száraz időjárási körülmények Észak-, Közép- és Kelet-Európa jelentős részén elősegítették az őszi vetési és betakarítási munkálatok felgyorsulását, valamint a frissen vetett növények kezdeti fejlődését. Spanyolország keleti részén azonban intenzív esőzések és árvizek okoztak károkat, bár ezek közvetlen hatása a szántóföldi területeken korlátozott maradt. Olaszország északi részén a gyakori csapadék jelentős késedelmet okozott a nyári növények betakarításában, míg Szicíliában a talajok továbbra is aggasztóan szárazak, veszélyeztetve a durumbúza decemberig esedékes vetését.
Románia délnyugati és Bulgária több régiójában a száraz talajok gátolták az őszi káposztarepce és a kalászosok fejlődését, míg Kelet-Ukrajnában és Dél-Oroszországban hasonló problémák miatt kisebb területeken történt vetés, gyenge állományokkal. Törökországban az elmúlt három évtized legszárazabb időszaka emeli a téli vetési kampány kockázatait.

A vizsgált időszakban (2024. október 1. – november 16.) jelentős csapadékanomáliák alakultak ki Európában (6. ábra). Spanyolország északkeleti és déli régióiban az úgynevezett DANA-jelenség (a DANA egy spanyol betűszó, mely leszakadó hidegörvényt jelent) extrém esőzéseket és villámárvizeket okozott, helyenként az éves csapadékmennyiség több mint 100%-át hozva. A Valenciát és Katalóniát érintő özönvízszerű esőzések következtében a talajok vízzel telítődtek, helyenként akár 491 mm eső esett nyolc óra alatt, megnehezítve az őszi munkálatokat. Ezzel szemben Észak-, Közép- és Kelet-Európa jelentős része rendkívüli szárazságot szenvedett el, ahol a csapadékhiány a hosszú távú átlag 50-100%-át tette ki. Az Ír-sziget, a Balti-államok és Törökország egyes régiói pedig az egyik legszárazabb időszakot tapasztalták az 1991 óta vezetett feljegyzések szerint, mindössze 3 csapadékos (>5 mm/nap) nappal. A csapadékszegény időjárás számos helyen megnehezítette a növények csírázását és kezdeti fejlődését, különösen Kelet-Európában.
A szokásosnál melegebb időjárás uralta Északnyugat-Európától a Balkán térségéig (7. ábra). Az Ibériai-félszigeten, Dél-Franciaországban és az Alpok vidékén az átlagos napi hőmérsékletek helyenként 3 °C-kal meghaladták a hosszú távú átlagot, az egyik legmelegebb periódust eredményezve az elmúlt évtizedekben. Spanyolország és Szardínia déli részein akár 20 napig is 30 °C feletti napi átlaghőmérsékleteket mértek. Ezzel szemben Kelet-Európa és Dél-Oroszország egyes részein szokatlan hideg időszak következett be, ahol a napi minimum hőmérsékletek –15 és –20 °C között mozogtak.

Az őszi kalászosok vetési körülményei

Az őszi vetési kampány Európa-szerte kedvezően haladt a szárazabb időjárási viszonyoknak köszönhetően. Skandináviában, a Balti államokban és Lengyelországban a vetések befejeződtek, és a növényállományok jó állapotban vannak. Franciaországban és a Benelux-államokban a korábbi nedves időjárás miatt tapasztalt késések részben behozhatók voltak, így a növények csírázása és kezdeti fejlődése a megszokott ütemben halad. Németországban is hasonló helyzet figyelhető meg, bár a déli régiókban továbbra is késik a vetés.
Olaszországban az októberi túlzott esőzések jelentős késedelmet okoztak, különösen a durumbúza vetésében, amelynek előrehaladása mindössze 25%-os. Szicíliában az aszályos talajok továbbra is akadályozzák a munkálatokat, bár a decemberi határidőig még van idő a befejezésre. Spanyolország és Portugália nedves őszi időjárása javította a talajnedvességi viszonyokat, de a vetési kampányt több helyen késleltette. A novemberi kedvező időjárásnak köszönhetően azonban a munkálatok folytatódnak, és összességében megfelelő feltételek állnak rendelkezésre a növények fejlődéséhez.
Romániában és Bulgáriában a vetési munkálatok lezárultak, de a száraz talajviszonyok kedvezőtlen hatással voltak a csírázásra és a kezdeti fejlődésre. Ukrajnában és Dél-Oroszországban az őszi esőzések enyhítették a hosszú távú aszály hatásait, bár a vetési terület kisebb a tervezettnél, és a növényállomány gyenge. Oroszország európai területének keleti részein a szokatlan hideg időjárás tovább rontotta a frissen kelt növények állapotát.
A mediterrán térségben a száraz talajviszonyok késleltethetik az őszi vetéseket, míg Törökországban a vetési kampány optimális időszaka a késő novemberi és decemberi időszakra esik.

Az őszi káposztarepce vetési körülményei

Annak ellenére, hogy néhány régióban kedvezőtlen időjárási körülmények uralkodtak, az őszi káposztarepce állományok általánosságban jó állapotban vannak Európában. Franciaországban a tartósan nedves időjárás október közepéig hátráltatta a növényeket, és várhatóan néhány nehéz, agyagos talajú táblát újra kell vetni. Németországban és Lengyelországban a korai vetés és a kedvező időjárás előnyére vált a repcének. Németországban a növények a szokásosnál kissé fejlettebbek, ami fokozhatja a fagyérzékenységet. Lengyelországban október közepe óta száraz az idő, de a talajnedvesség még megfelelő; az októberi megnövekedett kártevőnyomás csak korlátozott hatással volt, mivel a repce túlnyomórészt az ország északi részén terem.
Közép- és Délkelet-Európa nagy részén a vetés szeptember elején befejeződött. Északnyugat- és Délkelet-Bulgáriában, valamint Dél-Romániában a tartós csapadékhiány miatt a növények még mindig kicsik. Csehországban a korán vetett repce jól megerősödött, de a későbbi vetések az átlag alatti hőmérsékletek miatt alulfejlettek. Magyarországon a gazdák tovább csökkentették a vetésterületet, miután négy éve kedvezőtlen időjárás és csalódást keltő hozamok jellemzik a termelést, míg Bulgáriában a vetésterület az ötéves átlaggal összhangban van.
Olaszországban és Spanyolországban a vetések októberben fejeződtek be, de a végleges vetésterület várhatóan kisebb lesz a magas októberi talajnedvesség miatt. Írországban, Dániában, Svédországban, Finnországban és a Balti államokban a repcevetés már szeptemberben időben befejeződött, és a növények jó állapotban vannak a tél beköszönte előtt.

Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok időjárása jelentős fordulatot vett október végén és november elején, amikor kiadós esők öntözték az ország északnyugati részét és középső területeit, különösen a korábban kiszáradt déli síkságokat. Az utóbbi területen lehullott 100-200 mm-es csapadék javította a vízkészleteket, a legelők állapotát és az őszi búza fejlődését. Ezzel szemben a keleti államok többségében továbbra is száraz idő uralkodott, ami fokozta a tűzveszélyt és megnehezítette az őszi gabonák és takarónövények fejlődését. Nyugaton két ciklon is jelentős csapadékot hozott, amely segítette a magashegyi hómezők kialakulását, kivéve a déli területeket. Mindeközben az ország középső és keleti részén szokatlan hőhullámot tapasztaltak, miközben a nyugati partvidék és a Nagy-medence hűvösebb időjárást élvezett. November közepén a csapadék kelet felé tolódott, de jelentős eső csak a középső atlanti államokban esett, így az USA északkeleti részét több helyen megnövekedett erdőtűzveszély fenyegette. A Nagy Síkság területén a nehezen olvadó nedves hó nehéz körülményeket teremtett a haszonállatok számára, de a lassú olvadás javította a talaj nedvességtartalmát és kedvezett az őszi búza, a legelők és rétek állapotának. November közepén Dél-Kaliforniában és a délnyugati államokban hűvös, száraz idő kedvezett az őszi mezőgazdasági munkálatoknak, köztük a gyapot betakarításának. A hónap utolsó dekádjában egy erős csendes-óceáni vihar heves csapadékot, magashegyi havat hozott Észak-Kaliforniába és a Csendes-óceán északi partvidékére, helyenként áradásokat okozva, szőlőültetvények is víz alá kerültek. November végén hóra váltott az eső a Nagy Tavak és az északkeleti államok magasabb területein, ahol jelentős mennyiségű hó hullott, miközben a középnyugati és új-angliai régiók továbbra is az átlagosnál melegebbek maradtak.
Az ősszel elvetett búza állományoknak országosan 89%-a kelt ki november 24.-re, és az állományok 55%-t jelentették jó vagy kiváló állapotúnak. Ez 5 százalékponttal meghaladja a tavaly ilyenkor megfigyelt arányt.  

Ausztrália
November elején az Ausztrál búzaövezetben csak elszórtan és kevés eső esett, ami kedvezett az őszi vetésű növények érésének, a magas minőségű gabona betakarításának valamint a búza, árpa és repce gyors feldolgozásának. A keleti régióban a száraz időjárás elősegítette a nyári növények, például a gyapot és a cirok vetését, ugyanakkor a szárazság és a szokatlanul meleg idő növelte az öntözési igényt, különösen Dél-Queenslandben és Észak-Új-Dél-Walesben, ahol a hőmérséklet gyakran meghaladta a 40°C-ot. November közepén utóbbi területekre kiterjedt esők érkeztek, és a csapadékos idő a hónap végéig kitartott javítva a nyári növények csírázását és fejlődését, bár a gyapot és cirok vetése valamint az őszi növények betakarítása lelassult.

Dél-Afrika
November első felében a kukoricaövezet nyugati részein meleg, csapadékos idő uralkodott, ami kedvezett a földek előkészítésének; itt 10–50 mm eső esett, míg az északnyugati tartomány egyes részein 50–100 mm-t is mértek. A keleti partvidék esővel öntözött cukornádültetvényeit 25–50 mm-t adó záporok öntözték, míg a nyugati részeken meleg, napsütéses időjárás segítette a betakarítást, a hőmérséklet 25–35°C között alakult. A hónap utolsó dekádjában pedig a keleti termőterületeken is naposra fordult az idő, segítve ezzel a nyári növények, köztük a kukorica fejlődését. Délen a part menti területeken 25–30°C közötti hőmérséklet és napsütés kedvezett a búza érésének valamint a gyümölcsök és szőlő fejlődésének.

Argentína
November elején Buenos Aires tartományban közepes és erős esők (25–100 mm) öntözték a virágzás és szemnövekedés fázisában járó búza és árpaállományokat, míg Észak-Argentínában hasonló mennyiségű csapadék segítette a nyári gabonák, olajos magvak és gyapot fejlődését, de a már érésben levő őszi növények számára későn jött ez a csapadék. Az ország középső részén, különösen Córdoba környékén, a száraz időjárás és a magas hőmérsékletek (30–35°C) kedveztek a nyári gabonák vetésének, ugyanakkor eléggé kiszáradt a felső talajréteg, az optimális fejlődéshez további esőkre lett volna szükség, amik csak a hónap utolsó dekádjában érkeztek meg. November közepén nyári meleg gyorsította az őszi gabonák érését és a nyári növények fejlődését, csapadék főként a déli mezőgazdasági területeken hullott.
Argentína jövőre értékesítésre kerülő búza termését 17,5 millió tonnára becsülik 2,92 tonnás hektáronkénti hozam mellett. Ez a mennyiség 10 százalékkal több, mint az előző évi termés.

Brazília
November elején Brazília középső részén és déli területein kiterjedt, helyenként jelentős esőzések (25–100 mm) biztosítottak elegendő nedvességet a szójabab és más nyári növények csírázásához, miközben Északkelet-Brazília egyes belső részein szárazság volt tapasztalható. November közepén a szójatermő területeken továbbra is heves esők segítették a talajnedvesség fenntartását és a nyári növények fejlődését, míg a déli termőterületeken a csapadékhiány (kevesebb, mint 5 mm) és a magas hőmérsékletek (30–35°C) fokozott párolgási veszteségeket okoztak. A hónap végén Brazília déli részén is elszórt záporok mérsékelték a szárazság hatásait, miközben továbbra is magas hőmérsékletek uralkodtak; az első vetésű kukorica és szója vetése 92–98%-ban befejeződött, és a növények 25%-a már a virágzás vagy termésérés szakaszában volt.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2024. november 27.

1. ábra
VHI Index 2024. november második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2024. november második dekádjában (forrás: www.fao.org)
ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket).
A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.

3. ábra
A 2024. október havi becsült csapadékösszeg (mm) (forrás: www.fao.org)

4. ábra
2024. október becsült csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%) (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok, illetve adathiány volt.)

5. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2024. október 1. és november 16. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(piros csíkozás: csapadékhiány, kék csíkozás: csapadéktöbblet,
sárga pöttyök és karikák: magas hőmérséklet, kék karikák: alacsony hőmérséklet)

6. ábra
A 2024. október 1. és november 16. közötti időszak csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

7. ábra
A 2024. október 1. és november 16. közötti időszak középhőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól
(Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)