Az elmúlt napok hírműsoraiban vezető hírként számoltak be az Egyesült Államok keleti partvidékét elérő rendkívül meleg időjárásról. A 30 szövetségi államban, legalább 141 millió embert érintő hőhullám a héten eddig már 22 áldozatot követelt. Nem csak az embereket, hanem az állatokat is megviseli a forróság. A hírek szerint Dél-Dakotában mintegy 1500 szarvasmarha pusztult el a hosszan tartó meleg időjárás miatt. Az Egyesült Államok Nemzeti Meteorológiai Szolgálata (National Weather Service) szerint "az utóbbi öt évben tapasztaltak közül valószínűleg ez lesz a legjelentősebb hőhullám a térségben." Az idei hőhullám elsősorban a tartósságával tűnik ki a korábbi évek hőhullámai közül. Az előrejelzések nem sok jóval bíztatnak, a hőség akár augusztus elejéig is eltarthat. Mivel a hírek sajnos olykor hiányos, esetleg félreértésekre okot adó információkat közvetítenek erről a hőhullámról, szükségesnek érezzük néhány kiegészítő információ megosztását.

Az ember hőérzetét alapvetően négy meteorológiai paraméter - a hőmérséklet, a páratartalom, a szélsebesség és a testet érő sugárzás - határozza meg. A legfontosabb ezek közül természetesen a levegő hőmérséklete. Az Egyesült Államok keleti partvidékén szerdán a déli órákban 35-37°C körül volt a hőmérséklet. Az emberi szervezet számára az igazi megpróbáltatást azonban az jelenti, hogy (különösen Virginia, Maryland, New Jersey térségében) a relatív páratartalom is igen magas, szerdán 80-90% körül alakult. A magas páratartalom lehetetlenné teszi az emberi szervezet számára a hatékony hőszabályozást. Testünk ugyanis leghatékonyabban az izzadás során tudja csökkenteni a maghőmérsékletet. Ha az izzadság párologtatása a magas nedvességtartalom miatt gátolt, akkor a szervezet belső hőmérséklete kórosan megemelkedik. Ez a hőháztartás teljes felbomlását, hőgutát, hőkimerülést, görcsös állapotot, szélsőséges esetben halált eredményez.

Hogyan számszerűsíthetjük az egyes hőhullámok veszélyességét? Erre a célra számtalan, ún. bioklíma index áll rendelkezésünkre. Ezek az indexek megmutatják, hogy az adott termikus környezetet milyennek érezzük, így a hőkomfort szempontjából pontosabban jellemzik a környezetünket, mint az egyszerű meteorológiai paraméterek. A 2011. július 8-10-i magyarországi hőhullám elemzésénél (http://www.met.hu/pages/hetvegi_human_bioklimatologiai_ertekeles_20110712.php) már bemutattuk az egyik legismertebb és leggyakrabban alkalmazott bioklíma indexet, a fiziológiailag ekvivalens hőmérsékletet (PET). A PET értékeit a hőérzet és a fiziológiai hatás alapján kategóriákba soroljuk.

Amerikai újságok mindeközben arra emlékeztetnek, hogy - bár az idei hőhullám is jelentős - 2010 júliusának elején a mostaninál is nagyobb hőhullám söpört végig a keleti parton. Akkor a levegő hőmérséklete 40°C körül alakult, a hőség index (HI) értéke pedig helyenként megközelítette a 80°C-ot!

Mi várható a következő napokban? Az NWS előrejelzése szerint a hőhullám maximuma szombaton várható, ezt követően enyhülni látszik a hőség.

Ha a fiziológiailag ekvivalens hőmérséklet értékeit tekintjük, akkor elmondható, hogy hazánkban többször is előfordult ehhez hasonló, vagy ennél nagyobb kánikula. 2007 és 1998 júliusában 46-47°C között alakult a PET értéke. 1963-ban még ennél is nagyobb volt a hőség, a PET ekkor megközelítette az 50°C-ot. Idén, a július eleji magyarországi hőhullám idején a PET értéke Budapesten 44,8°C volt. Megállapítható tehát, hogy Magyarországon, a tengerentúlon mostanában tapasztalhatóhoz hasonló mértékű hőhullám kialakulására - ha nem is gyakran - számítani lehet. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy az Egyesült Államokban most pusztító kánikula és a hazánkban előforduló hőhullámok között jelentős különbség van. Magyarországon általában a száraz-meleg, míg az Egyesült Államokban a nedves-meleg hőhullám a jellemző. A nedves-meleg időjárás jobban megviseli a szervezetet, a bevezetőben leírtak miatt.