Bugaci erdőtűz füst fáklyája Budapestet is elérte

Gróbné Szenyán Ildikó, Pappné Ferenczi Zita, Hadvári Marianna és Putsay Mária

Egy kedves levélíró az alábbi kéréssel kereste meg Szolgálatunkat: "Mai napon 13 órától (és még tart most is) sárga színben úszott a táj, eddig soha nem láttam hasonló jelenséget. Emellett még valamilyen eddig nem tapasztalt illat is terjeng a levegőben. Szeretnék tájékoztatást kapni Önöktől, hogy mi okozza ezt a rendkívül furcsa, világvége hangulatot okozó jelenséget."

Hamarosan kiderült mi okozta a jelenséget. Bugac pusztán 2012. április 29-én vasárnap délelőtt kezdett el égni a tűz az ősborókás tájvédelmi körzetben. A tűz oltását nehezítette az erős szél, így a lombégést csak késő estére, a parázslást csak másnapra sikerült megfékezni. A hosszú időn át, nagy területen égő erdőből nagymennyiségű füst jutott a légkörbe. A délkeleti szél a keletkező füstöt Bugacról Budapest irányába fújta. Budapest déli és keleti részén a délutáni órákban, amikor megérkezett a bugaci füst, sejtelmes derengést lehetett tapasztalni. 

Az Országos Meteorológiai Szolgálat Bugac környéki mérőállomásain mért maximális széllökés értékek a viharos fokozatot is elérték vasárnap délelőtt (1. ábra).

1. ábra
Bugac 50 km-es környezetében mért maximális széllökés értékek m/s-ban, 2012. április 29-én

Az 1. táblázatban látható a Bugac környéki állomásokon a szél iránya a szélmaximumok idején. A délkeleti irányú szél juttatta el a füstöt a főváros egyes részeire. A délutáni átlagos szélirányokat tekintve megállapítható, hogy a legtöbb állomáson déliesre fordult a szél.

1. táblázat
Bugac 50 km-es környezetében mért széladatok

A füstfáklya növekedését és mozgását műholdképeken követhetjük. A nagyobb felbontású műholdképeken nagyon jól látható a füst. A NASA Terra műholdján elhelyezett MODIS műszerrel (felbontása 250 m) készült kompozit képen (2. ábra) a füst a felhőkhöz hasonlóan fehér színben látható. A tűz fészkét a NASA automatikus tűzdetektáló rendszere jelölte be a képen pirossal. A kép nem sokkal a tűz kitörése után, 11:55-kor készült.

 2. ábra
Terra/MODIS kép, 2012. április 29. 11:55 (forrás: NASA)

Közel egy órával később a szintén amerikai NOAA műhold AVHRR műszerével (felbontása 1 km) készült képen már jóval nagyobb füstfáklyát láthatunk (3. ábra). A látható csatornák felhasználásával készített kompozit képen bejelöltük a Budapest déli részén található Pestszentlőrincet, amit a füst már megközelít.

3. ábra
NOAA/AVHRR kép, 2012. április 29. 12:46

Újabb egy óra múlva a NASA Aqua műholdjának MODIS műszere (felbontása 250 m) által készített képen már látható, hogy Budapest pesti oldalát is elérte a füst (4. ábra).

4. ábra
Aqua/MODIS műholdkép 2012. április.29. 13:40 (forrás: NASA)

Az EUMETSAT által üzemeltetett METOSAT műhold negyedóránként készít képeket, így módunk van az esemény folyamatos megfigyelésére. Ezen képek felbontása kevésbé jó, de az időben sűrűn egymásután készített képeken a füstfáklya mozgása láthatóvá válik, amihez segít a füst árnyékának látványa is. A 5. ábrán bemutatunk egy METEOSAT képet, amin szinte alig látszik a füst, pedig ezen a délutáni képen már igen nagy területet borít be a füst, a füstfáklya felfedezésben a keleti oldalán levő árnyék segíthet. A kép látható és infravörös felvételekből készített kompozit kép, melyen a derült szárazföld barnás szürke; a vékony, áttetsző, hideg magas-szintű felhő fehéres világoskék. A füst sárgásbarna színű, áttetsző; az árnyéka sötétkék ezen a műholdképen. Az egyes álló képeken nehezen kivehető a füst, az ezekből készített mozgóképen viszont már sokkal jobban látszik. A filmet a 11:55 – 19:10 közötti negyedóránkénti képekből készítettünk.

 5. ábra
Meteosat műholdkép, 2012. április 29. 16:10

A levegőkémiai mérések is alátámasztják, amit a 4. ábrán láthatunk, a Bugac pusztán keletkezett tűz füstfáklyája elérte Budapest egyes területeit. A fővárosban működő levegőszennyezettségi mérőhálózat két állomásán (Gilice tér - Pestszentlőrinc, Gergely utca - Kőbánya) vasárnap délután ugrásszerűen megemelkedett a PM₁₀ koncentrációja (6. ábra). PM₁₀-nek nevezzük azoknak a levegőben előforduló részecskéknek az összességét, melyek mérete 10 μm-nél kisebb. A PM₁₀ koncentrációjának ilyen gyors emelkedése tavaszi időszakban és hétvégén mindenképpen a mérőállomás közelében történt szennyezőanyag kibocsátásra, vagy nagyobb távolságokból érkező a szennyezésre utal (ebben az esetben ez történt). A PM₁₀ koncentrációjával párhuzamosan hasonló változást tapasztaltunk szén-monoxid esetében is, amely a tökéletlen égésre utal, amely szintén alátámasztja, hogy a mérőhálózat két állomását is elérte a Bugac pusztán keletkezett füst.

6. ábra
Budapest két levegőszennyezettségi mérőállomásán mért PM₁₀ koncentrációk

A PM₁₀ koncentráció adatok maximum utáni gyors lecsengését a szélviszonyok megváltozása okozta (lásd 1. táblázat). A METOSAT képekből készített filmen jól látható, hogy az eleinte délkelet felől fújó a szél a füstöt északnyugati irányba sodorja, majd 15 óra után már határozottan északi irányba fújja a füstöt a szél.

Transzport modell segítségével szimuláltuk a füstfáklya térbeli mozgását, s az eredményekből filmeket készítettünk. Az első film a fáklyának a talaj közeli, 0-5 m közé eső részét mutatja. A filmen jól látható, hogy a füst rövid időn belül felemelkedett a légkör magasabb rétegeibe és a talaj közelébe csak ritkán "látogatott" vissza. A második film a füst 5 és 10 méter közé eső részét, végül az utolsó film a fáklya 10 és 30 méter közötti térrészre eső metszetét mutatja.


A tűz és füst műholdképeken való tanulmányozásáról szóló korábbi esettanulmányaink:

• Az oroszországi tajga- és erdőtüzek műholdakról
• Sztyepptüzek füstje és nyírfák pollenfelhője Európa és az Atlanti Óceán felett
• Tűz detektálása műholdképen, Lángoló nádas Balatonbogláron és Farmoson

Készült: 2012. május 8.