Szibériai hideg február végén

Horváth Ákos, Lemler Tünde, Szilágyi Eszter

A markáns hidegbetörés nagy skálájú időjárási folyamatok következménye volt. A Szibéria felett felhalmozódott rendkívül hideg levegő az alacsonyabb rétegekben kialakult több ezer kilométer hosszú, kelet-nyugat irányú légpályán haladva érte el Európát (1. ábra). A Kelet-Európa felett felhalmozódott hó felszín biztosította, hogy a délnyugati irányba áramló fagyos légtömegek megőrizzék az alacsony hőmérsékletüket útjuk során. A Kárpátok csak rövid ideig tudták feltartóztatni a hideg levegőt, amely eleinte csak körülfolyta, majd átlépve a hegyeken elárasztotta a Kárpát-medencét (2. a-b ábra). A nyugat-kelet irányú függőleges metszeteken jól látható, hogy a hideg levegő fokozatosan töltötte ki az alsó troposzférát. Az előrenyomuló alsó hideg levegő és a magasban lévő melegebb légtömegek között éles választó vonal alakult ki, így az alsó és a középső troposzféra rétegei között közel 180 fokos szélfordulást is meg lehetett figyelni (3. a-c ábra).

Míg hazánkban inkább csak az erős szél és a gyorsan hűlő levegő volt a meghatározó időjárási jelenség, addig az Adriai tenger partján az ott megszokotthoz képest is erősebb bóra okozott károkat. A hegyekből lecsapó szélcsatornák messze behatoltak a nyílt tenger fölé is (4. ábra).

A keleti szél hatására a jégmentes Balaton vízfelületén kialakuló hullámok kicsapva a partra azonnal ráfagytak a növényekre, kövekre, műtárgyakra (5. a-b ábra). A hideg levegő hatására megindult a Balaton befagyása is.

1. ábra
Az Európára rátörő szibériai hideg levegő légpályáit a nagytérségű időjárási folyamatok alakítottak ki.
Az ECMWF 2018. február 25. 0 UTC-s analízise alapján látható, hogy míg Európára rázúdul a hideg, addig
az Atlanti-óceán fölött kialakult csatornában a sarkvidékig hatol fel az enyhébb levegő.
A színezett területek a 850 hPa (kb.1500 m) hőmérsékletét, a fekete vonalak a nyomási felület magasságát mutatják.

2. a) ábra
Az északkeletről áramló hideg levegő a február 24. 12 UTC-s analízis alapján először északról megkerülte a Kárpát-medencét.
A színezett területek a 850 hPa (kb.1500 m) a hőmérsékletét, a fekete vonalak a nyomási felület magasságát mutatják.

2. b) ábra
Az északkeletről áramló hideg levegő a február 25. 12 UTC-s analízis alapján elárasztotta a Kárpát-medencét.
A színezett területek a 850 hPa (kb. 1500 m) hőmérsékletét, a fekete vonalak a nyomási felület magasságát mutatják.

3. a) ábra
A nyugat-kelet irányú függőleges metszet szerint a talaj közeli hideg levegő 2018. február 23. 18 UTC-kor
átbukik a keleti Kárpátokon, majd...

3. b) ábra
2018. február 24-én 18 UTC-kor elárasztja a medencét, majd...

3. c) ábra
2018. február 25-én 18 UTC-re fokozatosan kitölti az alsó troposzférát.
Az ábrákon a színezett területek jelzik a légtömegeket kirajzoló („magasság független”) ekvivalens potenciális hőmérsékletet.
Megfigyelhető a légtömeg határokon a szél határozott magasság szerinti fordulása.

4. ábra
Az Adriai tenger medencéjére lezúduló hideg levegő okozta bóra szélcsatornái messze benyúlnak a tenger fölé
a 2018. február 25. 0 UTC-s ECMWF analízis alapján.
A szélzászlók a 10 m magasságban fújó szelet, a színezett területek a széllökéseket jelölik.

5. a) ábra

5. b) ábra
A partra kicsapó hullámokból vize azonnal ráfagy a part menti kövekre, fűre, tereptárgyakra.