A dinoszauruszok által kibocsátott gázok hozzájárulhattak a Föld felmelegedéséhez?

Az óriási növényevő dinoszauruszok a mai kérődző állatokhoz hasonlóan valószínűleg nagy mennyiségű metánt bocsátottak ki. (A metán egy olyan üvegházgáz, amely sokkal hatékonyabban ejti csapdába a hőt, mint a széndioxid.) Ma az éves 500-600 millió tonna teljes metánkibocsátás jelentős hányadát a tehenek, kecskék, birkák, zsiráfok és más kérődző állatok adják évi 50-100 millió tonna metán kibocsátásával. Legnagyobb részben azonban az emberi tevékenység járul hozzá a kibocsátáshoz a Meteorológiai Világszervezet állásfoglalása szerint.

A mai kérődzőkkel végzett vizsgálatok alapján arra az eredményre jutottak, hogy egy sauropoda naponta feltehetően 1,9 kilogramm metánt bocsáthatott ki. (Viszonyításképpen egy Egyesült Államokban tenyészett tehén ma naponta átlagosan körülbelül 0,2-0,3 kilogramm metánt bocsát ki.) Ahhoz, hogy a kutatók megbecsüljék összesen mennyi metánt bocsáthattak ki a sauropodák, abból a feltevésből indultak ki, hogy nagyjából tíz sauropoda jutott egy négyzetkilométernyi növényzettel borított területre. Továbbá ha feltételezzük, hogy a sauropodák élettere 75 millió négyzetkilométer növényzettel borított terület volt, akkor a globális metán kibocsátásuk évente elérhette az 520 millió tonnát.
 
˝Természetesen vannak bizonytalanságok a becsléseinkben, azonban az eredmények azt sugallják, hogy a sauropodák által kibocsátott metánmennyiség nagyjából megegyezik a mai teljes (természetes és antropogén) globális metán kibocsátással.˝ mondta Dave Wilkinson, a tanulmány társszerzője, a liverpooli John Moores Egyetem kutatója. Wilkinson és munkatársai elismerték, hogy vizsgálataik során számos tapasztalaton és elméleti ismereten alapuló becslésre hagyatkoztak, ezzel Marcus Clauss, emésztési élettannal foglalkozó szakértő is egyetértett. Clauss - aki nem volt tagja a kutatócsoportnak – megjegyezte, hogy például a testsúlyon alapuló metán kibocsátás számítások a mai hüllők és emlősök figyelembe vételével készültek, nem pedig a dinoszauruszok ma élő legközelebbi rokonai, a madarak vizsgálatából. A probléma az, hogy még a mai napig sem ismert a növényevő madarak által kibocsátott metán mennyisége. ˝Ha netalán az derülne ki, hogy a növényevő madarak kevesebb metánt bocsátanak ki, mint a hozzájuk hasonló méretű növényevő emlősök, valószínűleg az egész számítás átalakulna˝ – jegyzi meg Clauss, a Zürichi Egyetem munkatársa.

Eltekintve a számításoktól, az őskori leletek világosan bizonyítják, hogy a sauropodák korában sokkal melegebb volt, mint most. Szuper-üvegházhatással is szokták jellemezni azt az időszakot.

forrás: http://www.wmo.int/pages/mediacentre/press_releases/index_en.html