A klímaváltozás befolyásolja a pingvinek természetes élőhelyét is

„A pingvinek nagyon vigyáznak a területükre és agresszívvá válhatnak, ha túl közel merészkedünk hozzájuk. Viszont ha kicsit távolabb csendben leülünk, oda fognak jönni hozzánk. Nagyon kíváncsiak.” – mondja Dr. David Ainley, állatviselkedés kutató.

A legnagyobb testű antarktiszi pingvinfaj, a császárpingvin és a kisebb Adélie-pingvin élete egyaránt a tengeri jéghez kötődik – a túlélésük múlik rajta. Az emelkedő hőmérséklet és az erősödő szél felaprítja a tengeri jeget, így bár a pingvinek gyaloglás helyett könnyedén úszkálhatnak, hogy megtalálják maguknak a táplálékot, az úszó jégtáblák nélkülözhetetlenek a túlélésükhöz. Az Antarktisz bizonyos részein, ahol a jég mennyisége növekszik, nagy pingvin populáció él, máshol azonban a jég és a pingvinek is eltűntek. A globális felmelegedés következtében a jégtakaró elolvad, a tengerszint emelkedik, a pingvinek pedig arra kényszerülnek, hogy délebbre keressenek új élőhelyet.

Dr. Ainley úgy gondolja, a pingvinek egyértelműen az emberi viselkedés áldozatai. Az Adélie-pingvinek alapvetően a zajló tengeri jégen élnek, de a költéshez jégmentes földre van szükségük. Az éghajlatváltozás befolyásolja és megváltoztatja az életüket, habár az Antarktisz madarai nem tartoznak a veszélyeztetett fajok közé. Ugyanis ha élőhelyük lakhatatlanná válik, egyszerűen továbbállnak, s új területet keresnek maguknak.

A tengeri jég nagyon érzékeny a hőmérsékletre. Mindkét póluson a mikrobáktól kezdve a tápláléklánc csúcsáig, az egész ökoszisztéma a tengeri jég létezésétől függ. Annak érdekében, hogy a globális felmelegedés jelenlegi üteme a jövőben ne folytatódhasson, dr. Ainley támogatja a megújuló energiaforrások – a nap-, szél- és termikus energia, biomassza – használatát.

Sajnos ez önmagában még nem enyhíti az emberi pusztítás okozta klímaváltozás antarktiszi emlősökre és madarakra gyakorolt hatását. Az ipari tevékenység a Déli sarkon is hozzájárul a kedvezőtlen változásokhoz, csak úgy, mint az ellentétes póluson.

Bár a fóka és bálna populációk újra növekednek az évekig tartó kizsákmányolás után, s a bányászat is tilos a Madridi Jegyzőkönyv értelmében, a turizmus, a vadászat, a nagy térségű halászat, a szennyeződések és olajfoltok – mint 2012 májusában – együttesen továbbra is veszélyeztetik az Antarktiszt és élővilágát.

Az antarktiszi élet a klímaváltozás drámai hatásainak tükre, s az ott honos élőlényektől gyökeres változásokat követel a túlélés érdekében. Az éghajlatváltozás folyamatban van, ez nagyon is világos.


forrás: WMO