A műhold-meteorológia hazai története a Természet Világa folyóiratban

A műhold-meteorológia hazai történetéről olvashatnak az érdeklődők a Természet Világa januári és februári számában (146. évfolyam, 1. és 2. szám, 2015.).

Az első részben Tänczer Tibor foglalja össze az 1961 és 1990 között történt eseményeket, onnan kezdve, amikor először láthatták kollégáink az amerikai NASA kiadványokban a ciklonok, frontrendszerek összefüggő felhőzetéről készült műholdképeket. Megtudhatjuk hogyan kapcsolódott Magyarország a nemzetközi űrkutatási szervezetekhez és hogyan jutott el az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) – az előrejelzők gyors kiszolgálása érdekében – a saját digitális műholdvételig. A februári számban Kerényi Judit a 90-es évektől napjainkig foglalja össze a műhold-meteorológiai kutatási irányokat és a felhasználók operatív kiszolgálásának fejlődését. Magyarország 1999. július 7-től társult tagja volt, 2008. október 9-től pedig teljes jogú tagállama az EUMETSAT-nak (European Organisation for the Exploitation of Meteorological Satellites – Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezete), így napjainkban ezen a szervezeten keresztül tudunk leginkább bekapcsolódni a nemzetközi kutatási feladatokba.

A téma iránt részletesebben érdeklődőknek ajánljuk még a Légkör 2014/1 számát. Jelenlegi tevékenységünkről a Műholdmeteorológia oldalon olvashatnak.

Kapcsolódó oldalak:

Természet Világa, 2015. februári számának OMSZ-os cikkei:

Gerhátné Kerényi Judit: A műhold-meteorológia hazai története 1991-től napjainkig
Kolláth Kornél, Horváth Ákos, Simon André, Nagy Attila: Mi okozta a pusztító ónos esőt?

Az OMSZ archívumában tárolt legkorábbi digitális Meteosat műholdfelvétel, amely
1991. szeptember 16-án 12 UTC-kor készült, infravörös sávban

ISMERET-TÁR

Tanulmányok

Meteorológiai hírek

Kisfilmek

Meteorológiai alapismeretek

Kiadványok

Nap-hold