HungaroMet: 2012. március 26. 07:38
A regenerálódó ózonréteg csökkenti az UV sugárzást
A legújabb vizsgálat megerősítette, hogy az utóbbi években felépülő ózonréteg miatt csökkent a beérkező káros UV sugarak mennyisége. Bár még évekig eltarthat, amíg újra teljesen regenerálódik az ózonréteg, a folyamat már beindult.
Évtizedeken keresztül vékonyodott az ózonréteg, szabaddá téve így az utat a napból érkező káros ultraviola sugaraknak. Bár a szakértők nem értenek egyet abban, hogy mekkora a probléma, az biztos, hogy a sugárzás növelte a bőrrák kialakulásának kockázatát.
Az ózonréteg tartós károsodását többek között a spray-k hajtógázaként, hűtőszekrények hűtőközegeként használt freonok (halogénezett-szénhidrogének, azaz a CFC-k) okozták. 1987-ben az ENSZ többek között a CFC-k gyártását is betiltotta az egyéb, Montreali Jegyzőkönyvben szereplő ózonbontó anyagok mellett. Azóta az ózonlyuk mérete lassan csökkenni kezdett.
A tanulmány 1990 és 2011 között Európa, Kanada és Japán tizenkét állomásán gyűjtött adatokat. Az állomásokon számos mérést végeztek. Az ózonréteg regenerálódása már 1995-ben elkezdődött. Ironikus, hogy ugyanebben az időszakban a szigorúbb környezetvédelmi intézkedésekkel számos országban tisztult a levegő, megnyitva ezzel az utat a káros sugaraknak. De 2007-ben a mérleg újra pozitív irányba billent, a tisztább levegő miatt átmenetileg növekvő UV sugárzást a felépülő ózonréteg vissza tudta szorítani. Úgy vélik 2007 fordulópontot jelentett a légkör védőrétegének.
2010 őszén számoltak be a tudósok az első valódi sikerről. Az ózonréteg regenerálódásának köszönhetően azóta az akkori értékekhez képest ma 2-3 százalékkal kevesebb az UV sugárzás a Földön. A most elkészült tanulmányban pedig azt fejtették ki, hogy első alkalommal sikerült kimutatni az ózonréteg regenerálódásának egészségügyi hatásait. A rákkeltő UV sugarak mennyisége csökkent a Földön az utóbbi években.
A szakértők szerint főleg tavasszal továbbra is előfordulhatnak veszélyes kategóriába sorolható területek Európában, illetve Ázsia és Észak-Amerika északi részén. Az elmúlt években a magasabb légrétegekben lejátszódó szokatlanul erős lehűlés miatt az északi féltekén is figyeltek meg ózonlyukat, amely 2011-ben Németország területénél ötször nagyobbra hízott, és többször Európa fölé nyúlt.
Eddig az ózonlyuk problémája leginkább a Déli-sarkra koncentrálódott. Az ózonbomlás folyamatához először-80°C körüli hőmérsékletre van szükség a sztratoszférában, a poláris éjszaka idején. A CFC-kből a sötétben és hidegben keletkező molekulák további bomlásához napfény szükséges. Később az így kialakult molekulák lépnek reakcióba az ózonnal, csökkentve annak mennyiségét. Az utóbbi évek lehűlése miatt azonban a feltételek az Északi-sarkon is megteremtődtek, így csökkenhetett tavaly is az ózonréteg vastagsága.
A kutatók egyelőre értetlenül állnak azelőtt, hogy az északi póluson miért olyan gyors a lehűlés, mint a délin. Úgy tűnik, hogy a gépkocsik kipufogógáza és a gyárak is hozzájárulnak a hőmérsékletcsökkenéshez. Az üvegházgázok – mint a szén-dioxid – amely melegítik a felszín közeli réteget, valóban okozhatnak lehűlést a légkör magasabb rétegeiben. Mégis ez a fordított üvegházhatás a hűlés csak egy részét magyarázza. A vékonyodás csak akkor állhat meg, ha minden CFC eltűnik a légkörből. De ez még évtizedekig tarthat a Meteorológiai Világszervezet szerint.
forrás: http://www.wmo.int/pages/mediacentre/press_releases/index_en.html
