Áder János köztársasági elnök felszólalása a klímakonferenciáról

"Talán ez így még túl általánosan hangzik, úgyhogy nézzük meg a dolgot kicsit konkrétabban. Az előbb említett természeti katasztrófák közül Magyarországot leginkább áradások, árvizek, az aszály, ezen belül is bizonyos területek elsivatagosodása és az időjárási blokkhatások veszélyeztetik. Az imént utaltam a 13 évvel ezelőtti tiszai árvízre. Annak a kára több mint 32 milliárd forint volt. Ezután fogadtuk el a Vásárhelyi-tervet, ennek keretében létesült már 4 víztározó, további kettő jelenleg is épül, és a jövő év közepére elkészül. Mi volt a cél? A cél az volt, hogy másfélmilliárd köbméter víz visszatartásáról gondoskodjunk, és ennek révén egy méterrel tudjuk csökkenteni a Tisza vízszintjét anélkül, hogy gátakat magasítanánk. Ennek a célnak a felét jövőre elérjük. De a következő években még további öt tározót kell építenünk, hogy a Tisza mentén élő másfélmillió ember biztonságban érezhesse magát. Ez a terv túlnyúlik ezen a választási cikluson, és arra kérem az Országgyűlés valamennyi pártját és annak valamennyi képviselőjét, hogy támogassák ezt a programot, és ne legyenek olyan megtorpanások, amilyenek voltak a Vásárhelyi-terv megvalósításának kezdetén.

Az elmúlt évek árvizei a Dunán, de más folyókon is, minden korábbi rekordot megdöntöttek. Elkerülhetetlennek látszik több száz kilométeren a töltések magasítása és a vízügyi nagymeder tisztítása – bármilyen érdekeket sért is –, hogy az árvizek gyorsabban levonulhassanak. Vízügyi szakembereink megfelelő tudással rendelkeznek, hát okosan használjuk ezt a tudást, okosan sáfárkodjunk vele.

És miért nem kovácsolunk a szükségből erényt? Az árvízi védekezés kényszeréből visszatartott vizet érdemes lenne jobban hasznosítanunk: öntözésre, haltermelésre vagy turizmusra.

Végül az erdőtelepítésről. Több kormány is szerepeltette már a programjában, de komoly áttörést eddig nem sikerült elérni. Megfelelő erdőmérnöki tudással, évtizedek óta kiváló szakemberekkel rendelkezünk. Miért ne üthetnénk több legyet egy csapásra? Hiszen az erdőtelepítés révén kevesebb széndioxid lesz a levegőben, ugyanakkor az oxigén mennyisége nőni fog. Lehetőséget biztosít ez arra, hogy közmunkát adjunk az embereknek, hiszen meglehetősen komoly erőfeszítést igénylő tevékenységről van szó. Néhány év múltán komoly megújuló energiaforráshoz jutunk. A nagyvárosok köré telepített erdők pedig hatalmas segítséget jelenthetnek a nagy nyári hőségek elviselésében.

A klímaváltozás okozta gondok megoldásához kormánynak és ellenzéknek, nagyvárosoknak és kicsi falvaknak, nagyipari vállalatoknak és civil szervezeteknek, fiatal és idősebb generációknak az összefogására lesz szükség. És ennek az összefogásnak regionális, európai uniós, nemzetközi összefogássá kell válnia. Mert nemhogy Magyarország nem tudja a klímaváltozás gondját megoldani, de az Európai Unió 28 országa együtt sem képes erre. Hiába csökkenti az Európai Unió 40 százalékkal a széndioxid kibocsátását, ha Kína ugyanannyi széndioxidot juttat a légkörbe, amennyit az Európai Unió megspórolt. 14 éve Kyotóban arról állapodtunk meg, hogy 1990-hez képest 5 százalékkal csökkentjük a légköri széndioxid mennyiségét. Ehhez képest 30 százalékkal nőtt – nem Magyarország hibájából. Párizsban jövőre új megállapodást kell kötnünk, ambiciózusabbat, felelősebbet. Érdemes megfontolnunk Barack Obama amerikai elnök gondolatát, aki a New York-i konferencián a következőt mondta: mi vagyunk az első generáció, amelyik érzi a klímaváltozás hatásait, és mi vagyunk az utolsó generáció, amelyik még tehet valamit ellene."

Forrás: Áder János köztársasági elnök napirend előtti felszólalása az Országgyűlésben 

Kapcsolódó oldalak:

• Éghajlatváltozás okai: www.met.hu/eghajlat/eghajlatvaltozas/eghajlatvaltozas_okai/
• Klímamodellezés: www.met.hu/omsz/tevekenysegek/klimamodellezes/bevezeto/ 
• IPCC jelentések: www.met.hu/eghajlat/eghajlatvaltozas/IPCC_jelentes/
• Megfigyelt változások Megyarországon: www.met.hu/eghajlat/eghajlatvaltozas/megfigyelt_valtozasok/Magyarorszag/