Akár métereket is emelkedhet a tengerszint a század végéig

Az eddig rendelkezésre álló adatok majdnem száz évet öleltek fel, amelyeket összehasonlítottak, s ebből következtettek a jövőben várható szintemelkedésre. Viszont most a szubtrópusi Bahama- és Bermuda-szigetek partvidékének és sziklazátonyainak megfigyelésével vizsgálják tudósok a globális tengerszint emelkedést. Azért lényeges e két szigetcsoport, mert a Bahamákon a felszínen fosszilis korallok, korallzátonyok és kagylók maradványait találták meg. A kutatók ezt az ősi földet vizsgálva információkat kaphatnak arra vonatkozóan, hogy milyen mértékű és sebességű lehetett a tengerszint emelkedés abban az interglaciális időszakban, amely mintegy 400.000 éve kezdődött, s 60.000 éven keresztül tartott.

Ennek az időszaknak a vizsgálata azért különösen fontos, mert ekkor jelentősen megemelkedett a világóceán szintje. A globális tengerszint magassága 20 méterrel emelkedett, ami drasztikus változást jelent. Az emelkedést a grönlandi és a nyugat-antarktiszi jégtáblák elolvadása okozhatta, de a szakértők szerint ez nem tehette ki a teljes változást, ezért valószínűsítették, hogy a kelet-antarktiszi hatalmas jégtáblák is olvadásnak indultak.

Az új tanulmány az előzőekkel szemben olyan tényezőket is figyelembe vesz, mint a jégkorszak idején Észak-Amerikába benyúló jég. Ez azért nem elhanyagolható, mert az utolsó eljegesedés idején a tengerszint jóval alacsonyabb volt a jelenleginél. A hiányzó rész pedig az említett amerikai és ázsiai jégnyelvben konzerválódott. Emellett ahogy a jégtáblák növekedtek, súlyuk nyomta a földkérget, amelyek mint egy hatalmas mérleg, megbillentették a jégmentes lemezeket, ezzel előidézve többek között a Bahamák és a Bermudák szigeteinek emelkedését is. Amikor a jég újra visszahúzódott, a kontinensek és szigetek visszaálltak eredeti szintjükre. Mindkét szigetcsoport alig emelkedik a tengerszint fölé, legmagasabb pontjuk is jócskán 100 méter alatt van.

Ennek figyelembe vétele pedig ellent mond az eddigi elméleteknek. Megmagyarázza, hogy a szigeteken miért találták meg jóval a tengerszint felett tengeri élőlények maradványait. Rájöttek, hogy a 20 méteres szintemelkedés csak helyi jelenség volt, mivel a szigetek éppen az észak-amerikai jégnyelv határán helyezkedtek el. Így az eddig várt drasztikus növekedés valószínűleg kisebb lesz.

Jelenleg is emelkedik az óceánok szintje. Az 1880-as évek óta nagyjából 20 centiméterrel lett magasabb a vízállás. A lassú emelkedés pedig folytatódik, évtizedenként átlagosan mintegy 2.5 centiméterrel mérhetünk magasabbat. Ennek oka a tenger hőtágulása valamint a jégtáblák és gleccserek olvadása. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi jelentése szerint a tengerszint 2100-ra átlagosan több mint fél méterrel lehet magasabb. Ez azonban az olvadás ütemétől, illetve az üvegházhatástól függően több is lehet. A szakemberek azt mondják, hogy ha másfél méterrel emelkedne a tengerszint, az csak Bangladesben 17 millió embert érintene.

A jég hatásainak pontosabb ismeretében a tudósok úgy tartják, újra kell gondolni a tengerszint emelkedéssel kapcsolatos jóslatokat. A 400.000 évvel ezelőtt történteknek pedig egyre nagyobb a jelentőségük, ugyanis a jelenlegi földpálya sokkal jobban hasonlít az akkorira, mint a 100.000 évvel ezelőttire. A kutatók nem aggódnak a kelet-antarktiszi jégtáblákért, mert a vizsgálatot követően kiderült, hogy valószínűleg nem olvadt el, s ez a jövőben sem várható. Azonban a grönlandi és a nyugat-antarktiszi jég már sokkal nagyobb veszélyben van.

forrás: http://www.wmo.int/pages/mediacentre/press_releases/index_en.html