Az éghajlati előrejelzések a terméskiesésre is figyelmeztetnek

A tudósok megállapították, hogy a világ mezőgazdasági területeinek mintegy egyharmadán a hőmérséklet és a talajnedvesség szoros kapcsolatban áll a búza és a rizs hozamával. Ez a két növény a globális szántóföldek nagyjából 20%-án található meg. Számítógépes modellekkel jelzik előre a termés mennyiségét a betakarítás előtt három hónappal, állítja a tanulmány, amely július 21-én jelent meg a Nature Climate Change című folyóiratban.

"Az éghajlati viszonyok alapján néhány hónappal korábban meg tudja becsülni a végső hozamot. A modell a tavaszi feltételek megadásával minta alapján jósol." mondta Molly Brown, a Goddard Központ munkatársa.

A tudósok meg akarták vizsgálni a terméshiány előrejelzések megbízhatóságát és időszerűségét, hogy a hozam tervezhető legyen. A Toshichika Iizumi által vezetett kutatócsoport a japán Nemzeti Agrártudományi és Környezetvédelmi Intézetben készítette el és tesztelte az új modellt, amely magában foglalja az 1983-2006 közötti hőmérséklet és csapadék előrejelzéseket és műholdas megfigyeléseket. Ezt követően megvizsgálták, hogy mennyire jók ezek az adatok a várható termés mennyiségére nézve, vagyis az előrejelzéseknek megfelelően a terménykiesés valóban megtörtént-e a szezon végén. Például megnézték a hőmérsékletet és a talajnedvességet egy adott év júniusában, abban a reményben, hogy a kukorica betakarítása augusztusban és szeptemberben lesz.

A csapat négy növényfajtát vizsgált – kukorica, szója, búza és rizs –, de a modell a búza és rizs esetében bizonyult a leghasznosabbnak. A terméshiányt a nagy búza és rizs exportőrök néhány régiójában (Ausztráliában és Uruguayban) több hónapra előre lehet jelezni a tanulmány szerint. A modell a kisebb változást is kimutatja a terméshozamban, nem csak a súlyos aszályok és más szélsőséges időjárási jelenségek miatt bekövetkező jelentős csökkenést.

"Az éghajlati szélsőségek – azok az események, amelyek nagy hatással vannak a globális termelésre – hatása kiszámíthatóbb, mint a kisebb éghajlati eltérések, de a világ számos részén 5 százalékos hibahatáron belül szimulálható a hozam mennyisége." – mondta Andy Challinor, a leedsi egyetem professzora, a tanulmány társszerzője. A gazdasági tényezők – beleértve a mezőgazdasági technológiát, a műtrágyázást, a vetőmag és öntözési infrastruktúrát – kulcsfontosságúak a termény növekedéséhez, mondta Brown. Költséges berendezésekkel és magas hozamú fajták használatával a termelékenység nő, ellenben az olcsóbb gépek és az alacsony hozamú fajták kisebb terméshozamot generálnak. Az Egyesült Államokban például az infrastruktúra fejlettsége miatt tízszer több kukoricát tudnak megtermelni hektáronként, mint Zimbabwében.

De a gazdasági háttér mellett egyéb tényezők – többek között az éghajlat – is okozhat eltéréseket a termény mennyiségében, magas és alacsony hozamú évek egyaránt előfordulnak mindenhol. "Próbáljuk meghatározni, hogy mennyit számít az időjárás. Bizonyos növények esetében ugyanazon helyeken is hatalmas különbségek vannak, különösen a búza tekintetében. A tanulmány eszköz arra, hogy megértsük a gazdasági szférán kívüli változásokat is" – mondta Brown.

Amíg az éghajlat szerepe a terméshozamok alakulásában véletlenszerűnek tűnik, nehéz szemléltetni. Ez részben azért van, mert a társadalmi és gazdasági tényezők túlnyomó befolyással bírnak, mondta Brown. Viszont az éghajlati és a gazdasági előrejelzések együttesen nagyban segíthetik a terméshozamok becslésének megértését – különösen a változó éghajlat esetében.

Ez a tanulmány csak az első lépése egy sokkal nagyobb törekvésnek. A cél a szegény országok gazdáinak segítése, a nagyobb hozam és a kedvezőbb feltételek megteremtése, illetve a következő években a rugalmasabb termelés kialakítása, hangsúlyozta Brown.

Például, ha a műholdas adatok és a klímamodellek a rizsnek jó szezont jósolnak, mielőtt még a magokat elvetnék, a gazdáknak lehetőségük van hitelt felvenni és új technológiákba befektethetni, hogy a jó időt kihasználják, miközben a biztosítók a biztosítási díjakat alacsonyan tartják. Ellenben, ha az előrejelzés gyenge szezont jósol, a hitelek kisebbek, a biztosítási díjak pedig magasabbak. Ez működik a mezőgazdaság szociális hálójában, mondta Brown, valamint ezzel ösztönzik a közösségeket és a kormányokat, hogy fektessenek be a szükséges infrastruktúrába, hogy kihasználhassák a termékeny éveket.

"Egy új keretrendszeren dolgozunk, amely lehetővé tenné a műholdas adatok és klímamodellek sokkal nagyobb mértékű kihasználását. Ha tudod, hogy egy jó év következik, tudsz tervezni, hitelt felvenni, meg tudod tenni a szükséges lépéseket az élelmiszer termelés növekedése érdekében, felkészülve a rossz évekre." – nyilatkozta a szakember.


Forrás: NASA