Az olvadás magyarázhatja az Antarktisz jegének növekedését

A kutatók úgy gondolják, a paradox jelenséget a tengerbe nyúló jégnyelvek olvadása okozhatja.  Az ebből kialakuló viszonylag hideg édesvizű áramlások kis sűrűségűek, ezért az óceán felső rétegében halmozódnak fel. A hideg felszíni víz pedig ősszel és télen könnyebben újrafagy.

Ezzel magyarázza a Holland Királyi Meteorológiai Intézet (KMNI), hogy ezekben az időszakokban a legnagyobb a jég kiterjedése. Az éghajlati szakértők érdeklődését felkeltette az a megfigyelés, hogy az Antarktisz jégtakarója bár kicsi, de statisztikailag jelentős növekedést mutat.  1985 óta 1.9 százalékkal növekszik évtizedenként. Ezzel szemben az Északi-sark jégpáncélja évtizedek óta zsugorodik.

A KMNI kutatói úgy gondolják, a folyamat egy „negatív visszacsatolás” eredménye, amely várhatóan a jövőben is folytatódik majd. A lezajlott eseményeket klímamodellel is próbálták reprodukálni. A déli féltekén a tengeri jég ősszel és télen növekszik a felszíni, hideg édesvíznek köszönhetően, amely a sűrűbb, melegebb sós tengervíz tetején lebeg.  Ez az édesvízréteg a jégtáblák fokozott olvadásából származik.

„A tengeri jég az Antarktiszon a globális felmelegedés ellenére növekszik. Ezt az okozza, hogy a jégtáblák alulról olvadnak.”- mondja a tanulmány vezetője Richard Bintanja, a KMNI munkatársa.

De van más elfogadható magyarázat is az antarktiszi jég növekedésére. Paul Holland – a Brit Antarktiszi Kutatóprogram (BAS) egyik résztvevője – tavalyi eredményei szerint a klímaváltozás következtében megváltozó szél a parttól távolabb fújja a jeget, s az így szabaddá váló vízfelszín hamarabb megfagy még több jeget képezve ezzel.

„Természetesen az is lehetséges, hogy a növekedés a szél és az olvadékvizek együttes hatása miatt van. Véleményem szerint az olvadékvíz hatása a kisebb a kettő közül.” – nyilatkozta Paul Holland a London Science Media Centernek.
 
A Nature Geoscience folyóiratban megjelent tanulmány arra is kitér, hogy a hűvösebb olvadt vízréteg miatt kevesebb – az óceán nedvességéből származó – hó esik az Antarktiszon. A hideg levegő ugyanis kevesebb nedvességet tud tárolni, mint a meleg.

Forrás: WMO