HungaroMet: 2024. május 9. 10:00
Európai éghajlati szélsőségek 2023-ban – Áradásoktól a hőhullámokig
 |
Európa éghajlati viszonyai 2023-ban közel sem voltak átlagosak. Amellett, hogy a modernkori mérések kezdete óta a tavalyi volt a 2. legmelegebb év a kontinensen, számos időjárási szélsőség okozott komoly problémákat. A hőmérsékleti- és csapadékextrémitások jelentős hatást gyakorolnak az emberi egészségre, természetes környezetünk állapotára, a biodiverzitásra (biológiai sokféleségre), valamint a mezőgazdaságra és az emberiség energiaigényére egyaránt. A 2023-as év pedig mind hőmérsékleti-, mind csapadékszélsőségben bővelkedett Európa-szerte, ami a hőhullámoktól a pusztító erdőtüzeken át az áradásokig, sok mindenben megmutatkozott. A Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) közösen adták ki a 2023. évi Európai Éghajlati Állapotértékelő jelentést (ESOTC 2023), melynek kivonatát olvashatjuk a továbbiakban. |
Hőmérséklet
2023 volt a második legmelegebb év Európában, átlaghőmérséklete 1,0 Celsius fokkal magasabb a sokévi (1991–2020) átlagál (1. ábra), az iparosodás előtti átlagot 2,6 Celsius fokkal haladja meg. A legmelegebb, 2020-as év átlaghőmérsékletétől csupán kis mértékben (0,17 °C) marad el. Az éven belül a 2. legmelegebb őszt és telet hagytuk magunk mögött európai szinten.
1. ábra
Európai évi középhőmérsékleti anomália 1900–2023 között
hat éghajlati adatbázis szerint az 1991–2020 időszak átlagához viszonyítva
Tengerfelszín-hőmérséklet és tengeri hőhullámok
Az Európát környező óceán- és tengerfelszín hőmérséklet 2023-ban volt átlagosan a legmagasabb, több mint fél fokkal haladta meg a sokévi átlagot. A legmelegebb az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger felszíne volt, ahol több óceáni hőhullám is kialakult.
Az év első tengeri hőhulláma az Atlanti-óceán európai vonzáskörzetében, június második felében tetőzött, átlagosan 2 Celsius foknál magasabb hőmérsékleti anomáliával. Az Írországtól nyugatra fekvő óceáni területen volt a legintenzívebb: június 21-én 4-5 °C fokos pozitív eltérés mutatkozott a sokévi napi átlagtól (2. ábra). A hőhullám intenzitása meghaladta az eredetileg négyosztatú intenzitási skálát („mérsékelt”, „erős”, „súlyos” és „extrém”), így egy 5., „extrémen túli” kategóriába sorolta az amerikai Nemzeti Óceán- és Légköri Igazgatóság (NOAA) tengeri hőhullámra figyelmeztető szervezete. A Földközi-tengeren júliusban és augusztusban jelentkeztek „extrém” kategóriájú hőhullámok, Olaszország és Görögország partjai mellett 5,5 Celsius fokos tengerfelszín-hőmérsékleti anomáliával.
2. ábra
Tengeri hőhullámok 2023 júniusában (bal) és tengerfelszín-hőmérsékleti anomália június 21-én (jobb)
az Atlanti-óceán Európát övező területein
Hőhullámok és hőstressz – a hőhullámok egészségügyi hatásai
Nem csupán a tengerek, óceánok felett, de a kontinens szárazföldi területein is több hőhullám jelentkezett június és szeptember között. Júniusban egy átlagosan 5 napos hőhullám uralkodott az Ibériai-félsziget egyes déli régióban, Európa északnyugati országaiban és Skandinávia nagy részén. Ezt júliusban egy átlagosan 15 napig tartó hőhullám követte, mely leginkább Dél-Európát (Spanyol-, Francia-, Olasz- és Görögország déli területeit) sújtotta. Augusztusban egy kiterjedtebb hőhullám ütötte fel a fejét, mely Portugáliában, Spanyol- és Olaszországban, a Balkán-félsziget nyugati szegletén, Franciaország dél-délkeleti területein jelentkezett, de az alpesi régióban is jelentős volt a hőhullámos napok száma, csak úgy, mint Kelet- és Északkelet-Európában. Szeptemberben is folytatódtak a hőmérsékleti szélsőségek a kontinensen, az év utolsó hőhulláma Nyugat- és Közép-Európában jelentkezett (Írország, Egyesült Királyság, Franciaország északi és északnyugati területe, Svájc, Benelux-államok és Németország egy része).
Az extrém hőség igen komoly egészségügyi problémákat okozhat, mely a tartós, intenzív hőhullámok idején fokozottan jelentkezik. A humán komfortindex vagy UTCI (Universal Thermal Climate Index), – számításba véve olyan elemeket, mint a léghőmérséklet, légnedvesség, szélsebesség, a környezet által kibocsátott sugárzás és a napsugárzás, valamint azt, hogy az emberi test miként reagál ezen környezeti faktorok alakulásra – megadja, milyen hőmérsékletűnek érzi az ember az adott környezetet, azaz az emberi szervezetre ható hőstressz mértékét. Az UTCI-vizsgálatokból kiderül, hogy 2023-ban rekord magas volt az „extrém hőstresszel” jellemezhető napok száma, és növekvő trend jellemzi a „nagyon erős hőstresszes” napok éves számát is. Dél-Spanyolország nagy területén több mint 30 napig érzékelhető volt „nagyon magas hőstressz”, ez az időtartam néhány helyen elérte a 60-70 napot. Spanyol-, Francia-, Olasz‑, Görög- és Törökország egyes területein akár 10 napig is „extrém hőstressz” volt tapasztalható. Az ilyen extrém meleg hőmérsékleti viszonyok komoly egészségügyi problémát jelenthetnek az idősekre, a gyermekekre, emellett a krónikus betegségekben szenvedők (szív- és érrendszeri problémával, légzőszervi betegségekkel vagy cukorbetegséggel küzdő betegek) is nagyobb kockázatnak vannak kitéve a hőhullámokkal kapcsolatos egészségügyi problémákra.
Az Európai Éghajlati Állapotértékelő jelentés megállapításai szerint az elmúlt 20 évben 30%-kal nőtt a hőség okozta halálozások száma, és a hőséggel összefüggő halálozások száma a közel 1000 megfigyelt európai régió 94%-ában nőtt. 2023 júliusában a történelem során először a WMO Európai Regionális Irodája közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította az éghajlati válságot és a szélsőséges időjárási eseményeket.
Csapadékszélsőségek és következményei – erdőtüzek és áradások
Csapadék tekintetében is kiemelkedő év volt a tavalyi, 7%-kal hullott több csapadék, mint a sokévi átlag, ezzel – egyes adatbázisok szerint az 1., míg más adatbázisban a 3. volt a legcsapadékosabb évek sorában. A Fekete-tenger nyugati régiója és az Ibériai-félsziget déli területei az átlagosnál szárazabbak voltak, a legmagasabb értékek a kontinens közép-keleti és északnyugati vidékein fordultak elő.
Januárban Kelet- és Délkelet-Európában, márciusban a kontinens északi és északnyugati országaiban volt tapasztalható csapadéktöbblet, áprilisban az európai folyók 64%-ánál tapasztalhattunk magasabb vízszintet, mint általában. Ezzel ellentétben február és április között az Ibériai-félszigeten az átlagosnál szárazabb időjárási viszonyok voltak jellemzőek. Májusban a Minerva elnevezésű vihar okozott áradásokat Olaszország térségében, míg Észak-Európában magas szintű tűzveszély állt fenn a szárazság és a nyár beköszönte miatt.
Talajnedvesség tekintetében március és május között az Ibériai-félsziget legtöbb részén rekord száraz körülmények uralkodtak, mely szárazság nyáron is folytatódott. A tartós csapadékhiány, rekordalacsony talajnedvességértékek és az intenzív hőségperiódusok óriási erdőtüzek kialakulásához vezettek Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban, de a legnagyobb területen Görögországban pusztítottak vegetációtüzek, itt pusztított az Európai Unióban valaha feljegyzett legnagyobb területen erdőtűz (960 km2). 2023-ban összesen 5000 km2 terület volt érintett vegetációs tüzekkel, mely Budapest területének majdnem tízszeresével feleltethető meg. Ez a 4. legnagyobb volt az EU-ban, kevesebb, mint 2017-ben, 2007-ben és 2022-ben (3. ábra).
3. ábra
Vegetációtüzek által érintett területek nagysága Európában és Észak-Afrikában
Augusztusban az átlagosnál több csapadék hullott Skandinávia és az Adria közti sávban, a Hans elnevezésű vihar Norvégiában és Svédországban okozott áradásokat. A hónapban rekord mennyiségű csapadékhullást regisztráltak Szlovéniában, soha nem látott mennyiségű, 24 órás csapadékösszeggel, mely a szlovén folyóhálózat nagy részét érintette. Az árvíz kapcsán – mely Szlovénia mellett Ausztriában és Horvátországban is éreztette hatásait – 1,5 millió ember volt érintett, 8000 embert kellett evakuálni, és hat halálos áldozatról is beszámoltak a szlovén hatóságok.
A viharszezon szeptemberben is folytatódott a Dániel nevet kapó ún. cut-off ciklon megjelenésével, mely Európa (Görögország, Bulgária és Törökország egyes területei) mellett Ázsiában és Afrikában is óriási pusztításokat végzett. Görögországban több helyen az éves csapadékösszegnek megfelelő mennyiség hullott le 24 óra leforgása alatt, és helyenként az 1000 mm-t is meghaladta a három nap alatt lehullott csapadékösszeg, mely történelmi áradásokat, villámárvizet okozott országszerte; több folyó, folyószakasz árvízszintje elérte a mérsékelt, a magas, de a súlyos árvízszintet is (4. ábra).
4. ábra
Dániel ciklon által okozott görögországi 3 napos csapadékösszeg kiemelkedő értékei (szeptember 4-6.) (bal)
és az árvízzel érintett folyók árvízszintjének tetőzése szeptember 5-én (jobb)
Északnyugat- és Közép-Európa nagy részén az átlagosnál több csapadék hullott októbertől decemberig. Decemberben sorozatosan követték egymást a viharos időjárást előidéző légköri képződmények Északnyugat-Európában, mely kiterjedt áradásokhoz vezetett. Összesen öt nagy csapadékhullám okozott rekord havi csapadékösszegeket az Egyesült Királyságban, Írországban, Dél-Skandináviában, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban és Németország északi tájain.
Forrás:
