Hamis időjárás fotók a médiában

1. ábra
Néhány kép már kicsit túl messzire megy, mint a fenti is, amely
egy szivárványt ábrázol Arizona felett 2013. március 25-én
(Forrás: ismeretlen, Facebook)

Probléma gyökere

Bármilyen történetet le lehet írni szavakkal, de egy-egy kép gyakran mégis többet mond.  Egyre több ritka és érdekes jelenséget dokumentálnak a lakott területek környezetében és a katasztrófa sújtotta övezetekben. Sajnos ezzel együtt szaporodnak a valótlan képek terjesztői is.

A vírussal fertőzött hírekhez tartozó-, vagy természeti képek még inkább eladhatóak a megosztásokkal.

Sandy hurrikán, és ami mögötte van

Tavaly a Sandy hurrikán nagy média vihart kavart, mert az Egyesült Államok egyik legnépesebb partvidéke felé vette az irányt.  Mivel ez egy olyan típusú vihar volt, amelyet az utóbbi időben nem tapasztaltak a térségben, a legnehezebb feladat a hamis és félrevezető fotók gyors kiszűrése volt. Végül a valótlan képeket eltávolították, újra és újra, de továbbra is felbukkannak még itt-ott.

Speciális eszközökkel megoldható lenne a probléma. Aditi Goupta és munkatársai az év elején megjelent tanulmányukban foglalták össze kutatásuk sikerét, miszerint a Sandy hurrikánról megjelent hamisítványok 97 százalékát azonosították automatikusan. Többek között megállapították, hogy honnan származik a legtöbb valótlan kép: a hamisítványok 86 százaléka a Twitterről és annak megosztásiból érkezik.

2. ábra
A bal oldali kép a Holnapután című filmben szerepel, míg a jobb oldali egy képmegosztó oldalról származik
(Forrás: Holnapután c. film, Instagram)

Egy befolyásos felhasználó a hamis kép terjesztésének kulcsává válhat. A tanulmány szerint a 10 215 felhasználóból kiválasztott első 30 bejegyzései között 90 százalékban találtak hamis fotókat a Sandy hurrikánról. Goupta szerint a válság idején az emberek gyakran osztják meg egymás bejegyzéseit az aktuális témákról, attól függetlenül, hogy követik-e a forrást jelentő felhasználót, vagy sem.

A kutatók azt remélik, hogy a kifejlesztett modelljük legalább web plug-inként elérhető lesz valamikor a jövőben. Természetesen a hírek környezetében. A közösségi média oldalakon túlnyúlik az időjárással összefüggő hamis képek élete. Hogy miért? Több Földről készült fotónak van már egymillión felüli követő tábora, s a régebbi képek szorgalmasan gyűjtik az egyre több megosztást. A szép, érdekes képek megosztását mindenki szereti, de a források gyakran nem ismertek, ebből adódóan sokszor valótlan képek kerülnek ki. 3. ábra A "félrevezető" megosztó Amerika kedvenc meteorológusa, amely önmagában elég volt a megosztásokhoz. Egy jel a valótlansághoz, hogy utasszállító repülőgép nem repül olyan magasan, hogy egy pillanat alatt könnyű legyen egy ilyen jelenséget észrevenni, főleg nem mobil eszközön. (Forrás: Twitter screenshot)

 
Küzdelem a hamisítványok ellen egy speciális algoritmussal

Az Associated Press vezető szerepet tölt be a közösségi média ellenőrzési folyamataiban. Az eredetiség vizsgálata egy többlépcsős folyamat, amelynek több változatát is használják. Többek között összehasonlítják az eredeti forrásokat, s visszakövetik a közösségi média történetében is. 

Az idő kulcsfontosságú, egy hír megjelenésében viszont még többet számít a megbízhatóság egy hírszervezet számára, mint maga az elsőség. Mégis a végén az átlagos közösségi média felhasználó nem törődik sem az idővel, sem azzal, hogy az általa továbbadott tartalmak átestek-e szigorú ellenőrzési folyamatokon.

4. ábra
A részletek megfigyelése fontos. Egyrészt Washington D.C.-t nem érintette olyan jelentősen a vihar,
másrészt az évszaknak megfelelő színek sem jelennek meg;
október végén már kezdenek sárgulni a levelek, amely a bal oldali képen egyáltalán
nem figyelhető meg, így valószínűleg a kép nem Sandy idejében készült
(Forrás: bal: Believed to be Kim Markert; jobb: The Old Guard)

Az időjárási fotók esetében a gondos megfigyelők gyakran megtalálják az árulkodó jeleket. A vizsgálat gyorsan elvégezhető, ha nem is olyan részletességgel, mint ahogy azt az AP végzi, a semminél ez is több.

Néhány a legegyszerűbb dolgok közül, amire érdemes figyelni:

• napszak (a Nap elhelyezkedése, árnyékok helyzete)
• évszak (A fák tele vannak virágokkal, sötétzöldek, már sárgulnak, vagy csupaszok?)
• földrajzi jellemzők (a háttérben a valóságnak megfelelő táj látható)
• a „várható” időjárás megegyezik (a kép tükrözi az adott időpontra vonatkozó időjárást)
• egyéb bizonyítékok (beleértve az egyéb megerősítő fotókat, videókat, beszámolókat).

5. ábra
Keresési eredmény: látható a korábban említett, megosztott kép;
az első találatok között szerepel, a NASA-tól származó fotó
(Forrás: Google)

Amikor a kép hamis forrásból származik, annak gyakran vannak bizonyos jelei: vajon a felhasználó korábban is aktív volt, vagy közvetlenül a megosztás előtt csatlakozott? Néha elég megnézni az illető profilját, hogy összegyűjthessünk néhány információt.

A hitelesítési eljárás része az is, ha felismerjük, hogy az adott fotó egy régi kép, amely újra forgalomba került. Keresőprogrammal gyorsan ellenőriztethetjük a kép URL-jét, vagy direkt feltöltőjét. Ez a módszer azonban nem teljes értékű bizonyíték, amennyiben a képet nem alkalmazzák széles körben, vagy erősen módosított.

A legtöbb esetben, a hamis képekkel járó következmények nem komolyak. A közösségi médián belül legtöbben véletlenül szembesülnek vele. Egy kis extra erőfeszítéssel azonban könnyen csökkenteni lehet az előfordulásukat.

Forrás: WMO