Intenzív jégeső szombaton Tornyospálcán – észlelőnk beszámolója

Május 3-án és a megelőző napokban több helyen fordult elő intenzív zivatar, helyenként jégeső. A magassági áramlás nem volt túl erős, így jellemzően lassan áthelyeződő zivatargócok alakultak ki, aminek következtében a lokálisan jelentős csapadék mellett nagyobb mennyiségben hulló jég is előfordult. Megjegyezzük, hogy a légköri feltételek és a zivatarcellák típusa kevésbé kedvezett a kifejezetten nagy méretű (~2–3 cm-es átmérőnél nagyobb) jég kialakulásához, de az érintett területeken a  jelentős mezőgazdasági károkhoz ez nem is volt szükséges. (A veszélyjelzésben akkor beszélünk heves zivatarról, ha a társuló kifutószél erőssége meghaladja a 90 km/h-t, vagy a jég mérete nagyobb, mint 2 cm. Utóbbi nagyságú jég esetén már nem csak mezőgazdasági károk, hanem a balesetveszély mellett épület vagy egyéb káresemények is előfordulhatnak.)

Aznap leginkább az Alföld térségében alakultak ki intenzív zivatarcellák, melyek közül az egyik legerősebb valóban északkeleten, Tornyospálca település környékén haladt át. Pinkova László MET-ÉSZ észlelőnk az alábbi beszámolót küldte az akkor tapasztaltakról:

„14 óra magasságában az elmúlt 25 év legnagyobb jégverését éltem át. Kb. 15 percig esett jég, az elején esővel, majd szárazon. A jég mérete az első percekben borsószem, majd cseresznye volt, sőt ettől nagyobb szemek is előfordultak. Rövid idő alatt 26,4 mm csapadék esett. Még késő estére sem olvadt el az összes jég.”

A Nyíregyháza-Napkor település mellett üzemelő radar mérései szerint Tornyospálca térségét röviddel 14 óra előtt érte el a fejlődőben lévő zivatarcella (1-3. kép). A zivatar átvonulta után készült fotókat a 4-7. képeken láthatjuk.

Az időjárási radarok több magassági szögben szkennelik a csapadékobjektumokat. Az erősebb, jégesővel járó zivatarfelhőkről erősebbek a visszaverődő radarjelek, továbbá jellemzően a nagyobb magasságokan (~6–10 km) is erős radarreflektivitások tapasztalhatók. A több magassági szint radarjelei összegzéséből számítható az úgynevezett vertikálisan integrált vízmennyiség (VIL) (10-11 kép), már – figyelembe véve egyéb karakterisztikákat, úgy mint például a fagyási szint és a felhőtető magassága – jobb kapcsolatot mutat a jégeső előfordulásával és nagyságával, mint egyszerűen a legerősebb visszaverődési jel, amit a hagyományos radarképeken láthatunk (8-9. kép). Megjegyezzük, hogy a visszaverődő radarjelek, mint elektromágneses hullámok polarizáltságának mérése elvileg lehetőséget teremt az esőcseppek és jégszemek megkülönböztetésére is, de ennek a gyakorlatban való alkalmazása még kiforratlan.

1. kép: Radarkép 13:40-kor

2. kép: Radarkép 13:50-kor

3. kép: Radarkép 14:00-kor

4. kép

5. kép

6. kép

7. kép

8. kép: Legerősebb radarjelek május 3-án (06-18 UTC között);
a Tornyospálca környékén mért 61,5 dBZ jelerősség volt a legmagasabb érték

9. kép: Legerősebb radarjelek május 3-án a Tornyospálca fölötti zivatarfelhő átvonulásakor

10. kép: Vertikálisan összegzett radarjelek (úgynevezett integrált vízmennyiség - VIL)
aznapi maximális értékei az országban (06-18UTC között). Ebben a radaros paraméterben is
a Tornyospálca felett elvonult zivatarcella képviselte a legmagasabb értéket

11. kép: A radarképekből származtatott vertikálisan integrált vízmennyiség (VIL)
maximális értékei a szűkebb térségben