Kisebbek lehetnek a halak a század közepére

Hatszáz féle tengeri halfaj, többek között a tőkehal, lepényhal, vagy az óriás laposhal átlagos testtömege csökkenhet az ezredfordulós értékhez képest 14-24 százalékkal 2050-ig, az üvegház hatású gázok kibocsátása miatt, írja a Nature Climate Change folyóiratban megjelent tanulmány.

A testméret csökkenése hatással lehet az egész ökoszisztémára, mondja William Cheung, a tanulmány vezető szerzője, a Brit Kolumbiai Egyetem munkatársa. A kutatócsoport szerint a folyamat várhatóan nagy hatással lesz az emberi hal és fehérje forrás mennyiségére is. Valószínűleg nagyobb lesz az üvegházgáz kibocsátás óceáni ökoszisztémára gyakorolt hatása, mint azt korábban hitték.

A klímaváltozás megnehezíti a halak életét, mert a melegebb víz kevesebb oxigént tárol, amely nélkülözhetetlen a légzés és növekedés számára. Ahogy a halak egyre nagyobbak lesznek, egyre nehezebb a növekedéshez szükséges mennyiségű oxigént felvenniük. Nagyobb a szükséglet, ahogy a test növekszik. Egy bizonyos ponton pedig a hal növekedése megáll.  

A tudósok szerint a halállomány a trópusi vizekből a hűvösebb tengerek felé húzódik. Valószínűleg az Indiai-óceán halfajainak mérete csökken a leginkább, ott akár 24 százalékos is lehet ez az arány. Az Atlanti-óceán esetében 20 százalékkal, míg a Csendes-óceán esetében 14 százalékkal számolnak. Az Indiai-óceánnál azért beszélhetünk ekkora számról, mert – a három óceánt összehasonlítva is – területének legnagyobb része trópusi.
A modellekkel szimulált eredmények szerint a halállomány nagyjából évtizedenként 27.5-36.4 km-rel húzódik a sarkok irányába a század első felében (2000-2050. között).

Cheung szerint a halak zsugorodása nagy hatással lenne a tengeri táplálékláncra. A tőkehal csak azt a halat eszi meg, amelyik belefér a szájába. Nem olyanok, mint a tigrisek, vagy az oroszlánok, hogy önmaguknál nagyobb állatra támadjanak. A ragadozó halak – mint a tőkehal – kevésbé tűnnek félelmetesnek a zsákmány számára, s a kisebb fajok egyedszáma ezért növekedhet. A tanulmány hozzáteszi, hogy az emberi tényezők, mint a túlhalászás és a környezetszennyezés valószínűleg tovább súlyosbítja a helyzetet.

A tanulmányhoz felhasznált éghajlati szcenárió 2 és 5.4 °C közé teszi a globális átlaghőmérséklet emelkedését 2100-ig. A hat éghajlati forgatókönyv közül ez jósolja a második legnagyobb felmelegedést.


forrás: www.wmo.int