Mit jelent az, hogy egy front hullámot vet? Gyorstalpaló.

A folyamat megértéséhez tekintsük az ábrát, amely éppen a szombat este érkezett hidegfront hullámvetését mutatja be - természetesen leegyszerűsített módon.

A front a magassági áramlásnak megfelelően, északnyugati irányból érte el Franciaország és a Benelux államok térségét. Az Alpokig akadálytalanul juthatott el, a mögötte található hűvös levegő fokozatosan elárasztotta Északnyugat-Európát. Az Alpok hegykoszorúja azonban az áramlási irányra merőleges akadályt képezett a légtömeg és a front továbbhaladása előtt. A hűvös levegő egy része északon, Cseh- és Lengyelország irányába haladt tovább, míg másik része dél felé, a Földközi-tenger nyugati medencéje felé vette az irányt. Az Alpok mögötti szélárnyékban "megrekedt" a magasabb hőmérsékletű, ritkább, ezáltal alacsonyabb nyomású légtömeg (középpontjában A betű), amelyet délutánra már szinte körbeölelt a hűvösebb, sűrűbb, tehát magasabb nyomású levegő.

Az alacsony nyomásközpontok körül a fizika törvényei alapján az északi félgömbön az óramutató járásával ellentétes irányban áramlik a levegő. Emiatt az alacsony nyomásközpont létrejöttével, a front attól keletre, északkeletre lévő szakasza jelentősen lelassul, sőt, visszafelé mozdulhat el. Utóbbi esetben - ahogy az ábrán is látható - a hidegfrontnak ez a szakasza melegfront lesz (piros színnel jelölve), hiszen itt már a meleg légtömeg mozdul el a hideg irányába. Ugyanakkor a nyugatra, délnyugatra lévő szakasz tovább gyorsul és továbbra is hidegfrontként viselkedik. Ezzel megtörtént a hullámvetés a fronton. 

A hullámvetés erősségét és tartósságát az Alpok jelenlétén kívül nagymértékben befolyásolják a magassági szélviszonyok, a vízszintes irányú hőmérséklet-különbségek is. Gyakran előfordul, hogy a hullámot vetett rész "leszakad" a frontról, amelyen kialakult, és önálló légörvényként folytatja tovább az útját - többnyire keleties irányban. Az így keletkezett örvény középpontja esetenként a Genovai-öböl felett helyezkedik el a kezdeti időszakban - innen ered a "genovai ciklon" szakkifejezés is.

A mi időjárásunkat a klasszikus frontátvonuláshoz képest mindenképpen izgalmassá teszi egy ilyenfajta hullámvetés. A felhő- és csapadékképződés tartósabbá és intenzívebbé válik. Télen nagy havazásokat, nyáron gyorsan mozgó zivatarrendszereket is okozhat. Ugyanakkor az ilyen légörvények viselkedése, pályája sok esetben meglehetősen kiszámíthatatlan, bizonytalanná téve az időjárás-előrejelzéseket.

A szombaton érkezett hidegfront hullámvetése