Részleges napfogyatkozás a műholdképeken (2015. március 20.)

Napfogyatkozás idején nem csak a Napot érdemes nézni, hanem a műholdak Földről készült képeit is. A meteorológiai műhold 15 percenkénti képein jól látszik, ahogy a Hold árnyéka végigvonul a Föld felszínén.

Putsay Mária, Szenyán Ildikó és Kocsis Zsófia

Március 20-án az Atlanti-óceán északkeleti részén és a Norvég-tengeren teljes napfogyatkozás volt megfigyelhető (lásd a bordó sávot a 1. ábrán). A teljes napfogyatkozás sávja Grönlandtól délre kezdődik a (helyi) napfelkeltével és Grönlandtól északra ér véget (helyi) naplementekor. Európa és Ázsia nagy részén részleges napfogyatkozás volt megfigyelhető.

Napfogyatkozás területe

1. ábra
A 2015. március 20-ai teljes és részleges napfogyatkozás területe;
az időbeli változása is jól követhető a www.timeanddate.com/eclipse/solar/2015-march-209 oldalon

Teljes napfogyatkozás akkor fordul elő, mikor a Hold a Nap és a Föld között halad el és a Hold árnyéka a Föld felszínére esik (2. ábra). Ilyenkor a Hold teljes árnyéka (az „umbra”) egy vékony sávban vonul végig a Föld felszínén - a teljes napfogyatkozás sávjában.

2. ábra

2. ábra
A Nap, a Föld és a Hold relatív helyzete napfogyatkozás idején
(forrás: www.eumetsat.int/website/home/Images/ImageLibrary/DAT_IL_06_03_29)

Aki ebben a vékony sávban tartózkodik, azt látja (derült idő esetén), hogy a napfogyatkozás maximumának pillanatában a Hold eltakarja a Napot. A holdkorong és a napkorong közel ugyanakkora szögben látszódnak a Földről. Ha a holdkorong középpontja a napkorog középpontja elé kerül, akkor teljesen (vagy majdnem teljesen) eltakarja azt. Azonban a teljes takarás pillanatában is egy fényes sáv figyelhető meg a perem körül a légköri szórás következtében (lásd 3. ábra bal oldali képét). A teljes napfogyatkozás ritka jelenség, ugyanis a Hold pályája nem esik egy síkba a Föld pályájával (kb. 5 fokot zárnak be egymással), így a Hold általában a Nap Föld összekötő vonal felett vagy alatt van egy kicsivel, és így az árnyéka nem esik a Földre.

3. ábra: teljes és részleges

3. ábra
A nap- és a holdkorong képe a teljes (bal oldali kép) és részleges (jobb oldali kép) napfogyatkozás idején

Aki a félárnyékos helyről (2. ábrán a „penumbra”) figyeli a Napkorongot, az azt láthatja, hogy a Hold csak részben takarja el a napkorongot (3. ábra bal oldali képe). Március 20-án Magyarországon például közel 60%-os napfogyatkozás volt megfigyelhető.

A Meteosat-10 meteorológiai műhold 15 percenkénti képein jól megfigyelhető a Hold árnyékának a nyugatról keletre való végighaladása (4. ábra).

Animáció

4. ábra
Meteosat-10 műhold 8:00 és 11:00 UTC között (9-12 LT), 15 percenkénti képeiből készült film
Színek jelentése

A 5. ábrán a földkorong képét látjuk közép-európai időben 10 órakor: bal oldalt március 19-én (összehasonlítás céljából) , jobb oldalt március 20-án, amikor egy sötét árnyékként jelenik meg a napfogyatkozás.

5. ábra

5. ábra
Meteosat-10 műhold felvétele 2015. március 19-én (bal oldalt) és 20-án (jobb oldalt) 10 órakor (09:00 UTC)
Színek jelentése

A Metop poláris meteorológiai műhold képein is jól látszik a Hold árnyéka. A kép közepe sokkal sötétebb az ilyenkor szokásosnál.

Metop kép

6. ábra
MetOp műhold AVHRR műszerének 2015. március 20. 10:16 órakor (09:16 UTC) készült felvétele

Kapcsolódó oldalak:

ISMERET-TÁR

Tanulmányok

Meteorológiai hírek

Kisfilmek

Meteorológiai alapismeretek

Kiadványok

Nap-hold