HungaroMet: 2016. február 5. 10:16
Sztratoszférikus gyöngyházfényű felhők február elsején
 |
2016. február 1-jén igen magasan elhelyezkedő gyöngyházfényű felhőket sikerült megfigyelnie Hérincs Dávid egyházasrádóci MET-ÉSZ észlelőnek. Bár korábban is volt példa arra, hogy magasan a tropopauza alatti fátyolfelhők látványos irizációt mutattak, a szóban forgó helyzetben olyan magasságban alakultak ki a felhők, mely akár a poláris sztratoszférikus típusba történő besololást is indokolhatja. A poláris sztratoszférikus felhők kialakulása leginkább a sarkvidékek környékén jellemző, hazánkból a fenti észlelés jelentené az első dokumentált esetet. |
A gyöngyházfényű felhők a sztratoszféra alsó részén, 15-20 km magasan, -78 °C alatti hőmérséklet mellett jönnek létre. A jelenség leginkább szürkület idején látványos, amikor is a nagy magasságnak köszönhetően még közvetlen napfény éri a felhőzetet. Az élénk színek a felhőt alkotó homogén méreteloszlású, igen apró jégkristályokon történő fényelhajlás, illetve interferencia következménye. A kialakulásukhoz alkalmas feltételek általában csak a sarkvidékek környékén teljesülnek. Európában leginkább Skandináviában, Izlandon, Skóciában fordulnak elő gyöngyházfényű felhők, de kivételes esetekben az 50. szélességi körtől délebbre is lencsevégre kaphatók. A sztratoszférikus felhőket kiemelt tudományos érdeklődés övezi, mivel megjelenésük szorosan összefügg a sztratoszférában lejátszódó, csak részben feltárt dinamikai és levegőkémiai folyamatokkal.
A február 1-i hazai észlelést megelőző időszakban Anglia, Skócia felett többen is igen látványos felvételeket készítettek élénk színekben pompázó felhőkről. A magaslégköri megfigyelések szerint a sztratoszféra alsó részén (16-20 km) január 31-én a Brit-szigeten környékén -80 °C alatt volt a hőmérséklet. Ez az alacsony hőmérsékletű zóna másnapra kelet, délkelet felé helyeződött át, de közben azért veszített is karakteréből. A 100 hPa-os nyomási szinten (~16 km), az Alpok keltette hullámmozgásoknak köszönhetően a bécsi rádiószondás adatok mutatták a leghidegebbet Európában aznap délután (-82 °C). Ugyanakkor a zágrábi, udinei mérések is hasonlóan alacsony hőmérsékletről tanúskodnak 14,5 km-es magasságban. A relatív nedvesség analíziseiben szintén kimutatható volt a korábbi Brit-szigetek feletti, majd másnap az Alpok hullámterében jelen lévő, telítettséghez közeli légállapotot a 100 hPa-os nyomási szinten, kb. 16 km-es magasságban.
A hazai légköroptikai megfigyelésekkel foglalkozó közösség felfigyelt a különleges időjárási helyzetben rejlő lehetőségekre és „riadót fújt” a nyugat-dunántúli észlelő társaknak. Az eredmény sem maradt el. Hérincs Dávid az alábbiakról számolt be:
„A felhőzet már napközben is megfigyelhető volt Vas megyéből nyugat felé, de gyakran takarták alacsonyabb felhők. Naplemente előtt azonban csökkent ez utóbbi réteges felhőzet, és csak kevés középszintű lencsefelhő takarta a gyöngyházfényű felhőket. A felhőzet megjelenése fátyolos volt, hullámokkal, kisebb-nagyobb foltokban. Először jómagam is hagyományos fátyolfelhőknek gondoltam őket, bár gyanús volt, hogy több helyen feltűnt irizálás (színes részek), mely a fátyolfelhőknél viszonylag ritka, és a Naptól távol eső részeken is látni lehetett, mely a troposzférikus felhőkre nem jellemző. Végül az osztrák észlelésekkel összevetve kiderült, hogy valóban poláris sztratoszférikus felhőket sikerült megörökíteni, hazánkból valószínűleg elsőként. Itt szeretnék köszönetet mondani a facebook légköroptika csoport tagjainak, kiemelten Landy-Gyebnár Mónikának, aki felhívta a figyelmem minderre.”
Kapcsolódó oldalak, irodalom:
Gyöngyházfényű felhők a MetOffice facebook oldalán
Claudia Hinz, Peter Krämer, Gunther P. Können, 2009: Polar stratospheric clouds over western Europe, Weather, Volume 64, Issue 4, pages 87–92, April 2009, doi: 10.1002/wea.318
Elemzés a 2015. január 10-én észlelt, igen nagy magasságban irizáló orografikus hullámfelhőkről
A 100 hPa-os nyomási szint hőmérséklete és magassága január 31-én.
Angliában és Skóciában több helyen is gyöngyházfényű felhőket láttak.
A 100 hPa-os nyomási szint hőmérséklete és magassága február 1-jén.
Skandináviában és Közép-Európában a sztratoszféra legalsó részén igen alacsony a hőmérséklet.
Az Alpok hullámterében -80 °C fok alatti hőmérséklet is analizálható.
A hőmérséklet és harmatpont profilja a bécsi rádiószondás mérés alapján az észlelés napján, illetve
az azt megelőző és rákövetkező napon. 15 és 20 km között február 1-jén kiugróan alacsony volt a hőmérséklet.
A zágrábi és udinei felszállásokon a troposzféra teteje 14,5 km magasan helyezkedik el
és szintén -80 °C alatti a legalacsonyabb hőmérséklet.
Napnyugtakor készült fotón a fehéres árnyalatú, hullámos, fátyolos felhőzet feltehetően
igen nagy magasságban, akár 14-15 km felett helyezkedik el.
A képen sejthető, hogy a kondenzcsíkhoz képest jóval nagyobb magasságban helyezkednek el
a fátyolosan megjelenő, sztratoszférikus felhők.
A rózsaszínes árnyalatú elszíneződés az igen apró, hasonló méretű jégkristályokon történő fényelhajlás
következménye. A troposzférikus felhők esetén ilyen jelenség (úgynevezett irizáció) inkább csak a
napkorong közelében tűnik fel. Ez is a felhőzet szokásosnál sokkal alacsonyabb hőmérsékletére
és a troposzférikus társaikhoz képest apróbb jégkristályok jelenlétére utal.
Hőmérséklet a 100 hPa-os szinten az északi hemiszférán január 31-én.
A Brit-szigetek felett legalacsonyabb a hőmérséklet.
Hőmérséklet a 100 hPa-os szinten az északi hemiszférán február 1jén.
A trópusi területeket leszámítva az Alpoktól délnyugatra van leghidegebb.
Relatív nedvesség a 100 hPa-os nyomási szinten január 31-én.
A Brit-szigetek felett telítettséghez közeli a légállapot.
Relatív nedvesség a 100 hPa-os nyomási szinten február 1-jén.
Az északi hemiszféra legnagyobb részén igen száraz a levegő,
az Alpokalja környékén viszont telítettséghez közeli a légállapot.
Előrejelzett relatív nedvesség a kb. 16 km-es magasságnak megfelelő, 100 hPa-os nyomási szintre.
A telített légállapot ilyen magasságban történő megjelenése egyszerre köszönhető az Alpok
keltette hullámmozgásnak és az alsó sztratoszférában a Brit-szigetek felől érkező hideg levegőnek.
