2024. július 3. szerda
Hírek a meteorológia világából

HungaroMet: 2014. augusztus 29. 10:19

Zivataros július-augusztus viharvadász szemmel

Bár a július második fele és augusztus eleje igen zivatarosnak bizonyult a Kárpát-medencében, viharvadászat szempontjából mégiscsak szegényesen alakult ez az időszak, mivel a vadászatok célpontját jelentő szupercellák nem igazán voltak jellemzőek – nem álltak fenn ugyanis a kialakulásukhoz szükséges szélnyírási feltételek. Ugyanakkor szpottereink (rögzített helyen tartózkodó megfigyelők) és vadászaink nem voltak tétlenek ebben az egy hónapos periódusban sem: számos szép képződményt örökítettek meg, éjszakai villámfotókkal lettek gazdagabbak, egy szép nem-mezociklonális tubát is sikerült lencsevégre kapni, sőt, egy vonatos viharvadászatot is sikerült lebonyolítani. Ezekből a történésekből szemezgetünk a következőkben.

Július 23-án este egy viszonylag meglepetésnek számító ún. multicellás zivatar érte el a Balaton térségét. Zivatarokkal már addig is Dunát (Balatont) lehetett volna rekeszteni a térségben, ezt a példányt viszont kiemelte különleges szépsége, ugyanis látványos ún. peremfelhőt generált a kifutószélfrontja mentén. Az átvonulását Csirmaz Kálmán meteorológus, az OMSZ munkatársa, egyben az Egyesület alapító tagja örökítette meg a Siófoki Obszervatórium tornyáról. Az alábbi képen jól kivehető a zivatar peremfelhője, a masszív csapadéksáv és a kép bal oldalán, a kifutószélfronton képződő új cella csapadékmentes felhőalapja.


1. kép

1. kép
A közeledő ziavatarfelhő peremfelhője és csapadéksávja Siófokról


Az izgalmakat némileg fokozta, hogy egy vitorlás úgy gondolta, hogy megpróbálja kihasználni a zivatar szélenergiáját egy jó kis vágtára.


2. kép
2. kép
Vitorlás hajó kérkedik a vihar erejével


Információink szerint a hajónak nem esett bántódása, mivel maga a cella szél szempontjából viszonylag ártalmatlannak számított, az általa okozott széllökések még a viharos kategóriát sem érték el.

Július vége felé az addigi, helyi zivatarok jellemezte időjárásban némi változás állt be, megjelentek az erősebben szerveződő több száz kilométeres kiterjedésű, egész országrészeket érintő zivatarrendszerek, elterjedt rövidítéssel az MKR-ek (Mezoléptékű Konvektív Rendszerek). Ezek közül számos példány az éjszakai órákban hallatott magáról remek villámparádét produkálva. Nagykovácsi Zsolt, tószegi oszlopos viharvadászunk és társa, Pinviczki Rajmond éjszakai üzemmódra kapcsolt, három  éjszakán (július 28., 30-31.) is sikerült remek villámfotókat készítenie az áthaladó MKR-ekből. Az első éjjel egy délkelet felől érkező kisebb méretű rendszer szórta meg a Duna-Tisza-közét villámokkal.


3. kép

3. kép
Felhővillám az MKR-ből július 28 éjjelén Szolnok közelében

 
Július 30-án déli irányból már egy jóval kiterjedtebb MKR érkezett, ehhez szép felhőstruktúra tartozott, amit a sűrű elektromos tevékenység tett láthatóvá.


4. kép

4. kép
A 2014. július 30. éjjeli MKR felhőzete Szolnok közelében

 
Július 31-én ismét mozgalmas éjszaka következett, újabb MKR, ismét délről, újbóli villámparádé. A leglátványosabb felhőstruktúrát talán ez a rendszer produkálta, egy hatalmas, az egész horizonton végighúzódó, földet verdeső peremfelhővel.


5. kép

5. kép
Földet verdeső peremfelhő 2014. július 31-én Szolnok közelében

 
A július 30-a egyébként máshol is izgalmasnak bizonyult. Ezen a napon adott ki a szupercella.hu idén először 2-es konvektív előrejelzést, ami igen markáns napot sejtetett szupercellákkal, heves, a fél országon átvonuló MKR-rel. Nos, szupercellák nem vagy csak átmeneti jelleggel alakultak ki, késő délután, este egy délnyugatról északkelet felé haladó zivatarlánc, ún. squall line (hazai mezometeorológiai zsargonnal szlovén instabilitási vonal) valóban létrejött. Ennek északnyugati végét örökítette meg Hérincs Dávid Szombathely közelében.


6. kép

6. kép
A közeledő instabilitási vonal peremfelhője Szombathely közelében 2014. július 30-án

 
Július 30-ához egy rendhagyó, vonattal kivitelezett vadászat is kapcsolódik, melyet Egyesületünk két oszlopos tagja, Kun Sándor és Bondor Gyula követett el. Mivel sajnos autó nem állt rendelkezésükre, ezért a délnyugatról készülődő squall line celláit tömegközlekedéssel, ez esetben vonattal voltak kénytelenek befogni. Budapestről indulva Sárbogárdot lőtték be megfigyelési helyként, mivel az vonattal könnyedén megközelíthető. És nem is számítottak rosszul, mivel a rendszer két legígéretesebb cellája arra haladt, egyikük hibrid szupercellás-multicellás jegyeket is mutatott egy falfelhőszerű (met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=1002&hir=Szupercellak) képződménnyel.


7. kép

7. kép
Bal felső sarok – lecsapó villám a közeledő szupercellás jegyeket mutató zivatarból;
jobb felső sarok – akcióban a Stormpanel alkalmazás;
bal alsó sarok – a förgetegként érkező cella;
jobb alsó sarok  a kérdéses cella a radarképen

 
A vonatos viharvadászat előtt pár nappal és egy héttel később is Kun Sándor érdekes zivataros felhőformákat örökített meg, amelyek erősen szupercellás jegyeket hordoztak, noha ehhez a szélnyírási viszonyok nem voltak megfelelőek. Július 28-án a Gellért-hegyről fotózva az alábbi lencseszerű képződményt figyelte meg.


8. kép

8. kép
Szupercellás jegyeket mutató nem-szupercella a Gellért-hegy fölött július 28-án

 
Majd ezt követte augusztus 6-án egy falfelhőre emlékeztető felhőforma.


9. kép

9. kép
Falfelhőre emlékeztető felhőforma augusztus 6-án

 
Ezt a mozgalmas időszakot tetézte egy remek módon megörökített nem-mezociklonális tuba (azaz olyan nem-szupercellás felhőből alányúló felhőtölcsér, amely nem éri el a földet), amelyet egyébként a szupercella.hu konvektív előrejelzésében aznapra prognosztizált is. Harcz Endre a délnyugat-magyarországi Tormaföldén július utolsó napján kapta lencsevégre ezt a páratlanul szép légköri jelenséget.


A fenti eseményekről a bővebb beszámolókat az alábbi linkeken érhetik el:


Készítette: Kun Sándor (Viharvadászok Egyesülete), Csirmaz Kálmán (Országos Meteorológiai Szolgálat)