A következő napokban ún. hidegpárna alakul ki a Kárpát-medencében, tehát előbb köd, majd abból rétegfelhőzet képződik, és csak a legmagasabb hegyeken maradhat napos az idő. Az előrejelző modellek (és az előrejelzők) számára rendszerint a jelenség kialakulásának és feloszlásának pontos menete okozza a legtöbb problémát, ugyanis nehéz kistérségi vagy települési szinten megmondani, hol lesz a kialakuló rétegfelhőzet határa.

A következő napokban rendszeressé fog válni az éjszakai fagyok kérdésköre. Egyelőre gyenge fagyok fordulhatnak elő, a területi eloszlásuk viszont nem a legegyszerűbben előrejelezhető feladat, ugyanis a helyi hatások nagy szerepet játszhatnak a kialakulásukban.

Bár a bizonytalanság természetesen még kimondottan nagy, az időjárás jellege a valószínűségi modellek segítségével már meghatározható. A legújabb anomália (átlagostól való eltérés) előrejelzések alapján november első hetében egy valami biztosnak tűnik: egy stabil anticiklon alakul ki az Atlanti-óceán és Nyugat-Európa felett. Ez hazánkban heti átlagban átlagoshoz közeli hőmérsékletet és annál kissé szárazabb időt  jelent. A részletek viszont a várhatóan mozgalmas időjárás miatt még nagyon ködösek.

A jövő hét közepéig marad a hideg, szerdától viszont markáns melegedés kezdődik a magasban. Az egymást váltó mediterrán ciklonok helyett, egy nagy légörvény lesz hazánktól nyugatra, így ennek a képződménynek az előoldalán érkezik a meleg levegő (1.ábra).
A valószínűségi ábrákon (2-4. ábra) pedig a melegedés esélyeit szemléltetjük. Az ország nagy részén 15 fok fölé melegszik a levegő, sőt nyugaton már a 20 fok feletti értékeknek is nagy a valószínűsége.

Egy újabb légörvény vonult át hazánk felett az elmúlt 24 órában, s több hullámban érkezett a csapadék. Pénteken a keleti országrészben nyárias zivatarokat is megfigyeltek. Október 15-én délutánra nagy hőmérséklet kontraszt alakult ki; a Dunántúlon sokfelé még 10 fokig sem melegedett a levegő, míg Békés megyében 20 fok körüli csúcsértékek voltak.

1950 januárjában új alapokon indult meg a hósürgönyző szolgálat az Országos Meteorológiai Intézetben. Természetesen a hójelentő-hálózat jelenleg is működik, köszönhetően a sok lelkes kolléga és a 2013-ban létrejött MET-ÉSZ rendszert használó, önkéntes észlelők szakszerű munkájának. A hóvastagság adatok bárki számára elérhetők az OMSZ nyilvános honlapján a Hójelentés és a Meteorológiai észlelések oldalakon.

Az elmúlt hét napon az ország döntő részén 40-90 mm közötti csapadékmennyiség hullott le, de az Északi-középhegység térségében és néhol az Alföld északi felén 90-110 mm a jellemző. A Mátra és a Bükk csúcsain még ennél is több esett. Ez a mennyiség – októberi mércével mérve – két-három havi mennyiségnek felel meg.

A Kékestetőn hajnal fél 2 körül csökkent a hőmérséklet 0 fok alá, azóta változó intenzitással havazik, és hasonló a helyzet az Északi-középhegység más 900 méter körüli vagy a feletti csúcsain is. Az előző két órában intenzíven havazott, így 9 órára már 11 cm-nyi hó is összegyűlt a mérőállomás kertjében. A következő órákban is havazásra kell számítani...