Augusztus 18-án naplementét követően északnyugat felől hosszan elnyúló árnyéksávokat, úgynevezett alkonyati (más szóval krepuszkuláris) sugarakat lehetett megfigyelni. A jelenségért egy bajorországi zivatarfelhő volt felelős.

A hőhullámoknak hirtelen véget vető, hullámzó időjárási frontok gyakran heves zivatarokat  generálnak nyáron, azonban a Dunántúlon – szerencsére – már augusztus 13-án, kedden az északnyugati szél jelentősen csökkentette a légkörben felhalmozódó energia mennyiségét. Ugyanakkor a keleti országrészben még ekkor is tombolt a kánikula, viszont az Alföldön nem volt elegendő nedvesség zivatarok kialakulásához. Az előrejelző meteorológusok már a hullámot vető hidegfronthoz kapcsolódó, éjszakai zivatarokra készültek, amikor a Bükkben nagyon hirtelen szupercella fejlődött ki...

A 2019-es év eddigi legmelegebb napja volt augusztus 12. Habár az erre a napra vonatkozó legmagasabb hőmérsékleti rekord (40,8 fok, melyet  1921-ben Szerep településen mértek) nem került veszélybe, de az eddigi szezonrekord (37,5 fok, melyet 2019. július 1-én mértünk Tiszaalpáron) több meteorológiai állomáson is megdőlt. Tegnap a legmelegebb Derekegyházán volt, itt 38,0 fokig (Cegléden pedig 37,9 fokig) melegedett a levegő, de országos szinten is 35 fok körül alakultak a maximumhőmérsékletek.

Az elmúlt napokban már jeleztük, hogy kedd-szerda környékén érkezik egy hullámzó frontzóna, amely lehűléssel, kiadós csapadékkal, és megerősödő széllel jár. Hogy vet véget a hidegfront a ma tetőző hőségnek?

Budapesten és környékén is érezhető trágyaszagról lehetett olvasni a napokban. A számítógépes előrejelző modellek egyik speciális típusával, az ún. terjedés számító modellekkel kiszámítható, hogy egy adott helyre egy adott időszakban honnan érkezett a levegő, ami a kellemetlen szagot is szállította.

Hazánk időjárására igen gyakran hullámzó, hullámot vető frontok vannak hatással. Míg Nyugat-Európa nagyobb részén általában "háborítatlanul" átrobognak az időjárási frontok, addig közelünkben sokszor megtorpannak, lassan, "oldalazva" haladnak tovább, megnehezítve ezzel a pontos előrejelzést.

A Meteorológiai Világszervezet részletes közleményt adott ki a júliusi hőhullám során mért szélsőségekről, a jégolvadás mértékéről, a tomboló erdőtüzekről. „Ez nem a tudományos fantasztikum kategóriája, ez maga a valóság, maga az éghajlatváltozás. Ez most történik, és ez még rosszabb lesz a jövőben, ha nem cselekszünk sürgősen.” – mondta Petteri Taalas a WMO főtitkára.

Augususztus 2-án, pénteken több hullámban zivatarok érték el a Balatont. A zivatarok előtt látványos asperatus felhők alakultak ki, amit baljós kinézeténél fogva "világvége felhő" névvel is illetnek. Szerencsére a felhőket csak kiadós eső követte, komolyabb szélviharról nem érkeztek jelentések.

A Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központjában (European Centre for Medium-Range Weather Forecasts, ECMWF) 40 évvel ezelőtt – 1979. augusztus 1-én – készült az első operatív időjárási modell előrejelzés.

50 évvel ezelőtt az 1969. július 21-i Apollo-11 holdra szállási misszió során Hold közelében a Földről készült műholdfelvételt az ECMWF reanalízis adatok felhasználásával készült szimulált műholdképpel vetették össze az ECMWF szakemberei.