Az őszi hónapok csapadékszegény időjárása és ennek következtében a száraz talajállapot is közrejátszhatott abban, hogy ezidáig csak nagyon korlátozott területeken alakult ki olyan ködtakaró, ami nappal is megmaradt és ez összességében kedvezőtlen tényezőként érvényesült a légszennyezettség alakulásában.

A szeptemberi nyár átcsúszott október első napjaira is. Október 7-én erőteljes hidegfront vetett véget a nyárias időnek. Északnyugat felől markáns hidegfront érte el hazánkat. A hidegfront az időjárás jellegében és a hőmérsékletben nagy különbséget hozott létre hazánk nyugati és keleti része között: a déli órákban a Dunántúl nyugati részén a folyamatos esőben még a 10 fokot sem érte el a hőmérséklet, ugyanakkor a Tiszántúlon napos idő volt, és többfelé 22, 24 fokot mértek.

Emberemlékezet óta nem tapasztaltunk ilyet. - hangzik el gyakran a tudósításokban az a közhelynek tűnő kijelentés, amelyet televíziós riporterek kérdéseire válaszolva rendszeresen hallhatunk egy-egy nagyobb vihar után. Ha 2011 szeptemberének időjárásáról forgatnánk egy nagyratörő riportot átlagemberek vagy akár meteorológusok bevonásával, a fenti megállapítás egyáltalán nem is lenne túlzás, ugyanis az elmúlt 61 év megbízható meteorológiai feljegyzéseit megvizsgálva a havi országos átlaghőmérséklet rekordja immáron a múlté, de napfénytartam tekintetében is rekord első lehet.

Az augusztus 20. után kezdődött hőhullámnak egy erőteljes hidegfront vetett véget. A front mentén, főleg a Nyugat-Dunántúlon, annak is főleg az északnyugati részén heves záporok, zivatarok pattantak ki. Sopron környékén, a határon kívül valószínű, hogy szupercella alakult ki, amely végig az országhatáron kívül tevékenykedett, de látványnak így is érdekes, szép, de egyben félelmetes volt.

Az augusztus végi szokatlanul meleg időjárásnak egy szombaton nyugat felől a késő délutáni órákban érkező hidegfront vetett véget. A középtávú előrejelzésekben már napokkal korábban látni lehetett, hogy szombaton érkezik az a hidegfront, amelytől a felfrissülést vártuk.

2011 nyara változatosnak mondható; kánikulai napok, tartósan hűvös idő, helyenként jelentős csapadék egyaránt előfordult. Talán már senki sem gondolt arra, hogy augusztus 20-a után többnapos intenzív melegben, és szinte zavartalan napsütésben lesz részünk.

Az elmúlt évtizedekben az aszály jelentős hatást gyakorolt a délkelet-európai (South-Eastern European, azaz SEE) régió országainak gazdaságára, valamint általánosságban a környezetre és a társadalomra is. A 80-as évek elejétől a SEE régió néhány országát egyre súlyosbodó, hosszantartó aszály sújtotta.

Veszprém ipari park területén egy szigetelőanyagokat gyártó üzemben tűz ütött ki. Az időnként 10-20 m magasságba felcsapó lángokat rendkívül intenzív, a szerves anyagok égéséből származó füst kísérte. Az esemény bekövetkeztekor időjárási szempontból alapvetően egy ún. köztes anticiklonális helyzet állt fenn. A gyenge légmozgás és a rendkívül száraz és tiszta levegő hatására látványos füstfelhő alakult ki. A tűz kitörését követően rendkívül gyorsan tört fölfelé a forró levegővel áramló füstoszlop, amely néhány percen belül már 800-1000 m magasságba jutott.

Miközben a Kárpát-medencében az 'igazi nyarat' élvezhettük, a Föld túlsó oldalán, Új-Zélandon, szokatlanul hideg, téli időjárás tombolt.

2011. július 29-én és 30-án mediterrán ciklon vonult át a Kárpát-medence felett. A ciklon hidegfrontja délnyugat felől északkelet felé haladva vonult át az országon. Ennek hatására előbb a Duna-Tisza közén, majd a Tiszántúlon is egyre nagyobb területen hullott csapadék. A zivatarokat többfelé felhőszakadás kísérte, melyekből rövid idő alatt jelentős mennyiségű csapadék esett.