Az elmúlt 5 napban valamelyest tovább enyhült a szárazság, de sajnos az ország nagy részén a sokévi átlag alatt maradt a napokban lehullott csapadék mennyisége. Szerdáig még többfelé várható eső, zápor, de a vízhiány érdemben nem csökken, mivel csütörtöktől a hónap végéig derült, száraz időre számíthatunk, ráadásul jelentősen erősödik a nappali felmelegedés.

Aki rendszeresen nyomon követi az Európa térsége fölötti műholdképeket, az április 18-án és 19-én figyelmes lehetett egy szokatlanul nagy kiterjedésű felhőrendszerre. Az infravörös képek alapján az is szembetűnő, hogy a felhőzet tetejének hőmérséklete igen alacsony.

Fölmerül a kérdés, hogy milyen folyamatok eredményeként jöhetett létre ilyen típusú felhőzet és meghozhatná-e a várva várt csapadékot egy ehhez hasonló időjárási képződmény?

A meteorológiai műholdak jelentős fejlődtek az elmúlt 10 évben. 5-15 percenként készülnek már a képek Földünkről, a felhőtakaróról. A felhőalakzatok mozgása egyre jobban nyomon követhető, szerkezetük jól tanulmányozható. Az április 17-i felvételek felhasználásával készült kis tanulmány erre mutat egy példát.

Hosszú idő után az elmúlt hét második felében az országban többfelé hullott jelentősebb csapadék, de továbbra is vannak olyan területek, ahol jelentős a talaj vízhiánya. Várhatóan tovább növekszik a talaj nedvességtartalma, mivel a következő 5 nap során az ország nagy részén 5 mm-t meghaladó csapadékra lehet számítani.

Fél éven belül már a második olyan hónapon vagyunk túl, amikor országos átlagban 5 mm-t sem érte el a lehullott csapadék mennyisége, de akadt néhány olyan hely is, ahol mérhető csapadékot egyáltalán nem regisztráltak. Március során ugyan előfordultak felhősebb időszakok, de összességében kiemelkedően napos hónapot tudhatunk magunk mögött. Budapesten, a pestszentlőrinci obszervatóriumban a napfényes órák száma 270-et is felülmúlta, ami - az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológiai adatbázisának jelenlegi feldolgozottsága szerint - rekordnak számít.

Az elmúlt négy nap során szeszélyes területi eloszlásban többfelé hullott kisebb csapadék, mennyisége azonban csak helyenként haladta meg az 5 mm-t. Ugyanakkor sokfelé fújt erős vagy viharos szél, így csapadék ellenére a talaj nedvességtartalma nem változott, vagy még csökkent is. A hét végéig csapadék szempontjából kedvezőbbre fordul az időjárás.

Az előző év szélsőségesen száraz időjárása után az utolsó téli hónapokban sem emelkedett jelentős mértékben a talaj víztartalma. A jelenlegi időjárási kilátások alapján nagyon valószínűnek tűnik, hogy fél éven belül, november után a március lesz a második hónap, amikor az ország túlnyomó részén még 1 mm csapadék sem esik. Ugyanakkor a napos, enyhe, tavaszi időjárás miatt erősödő párolgás következtében egyre jobban kiszárad a föld.

A szélsőségesen száraz 2011-es év sokfelé igen jó terméseredményeket hozott a növénytermesztésben. Ennek az ellentmondásosnak tűnő helyzetnek egyik, talán legfontosabb oka az volt, hogy az azt megelőző - 2010-es - esztendő viszont a rendszeres meteorológiai mérések kezdete óta a legcsapadékosabb év volt.

A 2011 novemberi időjárási viszonyok tipikus iskolapéldái voltak a szmogos helyzetek kialakulásának és fejlődésének. Kisebb szünetekkel gyakorlatilag egész hónapban a tájékoztatási vagy a riasztási szint fölött alakultak a szállópor (PM10) koncentrációk. Ennek a helyzetnek a kialakulásában döntő szerepet játszott az időjárás, méghozzá a hosszú ideig tartó anticiklonális szinoptikus helyzet és a szárazság. Írásunkban körüljárjuk ezen időjárási folyamatokat összevetve azt a koncentrációk alakulásával, annak érdekében, hogy a kettő között fennálló rendkívül szoros összefüggésre rámutassunk.

A legtöbbünk talán már általános iskolában megtanulja, hogy "azért nem annyira hidegek a mi teleink, mert a Kárpátok hegyvonulata útját állja a végtelennek tűnő orosz sztyeppék felől érkező fagyos levegőnek". Ez általánosságban igaz, egy-egy téli szezon alkalmával jó párszor a Kárpátok hegylánca védi meg a medence belső részeit az északkelet, kelet felől érkező szárazföldi hideg légtömegektől. Van azonban néhány eset, amikor a medencét körülvevő hegykoszorú csak ideiglenesen vagy részben képes eltéríteni a sarkvidéki, vagy kontinentális levegőt, amely végül elárasztja térségünket.