Az elmúlt napok felhős és gyakran csapadékos időjárása miatt a hegyi területeken zúzmara fejlődött. A durva zúzmara (angolul hard rime, franc. givre dur) akkor képződik, mikor a köd, illetve felhő „túlhűlt” víz cseppjei nekiütköznek a tárgyaknak, és gyorsan megfagynak.

Míg az utóbbi napokban Ausztráliában 1010 hPa alatti légnyomásokat mértek, és rekord közeli, néhol az eddigi rekordot megdöntő hőség uralkodott, addig Jakutföldön és Csukcsföldön 1030 hPa feletti légnyomás és -50 fok körüli zord fagy hűtötte le a kedélyeket.

Ősszel és télen a hegyekben gyakran pazar kilátásban gyönyörködhetnek a turisták. A látástávolság szorosan összefügg a levegő tisztaságával, vízgőz, vízcsepp vagy aeroszol tartalmával. A nagy látástávolság leginkább száraz és tiszta levegő mellett lehetséges, gyakran úgynevezett „hidegpárna” felett, hőmérsékleti inverzió helyzetekben tapasztalható.

Szent Ilona egy kicsiny, egyenetlen felszínű vulkanikus sziget az Atlanti-óceán déli medencéjében. A sziget arról lett nevezetes, hogy 1815-ben a britek ide száműzték Napóleont, aki 1821-ben itt halt meg. Most azonban nem a sziget történelmi aspektusát vizsgáljuk, hanem egy érdekes meteorológiai jelenséget mutatunk be.

2012. október 19-én, pénteken a svájci Alpok völgyeiben több helyen megdőlt a napi hőmérsékleti rekord. A nyári meleget a térségben jól ismert jelenség, a főnszél okozta. A gyorsan áramló száraz levegő hirtelen hóolvadást okozhat, ezért „hófalónak” is szokták nevezni. A száraz levegő napos időt hoz, s nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az Alpok egyes völgyeiben melegebb klíma alakulhasson ki, annyira, hogy azok még a szőlőtermesztésre is alkalmasak legyenek.

Bár az ország túlnyomó részén napközben még a napsütésé volt a főszerep, a Sopron környékén élők már egy kis ízelítőt kaptak a köd és a Nap csörtéjéből, amit végül fényesen ragyogó csillagunk nyert.

A nyáron felmelegedett tengervíz a Földközi-tenger térségében kiváló táptalaját adják ősszel a zivataroknak. A nyári időszakhoz képest ősszel már ezt a térséget is rendre hidegebb légtömegek érik el, ami a meleg tenger fölött a függőleges hőmérsékleti gradiens megnövekedéséhez vezet. Bár az elmúlt napokban erre nem volt példa, extrém esetben a trópusi ciklonokra emlékeztető örvények is kialakulhatnak, melyeket „medicane” (mediterranean hurricane) becenévvel illet a nemzetközi szakirodalom.

Ősszel, októberben már igen ritkán fordulnak elő kiterjedt zivatarrendszerek. 2012. október 2-án kedden és 7-én vasárnap két eltérő sajátosságú zivataros helyzet alakult ki. Október 2. inkább a felhőszakadásokról, nagy mennyiségű csapadékról lehet többek számára emlékezetes. Október 7-én a viharos szélrohamok voltak a fő kísérőjelenségei a hazánk területe fölött gyorsan átrobogó, erős lehűlést hozó, zivataros hidegfrontnak.

A 2011 és 2012-es aszály a földi cirkuláció változásának része, hasonlóan a 2001–2003 évekhez, amikor többek között rekord alacsonnyá vált a Balaton vízállása. A légkörben fellépő globális változások már nem a jövő problémái, hanem a mindennapi időjárás szintjén itt és most történnek. Válaszul a szélsőséges időjárásra, az OMSZ kifejlesztette a kistérségi veszélyjelző rendszert, illetve megkezdődött egy aszály-monitoring rendszer kidolgozása.

2008 júniusa és az azt követő nyári hónapok bővelkedtek nagy zivatarokban és felhőszakadásokban. Az idei év júliusa még túl is szárnyalta a négy évvel ezelőtti júniust, mert a lehullott csapadék és a zivataros napok száma is több volt. A különlegesség az, hogy ezen zivatarok némelyike 35 fok körüli maximum hőmérsékletek után tört ki heves kísérőjelenségekkel, amit korábban csak nagyon ritkán lehetett tapasztalni.