A levegő hőmérsékletének nagytérségű eloszlását befolyásoló legfontosabb tényezők a földrajzi elhelyezkedés, a tengerszint feletti magasság, valamint a tengerektől vett távolság. Az 1991-2020-as időszak átlagában Magyarország túlnyomó részén az évi középhőmérséklet 10 és 11,5 °C között alakul.

1. ábra
Az évi középhőmérséklet az 1991-2020 közötti időszak alapján

Az évi középhőmérséklet térképe jól tükrözi a domborzatot, továbbá a Földközi-tenger melegítő és a szibériai anticiklon hűtő hatását, melynek köszönhetően az évi átlaghőmérséklet területi eloszlása DNy-ÉK irányú csökkenést mutat (1. ábra). A legalacsonyabb értékek a magasabban fekvő területeken, a Bakonyban és az Északi-középhegységben jelennek meg, itt a középhőmérséklet általában 9 °C körül alakul. Kisebb területeken a Börzsönyben, a Mátrában, a Bükkben és a Zempléni-hegységben előfordulnak 8 °C alatti értékek is. Síkvidéken általában 10,5 és 11,5 °C között alakul a normál érték, a déli határ közelében kisebb körzetekben előfordul 11,5 °C feletti éves átlag is.

Bár a domborzat hatása a hőmérsékletre nyilvánvaló, télen gyakran fordul elő inverziós helyzet, amikor a hőmérséklet a magassággal nem csökken, hanem növekszik. A téli időszakban gyakori hideg légpárna megváltoztathatja a hőmérséklet függőleges alakulását: előfordulhat, hogy a magasabban fekvő területek melegebbek, mivel kimagaslanak a Kárpát-medencét kitöltő légtömegből.

Az 1991-2020-as időszak átlagában január a leghidegebb az év során, de egy adott évben bármely téli hónap lehet a leghidegebb. A januári középhőmérséklet és általában a tél középhőmérséklete évről évre változékonyan alakul. A nyár időjárása kiegyenlítettebb, a nyári hónapok hőmérsékletének évről évre való változékonysága általában kisebb, mint a téli hónapoké. Az év legmelegebb időszaka július vége és augusztus eleje (2. és 3. ábra).

2. ábra
A havi középhőmérséklet országos átlagai az 1991-2020 közötti időszak alapján

3. ábra
A havi középhőmérsékletek országos átlagainak alsó-, felső kvartilise és szélsőértékei az 1991-2020 közötti időszak alapján

A léghőmérséklet fontos jellemzői a maximum- és minimumhőmérsékletek. Magyarországon a napi hőingás évi változása igen jellegzetes. A legkisebb (4-6 °C) a legrövidebb nappalú és legborultabb decemberben, míg a hosszú nappalú és csekélyebb felhőzetű nyári hónapokban a minimális ingásnak több mint a kétszeresét (11-13 °C) tapasztalhatjuk.
Az elmúlt 120 évben Magyarországon is változott az éghajlat. Erről a Megfigyelt hazai változások címen olvashatók részletes leírások.