| Debrecen azon kevés magyarországi városok egyike, ahol már a 19. század közepén megkezdődtek a meteorológiai mérések. Az első néhány évtized állomástörténetével itt azonban nem foglalkozunk, mert a budapestihez hasonlóan az 1901. évvel kezdődően hozzuk nyilvánosságra az adatokat. Ennek az időpontnak a megválasztásánál több ok játszott szerepet: a XX. században egységesebb elvek szerint, általában már mindenütt a ma is használatos zsalus, ún. angol típusú hőmérőházakban folytak a mérések; kb. e század elejétől vannak hőmérsékleti maximum és minimum mérések; végül, száz évet jóval meghaladó mérési sor csak kevés állomásról állt volna rendelkezésre. A debreceni meteorológiai állomás 2020 szeptemberében elnyerte a Meteorológiai Világszervezet (WMO) elismerését: a „WMO Centennial Observing Station” / „WMO Százéves állomás” címet. |  |
 |
1901 – 1950
Az 1901-1950 közötti időszak adatai döntően a Debrecen-Pallag-i éghajlati állomásról származnak. Ez az állomás 1868-ban létesült a Felsőfokú Gazdasági Tanintézet kezelésében, de egyben a magyarországi meteorológiai mérőhálózat egyik elemeként. Első pontos elhelyezéséről nincs fennmaradt információ, de valószínűleg nem nagy távolságban volt az ugyanott működött, és ma is azonosítható ún. dohánykert (szárítóépületek) helyszínétől, ahol 1912-től működött az állomás (északi szélesség: 47°35'44"; keleti hosszúság: 21°38'43"). A második világháború harci cselekményei következtében 1944 szeptemberében az állomás elpusztult, és csak 1946 novemberében kezdte újra a méréseket. A kimaradt két év pótlására a Debreceni Egyetem meteorológiai tanszékének éghajlati mérései szolgáltak. Ez az állomás 1928-ban jött létre az egyetemi sporttelep szomszédságában, és déli irányban mintegy öt km-re fekszik a pallagi helyszíntől (északi szélesség: 47°33'24"; keleti hosszúság: 21°36'58"). Mérései a háború alatt is csak rövid ideig szüneteltek (pótlásuk a környékbeli állomások segítségével megtörtént). |
 |
 |
1950 – 2000
Az adatsor második fele az OMSZ kezelésében a debreceni repülőtéren működő állomásról származik (északi szélesség: 47°29'44"; keleti hosszúság: 21°37'48"). A repülőtéren belül az állomás kétszer költözött: 1960 április 20-án és 1995 augusztus 1-jén. Mindkét helyváltoztatás lényegesen kisebb hatással volt a mérési körülményekre, mint a pallagi helyszínről való átköltözés. Míg a repülőtéren változatlan környezeti feltételek mellett a maximális elmozdulás 1,6 km volt, addig a városközponttól északra elhelyezkedő Pallag és a délre fekvő repülőtér között a távolság 12 km. |
 |
