2015. szeptember 30-án egy nem szokványos mediterrán ciklon alakult ki a Földközi-tenger nyugati medencéjében. Lassú mozgása révén ugyanis rengeteg energiát tudott meríteni a még viszonylag meleg tengerből, így több tekintetben is hasonlóságot mutatott a trópusi ciklonokkal. A ciklont az angol „mediterranean” és „hurricane” szavakból megalkotott „medicane”, avagy magyarosan „medikán” jelzővel is illették. Igazi trópusi társaihoz hasonlóan kiadós esőzéseket, igen erős szelet és jelentős nyomásváltozásokat produkált a ciklon.

A 2015-ös hurrikánszezon meglehetősen csendesen indult az Atlanti-óceánon. Az év első hurrikánjára így augusztus végéig kellett várni. A Fred névre keresztelt hurrikán történelmi jelentőségét az adta, hogy ő volt az első trópusi ciklon az 1851-ben megkezdett rendszeres megfigyelések kezdete óta, mely már hurrikánként érte el a Zöld-foki szigeteket, és így is haladt végig rajtuk.

Az utóbbi évek nyarai rendre mind melegebbek az átlagosnál, azonban az idei nyár még ezek közül is kitűnt ismétlődő, hosszan tartó hőhullámaival. A havi- és évszakos átlaghőmérsékletek szokatlanul magasak voltak, és a hőség számos korábbi rekordot megdöntött.

2015. augusztus 17-én az ország több pontján özönvízszerű csapadék hullott szélsőséges területi eloszlás mellett. Jellemző, hogy amíg Budapest belterületén 115 mm eső esett, addig a Velencei-tó környékén többfelé még az 5 mm-t sem érte el a 24 órás csapadék mennyisége. Hasonlóan szélsőséges helyzet volt a Balaton környékén is: Sármelléken 71.9 mm-t, tőle nyugatra kb. 20 km-re (Söjtörön) mindössze 6.3 mm-t mértek az OMSZ csapadékmérő berendezései. Az augusztusi hosszú forró periódus szélsőséges zárása most sem maradt el, azonban míg az előző meleg időszakot az elsősorban szélviharokat okozó gyorsan mozgó zivatarok zárták, ezúttal a rendkívül nagy csapadékot adó lassú mozgású zivataroké volt a meghatározó szerep.

Hazánkban 2015. augusztus 17-én több helyen hullott rövid idő alatt kiadós csapadék. Az esti órákban óriási felhőszakadás volt a fővárosban is, Budapest belterületén egyetlen óra leforgása alatt több mint 80 mm eső zúdult le, a napi összeg pedig 115,4 mm volt.

A viharvadászat nem feltétlenül csak a szupercellás struktúrák dokumentálása céljából szerveződik, hanem gyakran a szemet gyönyörködtető villámfotók készítése is a terepre csalogatja a vállalkozó szellemű vadászokat. Július közepén több napon keresztül is olyan időjárási helyzet állt elő Magyarország fölött, ami kedvezett a késő estébe, éjszakába nyúló zivatartevékenységnek. A Viharvadász Egyesület oszlopos tagja, Nagykovácsi Zsolt, meglátva a kínálkozó esélyt a villámfotózásra, két egymást követő éjjelen is (július 17. és 18.) számos remek fényképpel dokumentálta e légköri elektromos jelenség tobzódását.

2015. július 8-án az év eddigi legpusztítóbb, milliárdos károkat okozó szupercellái alakultak ki. A szupercellák ugyanakkor látványos és egyben félelmetes felhőformációkkal, tudományos szempontból érdekes meteorológiai képződményekkel kápráztatták el a viharvadászokat. A helyzet komolyságát az is szemlélteti, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat először adott ki az idén harmadfokú figyelmeztető előrejelzést és riasztást heves zivatarokra. Mivel a várható viharok erejét az egyesület viharvadászai is hasonlóan ítélték meg, egy részletes modellelemzést követően több csapat is útnak indult, hogy az érkező, heves eseményeket is felsorakoztató szupercellákat „levadássza”.

2015. július 25-én egy nagyon meleg periódus záró fejezeteként délnyugati irányból zivatarok érték el az országhatárt. Az egyre erősödő zivatarlánc (a szakirodalomi elnevezés szerint "squall line") a Balatonhoz érve már orkán erejű széllökéseket, heves villámlást, néhány helyen felhőszakadást okozott. Ez az időjárási helyzet klasszikus esetnek számít a balatoni viharjelzésben. Ehhez hasonló jelenség, amelyet „szlovéniai instabilitási vonal” néven ismer a hazai előrejelző szakma, az egyik legfélelmetesebb helyzetnek számít, mivel rendkívül gyorsan képes felerősödni, és a Balaton tengelye mentén végigvonulva rendszerint jelentős károkat okoz. Ezúttal sem történt máshogy: a vihar hajókat rongált meg, fákat csavart ki, felsővezetékeket tépett le. Ugyanakkor nem érkezett váratlanul az ítéletidő, az előrejelzések és riasztások nyomán a forró hétvégén a fürdőzőket, vitorlázókat előre figyelmeztették, és ahol kellett időben ott volt a mentés.

Az idei nyár egészen más arcát mutatja, mint a tavalyi. Július utolsó dekádjába érve már a második komolyabb hőhullámot szenvedjük el. Június első felében is kaptunk már ízelítőt a nyárból, de a két komoly júliusi hőségperiódus valóban próbára teszi a szervezetünket. A tartós kánikula miatt az országos tiszti főorvos az OMSZ előrejelzései alapján a legmagasabb fokozatú hőségriadót rendelte el július 4-től 8-ig, majd az előrejelzések alapján a július 17-től kiadott újabb hőségriadót meghosszabbította július 24. (péntek) 24:00 óráig az ország egész területére vonatkozóan.

A július első felében Európa legnagyobb részét érintő hőhullámnak egy markáns hidegfront vetett véget. A hűvösebb légtömegek 2015. július 8-án érték el a Kárpát-medencét, és elsősorban a Dunántúl középső részén, illetve Budapesten heves zivatarokat okoztak. A zivatarcellák között meghatározó szerepet kapott egy szupercella, amely a Bakony fölött kialakulva keleti irányba mozgott, és jelentős károkat okozott Székesfehérvár-Budapest vonal sűrűn lakott területein. Nem ez volt az idei első ilyen jelenség, és nem is a legerősebb, hiszen a Duna-Tisza közén, illetve Szabolcs-Szatmár megye keleti végein ehhez hasonló forgó zivatar már okozott rendkívüli szélvihart és jégkárt.  Jelen írás a vihar kialakulásának körülményeit és annak lefolyását mutatja be.