2022. augusztus 10. szerda
OMSZ hírek

OMSZ: 2022. március 31. 08:00

Április 1-én indul a tavi viharjelzési szezon

Április 1-én kezdetét veszi a tavi viharjelzési szezon, amely október 31-ig tart. A tavi viharjelzéseket az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) Siófoki Viharjelző Obszervatóriuma adja ki.

Sajtóközlemény [pdf: 369 KB]

Az OMSZ Viharjelző Obszervatóriuma a nap 24 órájában figyelemmel kíséri a tavak aktuális és várható időjárását, szükség esetén pedig viharjelzést ad ki. A viharjelzések tóparti megjelenítését a Balaton körül harminchat stabil fényjelző viharjelző, a kiemelt strandokon tizenöt mobil tájékoztató fényjelző biztosítja, továbbá a tó közepén négy viharjelző lámpa figyelmeztet a veszélyes időjárási jelenségre. A balatonihoz hasonló fényjelző lámpák működnek a Velencei-, a Fertő-, és a Tisza-tavon is.  A Velencei-tavon három stabil fényjelző viharjelző és egy mobil lámpaegység, a Tisza-tavon öt viharjelző lámpa működik. A viharjelzés aktuális állapotáról és a pillanatnyi mérési adatokról a www.met.hu/idojaras/tavaink oldalon tájékozódhatnak, ahol folyamatosan frissülő tavi prognózisaink is megtalálhatók. Az állampolgárok teljes körű tájékoztatását szolgálja az OMSZ Meteora nevű, ingyenesen letölthető mobilalkalmazása, amely arra is alkalmas, hogy a tavi viharjelzés érvényben lévő fokozatáról, illetve annak változásáról azonnal tájékoztassa a felhasználót.

A viharjelzés az OMSZ speciális feladatai közé tartozik, közvetlenül az életvédelmet szolgálja. Az OMSZ a viharjelzőrendszer működtetése mellett közreműködik a Balatonnál lévő nagyszabású rendezvények időjárási biztosításában is. Az elsőfokú viharjelzés erős (40 km/h és 60 km/h közötti) szélre, a másodfokú viharjelzés viharos (60 km/h-t meghaladó) szélre figyelmeztet. Elsőfok esetén percenként negyvenötször, míg másodfokú viharjelzés esetén percenként kilencvenszer villannak fel a viharjelző lámpák. A jelzések a szélerősödést megelőzően fél-másfél órás időelőnnyel kerülnek kiadásra. A túlbiztosítás kiküszöbölése érdekében – az elmúlt évek bevált gyakorlatának megfelelően – a Balatont a viharjelzések kiadásának szempontjából három medencére bontjuk; a Keszthelytől Badacsony-Fonyód szorosig tartó nyugati medencére, a Fonyód és Tihany közötti középső medencére és a Tihanyi-félszigettől keletre lévő keleti medencére. Az egyes medencékben egyidejűleg eltérő fokozatú viharjelzések lehetnek érvényben. A Velencei-tónál és a Tisza-tónál egy adott időpontban egyfajta jelzés érvényes.

A viharjelzést az OMSZ korszerű infrastruktúrája segíti, annak részeként automata meteorológiai állomáshálózat, meteorológiai műholdak, radarok és villámmérések támogatják a veszélyjelző munkát. Az elmúlt egy évben a műszerpark egy újabb állomással bővült (balatonszemesi platform), amely nyár óta a középső medence nyíltvízi időjárási viszonyairól nyújt tájékoztatást. Ezek mellett a másik három vízközépen elhelyezett mérőállomás (siófoki, szigligeti és keszthelyi cölöpök) helyére is új, korszerű platformokat telepítettek. A vízközépi platformokat a vízügyi ágazat egy KEHOP projekt keretében valósította meg, ahol a Balaton vízminőségét monitorozó műszerek mellett meteorológiai műszerparkok is helyet kaptak. Tavaly októberben az OMSZ radarhálózata is tovább bővült, a Mecsekben lévő hármashegyi radarral kiegészülve már öt radar szolgáltat olyan speciális meteorológiai információt melynek ismerete nélkülözhetetlen a viharjelzéshez. Időközben egy GINOP projekt során a Siófoki Viharjelző Obszervatóriumban is működésbe lépett egy olyan nagy teljesítményű számítógép, amely alkalmas a légköri folyamatokat leíró számítógépes modellek futtatására, lehetővé téve az összetett balatoni időjárás pontosabb előrejelzését.

A Balatonnál az időjárási elemeknek, különösen a szélnek nagy a tér- és időbeli változékonysága. Gyakran megfigyelhető, hogy másodfokú viharjelzés idején az északi part közelében, a nádasoknál nem tapasztalhatóak viharos széllökések, azonban néhány száz méterrel beljebb már lecsaphat a szél, és a parttól távolodva gyorsan felerősödik a hullámzás is. Ugyancsak nagy a térbeli változékonyság zivatarok környezetében. A zivatarból kifutó szélrohamok rövid idő alatt elérhetik a viharos fokozatot, ugyanakkor néhány kilóméter távolságban jóval gyengébb lehet a légmozgás. A szélviharokat nem mindig kíséri felhőzet. Különösen veszedelmes a nyár közepén derült időben fújó száraz, meleg déli szél, amely a sekély déli parti vízről gyorsan besodorja a matracokat és a vízibicikliket a hullámos mélyvizekre. Fontos tudni, hogy a Balatonnál gyakran kialakulnak keskenyebb szélcsatornák, ahol lényegesen erősebb a szél, ilyen például a Szigligeti-öböl térsége.

Mindenkinek saját érdeke, hogy figyelje a viharjelzéseket és tartsa be a vonatkozó szabályokat!


A Siófoki Viharjelző Obszervatórium tornya, ahol a viharjelző szolgálat működik


Az idei szezonban vízügyi ágazat által egy KEHOP pályázat során telepített platformokon
már négy meteorológiai állomás szolgáltatja a tó közepéről a mérési adatokat;
a nyílt vízfelszín felett gyakran erősebb szelek fújnak, mint a szárazföldön,
így a parti szélmérések mellett elengedhetetlen a nyíltvízi szélviszonyok ismerete


A Balatonnál 36, a Velencei-tónál 3, a Tisza-tavon 5 stabil viharjelző lámpa figyelmeztet
a közelgő veszélyes időjárási eseményre


A nyári balatoni viharok többsége leginkább zivatarokhoz köthető


A Balatonnál gyorsan változik az időjárás, mindez a tó és a Bakony együttes hatásának eredménye;
az északi parton az orográfia támogatja az intenzív gomolyfelhő-képződést


Balatoni szupercella június 25-én