2024. április 29. hétfő
Hírek

HungaroMet: 2023. szeptember 28. 08:00

200 éve született Schenzl Guidó bencés szerzetes, meteorológus, akadémikus

Schenzl Guidó 1823. szeptember 28-án született a Felső-Ausztriai Haus településen és 1890. november 23-án hunyt el Grazban. Az osztrák származású bencés szerzetes, meteorológus, akadémikus volt a Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet létrehozója és első igazgatója. Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2023. szeptember 28-án ünnepli – tisztelegve a nagy előd előtt – Schenzl Guidó születésének bicentenáriumát. Ünnepségen kerül átadásra a legmagasabb hazai meteorológiai kitüntetés, a Schenzl Guidó-díj is.

A Magyar Tudományos Akadémia 1868. április 6-án tárgyalta a független magyar földdelejességi intézet létrehozásának javaslatát. Ferenc József 1870. április 8-án ellenjegyezte a „Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet” alapító okmányát, ami a Budapesti Közlöny május 3-i számában jelent meg. Az intézet a kultuszminiszter felügyelete alá került, aki első igazgatónak Schenzl Guidót nevezte, fő feladataként a meteorológiai mérések szervezését, állomáshálózat fejlesztését és a mérések kiértékelése mellett az ország éghajlati viszonyainak feltárását határozta meg. Az akkor még három főből álló Intézet a Budai Reáliskola épületében (I. kerület Toldy Ferenc utca 9.) működött. 1871 januárjában átköltöztek egy budai várban lévő ház (Móra Ferenc utca 2/b.) első emeletére. Ezt a házat tekintjük az Intézet első székházának. Schenzl Guidó nagy küzdelme és bizonyítgatása, hogy „kevés a hely" meghallgatásra talált az akkori Közoktatásügyi Minisztériumban. 1872. november 1-én áthelyezték az Intézetet a Lovas út 66. szám alá, az akkori Novák villába, ahol 1892 novemberéig müködött.


 
Schenzl Guidó
gimnáziumi tanulmányait Judenburgban kezdte meg az admonti bencés szerzetesek vezette iskolában, és Grazban fejezte be. Ezután a Szent Benedek rend kötelékébe lépett és 1845-ben tett fogadalmat. Pappá szentelését követően a grazi egyetemen tanult, ahol matematikából, fizikából és bölcseletből doktorált. 1851-ben a budai királyi katolikus gimnáziumba helyezték póttanári állás betöltésére. Az 1854/1855-ös tanévben a grazi állami főgimnáziumban tanított rendes tanári minőségben. 1855-ben az akkor felállított budai főreáliskolát szervezte meg a vízivárosi kapucinus zárda iskola céljára kibővített szárnyában, a II. kerület, Fő utca 32-ben. 1858-ban addigi ideiglenes igazgató tisztéből végleges igazgatónak nevezték ki. 1859-ben, amikor elkészült a főreáliskola (mai Toldy Ferenc Gimnázium) új épülete, annak fizikai részlegében meteorológiai megfigyelőállomást létesített. 1861. március 14-én megkezdte az állandósított meteorológiai észlelések rendszeres feljegyzéseit. E tevékenységet az MTA is támogatta, sőt egy bizottságot szervezett a mérések véglegesítésének előkészítésére. Rendszeresítette a déli pontos idő-jelzést (akkor még puskalövéssel); az első delet jelző lövés 1867. február 1-jén dördült el a második emeleti fizika szertár déli erkélyéről. A meteorológiai megfigyelések mellett a magyarországi földmágnességi viszonyok meghatározása, felmérése céljából bejárta az egész országot, elindította, majd rendszeresítette a földmágneses méréseket. E célból szervezett utazásaiban Kruspér István műegyetemi tanár segítette műszerekkel.


Kezdeményezésére 1870-ben megalakult a Magyar Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet, amelynek igazgatójává őt nevezték ki; igazgatói tisztét 1870. július 12-étől 1886. július 1-jéig töltötte be. (A gimnázium vezetésére utódjául Say Móric vegytan tanár kapott igazgatói kinevezést.) A Meteorológiai Intézet három tudományos dolgozóval kezdte meg működését. Ugyanebben az évben Schenzl negyvenkét észlelőállomást szervezett.

 

1871-ben rendszeresítette az időjárási észlelést, s ennek anyagával 1871-ben elindította A Meteorológiai és Földmágnesességi Magyar Királyi Központi Intézet évkönyveinek sorozatát magyar és német nyelven. Magnetikai helymeghatározások Magyarországban című műve 1872-ben jelent meg. A Természettudományi Társulat megbízásából 1884-ben megírta Útmutatás földmágnességi helymeghatározásokra című könyvét. Tudományos munkásságát számos kitüntetéssel, akadémiai rendes tagsággal és tudományos társaságok tiszteleti tagságával ismerték el. 1880-ban alapítványt létesített a jó előmenetelű, szegény diákoknak. A káptalan 1886-ban visszarendelte Admontba, ahol 1890. február 10-én nagy ünnepélyességgel szentelték fel apáttá. Súlyos betegsége következtében még ebben az évben elhunyt.

Élete során több kitüntetést kapott, 1876-ban Akadémiai Nagydíjban részesült, 1886-ban a király Vaskorona Rendet adományozott részére.

 

1995-ben az Országos Meteorológiai Szolgálat kezdeményezésére a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium emlékére Schenzl Guidó-díjat alapított, amelyet minden évben a Meteorológiai Világnapon, március 23-án adnak át a magyar és a nemzetközi meteorológia területén kimagasló tudományos, kutatási és szakmai eredményeket elért meteorológusoknak.



Kapcsolódó oldalak
:


Ellinger Ede fotója Schenzl Guidóról 1881-ből (MTA katalógus)