Július 11-én Kelebia állomáson a hőmérséklet elérte a 40,0 fokot, ezzel megdőlt a napi legmagasabb maximumhőmérséklet rekordja. Az ezen a napon mért legmagasabb hőmérséklet eddig 38,5 fok volt, amit Szerepen mértünk 1922-ben. A fővárosban sem volt még ilyen meleg ezen a napon, mióta rendszeres hőmérsékleti méréseket végzünk. Újpesten 38,5 fokot mértünk, a korábbi rekordot 1968-ban mértük Budapest Kamaraerdő állomáson, akkor 37,5 fokot mutatott a hőmérő higanyszála.

Éjszaka nem tudott lehűlni a levegő 26,9 fok alá Boda állomásunkon, amivel megdőlt a napi legmagasabb minimumhőmérséklet országos rekordja, ugyanis ezen a napon 24,8 fok volt a rekordtartó, amit Szekszárd Palánkpuszta állomáson rögzítettünk 2017-ben. Budapesten szintén szokatlanul enyhe volt az éjszaka. 25,6 fokig hűlt a levegő Budapest Lágymányoson, amivel megdőlt a napi legmagasabb fővárosi minimumhőmérséklet rekordja, az eddigi rekord 23,0 fok volt, amit szintén Budapest Lágymányos tartott 2012-től.

A bőrünkön érezzük és a mérések is igazolják, hogy az éghajlatváltozás legnyilvánvalóbb tünete térségünkben a hőségperiódusok gyakoriságának növekedése. Egy hőhullámon már túl vagyunk idén is, a második ennél komolyabbnak ígérkezik, a hatásait épp elszenvedjük.

A szerdai forró nap után estére se tudott felfrissülni a levegő. Július 10-ére virradóra a hegyvidéki és a délnyugati határ menti területek kivételével 20 fok felett alakultak a hajnali minimum értékek.
Fonyódon, illetve Szeged belterület állomásokon pedig csupán 25,3 fokig tudott süllyedni a hőmérő higanyszála, így új napi legmagasabb minimumhőmérsékleti rekord született. Az eddigi napi rekordérték a 2011-ben mért 24,4 fok volt, amelyet Pécs Árpádtető mérőállomása rögzített.

Az egyre fokozódó hőségben július 9-én már országszerte 30 fok fölött alakultak a csúcshőmérsékletek. A Duna-Tisza közén, illetve az ország déli részén 37 fok körüli értékek is előfordultak, Baja Csillagvizsgáló állomásunkon pedig 38,1 fokot mértünk, amivel új napi maximumhőmérsékleti rekord született. Ezen a napon a korábbi szélsőérték a 2011-ben Pécs Egyetem állomáson regisztrált 37,9 fok volt.

Az első világháború után magához térő Magyarországon az 1930-as évekre a Balaton egyre népszerűbb üdülőhellyé vált. A polgári repülés kezdetével közvetlen repülő járat is indult Budapestről a Balatonra: a Dunáról a mai Szabadság-híd mellől szálltak fel azok a hidroplánok, amelyek Siófokra vitték utasaikat. A vízi élet megélénkülésével azonban a balatoni viharok egyre több áldozatot követeltek. 1931. szeptember 5-én egy váratlan vihar a siófoki kikötőben tartózkodó öt hidroplánt tett tönkre. Az utolsó csepp a pohárban az 1933. július 16-án és 30-án lecsapó viharok voltak, amelyek számos áldozatot követeltek. Mindezek hatására kormányzati döntés született egy viharjelző rendszer felállítására. Az akkori Meteorológiai Intézet igazgatója azonban nem tartotta tudományosan megvalósíthatónak egy ilyen figyelmeztető szolgálat üzemeltetését, így végül a Légiügyi Hivatal helyettes igazgatója, dr. Hille Alfréd meteorológus szervezésében indult meg 1934. július 8-án a balatoni viharjelzés.

2024. június 27-én a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. egy „nyárindító” workshopot szervezett a média munkatársai számára az éghajlatváltozás témájában.

Június 22-én megérkezett hazánkba a kánikulát letörő hidegfront, amely az ország déli, illetve keleti területeit érte el a legkésőbb. Itt napközben még sokfelé szökött 30 fok fölé a délutáni csúcshőmérséklet. Derekegyházon 37,7 fokkal tetőzött a hőség, amivel meg is dőlt a napi legmagasabb maximumhőmérséklet rekordja. A korábbi napi szélsőérték 37,6 fok volt, amelyet 2000-ben Tiszaroffon regisztráltunk.
Az enyhülést hozó hidegfrontot az eső mellett heves záporok és zivatarok is kísérték, utóbbiak felhőszakadással, helyenként jégesővel is társultak. A legtöbb csapadék az északkeleti országrészben hullott, méghozzá olyan sok, hogy a Tokaj állomásunkon mért 121,3 mm-rel új napi csapadékrekord is született. Az eddigi csúcstartó Drégelypalánk volt, 107,5 mm-rel, amelyet 1999-ben rögzített az ottani mérőeszköz.

A Hungaromet Nonprofit Zrt. jogelődje az Országos Meteorológiai Szolgálat a kezdetek (2002) óta részt vesz a Múzeumok Éjszakája programon. Jogutódja a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt., mely az eddigi funkciók mellett a Környezetvédelemi Igazgatósággal és a Nemzeti Alkalmazkodási Központtal együtt 2024-ben is folytatta az OMSZ által elkezdett hagyományt.

Június 21-én van a #ShowYourStripes day, azaz a „Klímacsíkos” nap. Ed Hawkins, a Readingi Egyetem éghajlatkutatója 2018-ban készített először "csíkos" ábrát, hogy a nagyközönség számára is könnyen értelmezhetővé tegye a Földön megfigyelhető hőmérsékletváltozás. Az elmúlt évtizedek drámai felmelegedését jól szemlélteti a csíkok pirosba tolódása.