Reformokat hozott a Meteorológiai Világszervezet 18. Kongresszusa

2019. június 3-14. között került megrendezésre a Meteorológiai Világszervezet (WMO) 18. Kongresszusa. A Kongresszus négy évente ülésezik, s a legfelsőbb döntéshozó szervként meghatározza a szervezet stratégiai célkitűzéseit, költségvetését, működésének kereteit, jóváhagyja szakmai programjait és megválasztja a tisztségviselőket is.

Az idei évben a reformoké volt a főszerep, amelyek egyrészt strukturális és személyi változásokat hoztak a WMO életében, másrészt a meteorológiai megfigyelő, informatikai és előrejelző rendszerek működését terelték új irányok felé. Ismét lendületet kapott az állami és magánszféra közötti együttműködés megvalósítása is a megújított Genfi Nyilatkozat értelmében.

Kongresszus legfontosabb eredményei:

A WMO strukturális változásának a lényege, hogy az eddigi nyolc technikai bizottság helyett a tagországi szakértők részvételét a döntéshozó folyamatban két bizottságba sűríti. Az egyik bizottság a meteorológiai infrastruktúrák kialakításáért és felügyeletéért lesz felelős (Systems Commission), a másik pedig a meteorológiai mérési és modellezési adatokból a felhasználók felé nyújtott szolgáltatásokat koordinálja (Services Commission). Emellett egy tudományos, illetve egy stratégiai/politikai tanácsadó testületet hoznak létre a Végrehajtó Tanács munkájának segítésére. Ezáltal a döntések megalapozottabban, jobban összehangoltan és gyorsabban születhetnek majd, megfelelve a mai technológiai és felhasználói igények kihívásainak.

Nyolc év után a leköszönő kanadai elnök, David Grimes helyett a WMO Kongresszusa 2019. június 13-án új elnököt választott a német Prof. Gerhard Adrian személyében. Prof. Adrian 2010 óta vezeti a német meteorológiai szolgálatot (Deutscher Wetterdienst, DWD), a WMO tevékenységében pedig szakmai delegáltként már 2002 óta részt vesz. Vezetése alatt ösztönözte és megerősítette a DWD és a meteorológiai kutatással foglalkozó intézmények közötti kapcsolatot, valamint biztosította Németország aktív részvételét a WMO programjaiban. A WMO első alelnöke Celeste Saulo (Argentína), második alelnöke Albert Martis (Curaçao), harmadik alelnöke pedig Agnes Lawrence Kijazi (Tanzánia) lett. A Kongresszus újabb négy évre megerősítette főtitkári pozíciójában Petteri Taalast (Finnország).

Az állami, tudományos és magánszféra közötti együttműködést a gyorsan fejlődő technológiai lehetőségek, valamint a két szektor kompetenciáinak együttes kihasználása, ezáltal a meteorológiai és éghajlatváltozással kapcsolatos tevékenységek és szolgáltatások színvonalának növelése teszi szükségessé. Az együttműködés fő kereteit az idei Kongresszus az ún. Genfi Nyilatkozatban rögzítette, amely a „Közösségépítés az időjárás, az éghajlat és a vízügy érdekében” elnevezést kapta. A Nyilatkozat elismeri, hogy a magánszektor a hagyományosan állami alapfeladatnak számító teljes meteorológiai tevékenység – a mérések, megfigyelések végzésén keresztül az adatfeldolgozáson át a számítógépes modellezésig és a felhasználóknak nyújtott szolgáltatásokig – különböző területein egyre nagyobb szerepet vállal. A Nyilatkozat ösztönzi mind a két felet, hogy törekedjen a kölcsönösen rendelkezésre álló lehetőségek minél hatékonyabb kiaknázására a szélsőséges időjárási események, valamint az állampolgárok biztonságának érdekében. Felhívja a figyelmet a fenntarthatóságra és a WMO által meghatározott szabályok követésére is. A Nyilatkozat elfogadását megelőzően a WMO magasszintű kerekasztal-beszélgetést szervezett a legfontosabb nemzetközi szereplők meghívásával, akik röviden kifejthették álláspontjukat az együttműködés lehetőségeinek megvalósításával kapcsolatban.

A meteorológiai háttérrendszerek fejlesztésével kapcsolatban az egyik legfontosabb újítás a globális alapmegfigyelő rendszer (Global Basic Observing System, GBON) létrehozása, melynek célja a numerikus időjárás-előrejelzés igényeinek kiszolgálása valós időben elérhető, megbízható meteorológiai mérésekkel. A számítógépes modellek pontos mérési adatok nélkül nem működtethetők, az ezekre épülő időjárás-előrejelzési, illetve éghajlati szolgáltatások megalapozatlanok. A GBON biztosítani fogja a megfelelő térbeli sűrűséggel rendelkezésre álló felszíni és rádiószondás mérések globális elérését a nemzetközi előrejelző központok számára. Melynek alapjául – a Kongresszus döntése alapján – a 2020. január elsejével operatívvá váló, a WMO által koordinált és egységesített WIGOS (WMO Integrated Global Observing System,) globális megfigyelőhálózat szolgál.
Az informatikai és adattovábbítási technológiák fejlődésével a mérési (főként a műholdas mérésekből származó) és számítógépes előrejelzési adatok mennyisége a következő évtizedben mintegy tízszeresére növekszik. Ezzel egyidőben pedig olyan új lehetőségek jelennek meg az informatika területén, mint a mesterséges intelligencia, a „Big Data”, a felhőrendszerek, az adatbányászat, a közösségi médiák stb. Ezen kihívásoknak felel meg a WMO új informatikai rendszere (WMO Information System, WIS 2.0), amely a most elfogadott tervek értelmében 2024-től veszi át teljes körűen a napi működési feladatokat a jelenleg is működő WIS 1.0 rendszertől. A WIS 2.0 már felhőalapú adattárolást és adatfeldolgozást tesz majd lehetővé.

A számítógépes időjárás-előrejelzéseket készítését a WMO globális adatfeldolgozó és előrejelzési rendszereket magába foglaló programja koordinálja. A WMO által támasztott követelményeknek megfelelő globális előrejelzési központok száma az elmúlt időszakban háromról kilencre emelkedett. A Kongresszus új működési kereteket és fejlesztési irányokat állapított meg, mely során új szolgáltatások elindítását és az ezt alátámasztó tudományos eredményeket tesztelik.

Felismerve, hogy az éghajlatváltozás problémája leginkább a vízügy területén érzékelhető az egyre gyakrabban megjelenő aszályok vagy éppen a heves esőzéseket követő árvizek formájában, a WMO Kongresszus új stratégiát fogadott el a hidrológiai tevékenység irányítására, melyben megfogalmazásra került a nyolc legfontosabb célkitűzés is. A WMO – új struktúrájában – kiemelt szerepet szán a hidrológiai feladatoknak, melyeket egy külön hidrológiai közgyűlés irányít, amely első ülését a most véget ért Kongresszus keretein belül tartotta. A Hidrológiai Közgyűlés során a WMO együttműködési megállapodást írt alá a Globális Vízpartnerség programmal, az ENSZ fenntartható fejlődéssel és vízgazdálkodással kapcsolatos stratégiájának támogatására.
Végül, de nem utolsó sorban meg kell említeni azt is, hogy a WMO Kongresszus a szervezet költségvetésének alakulásában is változást hozott, mely a 2010-es évek eleje óta nem növekedett. Az ENSZ intézményein belül általánossá vált nulla nominális növekedésű költségvetéssel (Zero Nominal Growth, ZNG) működő szervezet a Kongresszus döntése értelmében legfeljebb 2%-os költségvetés-növekedést vezethet be az általa felállított prioritások és célok megvalósításában a 2020–2023-as időszakban. A 2017-es költségek megoszlása itt érhető el.

Link-gyűjtemény:

Hírek

Pályázatok, projektek

Rendezvények

Elérhetőségek

Kapcsolatok