Szigorúbb levegőminőségi előírásokat hoz az új uniós irányelv

Az Európai Unió új levegőminőségi irányelve jelentős szigorításokat vezet be: többek között alacsonyabb szennyezettségi határértékeket határoz meg, előírja a mérőhálózat fejlesztését és kiterjesztését, valamint kötelezővé teszi olyan cselekvési tervek kidolgozását, amelyek a levegőminőségi problémák esetén gyors és hatékony beavatkozást tesznek lehetővé.

A HungaroMet székházában megrendezett előadóülésen az MMT tagjai, a kapcsolódó tudományterületek képviselői, valamint a sajtó munkatársai is jelen voltak, így széles körű szakmai érdeklődés kísérte az eseményt. A program során a HungaroMet Nonprofit Zrt. Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központjának szakértői és a LIFE IP HungAIRy projektvezetője tartottak előadásokat, melyek a levegőminőség-védelem aktuális kérdéseit, az új szabályozási környezetet, a mérési és modellezési szakterületek előtt álló kihívásokat, a kibocsátási leltárak hátterét, valamint a HungAIRy projekt keretében megvalósult eredményeket mutatták be.

Varga Judit levegőminőség-védelmi szakértő előadásban hangsúlyozta, hogy Magyarországon évente 8–12 ezer idő előtti halálozás hozható összefüggésbe a légszennyezettséggel. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján az európai lakosság jelentős része olyan környezetben él, ahol a levegő szennyezettsége egészségkárosító hatású.

A szakértő felidézte, hogy az Európai Unió a 2024-ben elfogadott irányelvben vállalta: 2030-ig, a 2005-ös szinthez képest 55 százalékkal csökkenti a légszennyezés egészségre gyakorolt hatását. Az új szabályozás elsődleges célja az emberi egészség védelme. Az irányelv egyebek mellett meghatározza a mérőhálózat működtetésének és a modellezésnek a követelményeit, rögzíti a levegőminőségi határértékeket, valamint rendelkezik a végrehajtáshoz szükséges tervek és programok elkészítéséről, a lakosság tájékoztatásáról, továbbá a szankciók és az időszakos mentességek rendszeréről.

Dézsi Viktor, a Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ igazgatója arról beszélt, hogy Magyarországon jelenleg 56 automata mérőállomás és több mintavételi pont figyeli a legfontosabb légszennyező anyagokat. Az új irányelv nemcsak szigorúbb határértékeket vezet be, hanem új szennyezőanyagok – például az ultrafinom részecskék és az ammónia – mérését is előírja. Ennek teljesítéséhez új műszerek beszerzésére és a mérési pontok fejlesztésére van szükség, ezért a jelenlegi rendszer bővítése elkerülhetetlen.

A levegőminőség modellezésének szerepéről Ferenczi Zita, a levegőminőség-modellezés szakmai irányítója tartott előadást. Kiemelte, hogy a modellezés segítségével előre jelezhető a légkörbe jutó szennyezőanyagok terjedése. Az új irányelvben a modellezés több területet is érint: a levegőminőség értékelését, a térbeli reprezentativitás vizsgálatát, az előrejelzést, a kibocsátási források azonosítását, valamint a tervezett intézkedések hatásainak felmérését. Hangsúlyozta, hogy a modellezés és a mérés egymást kiegészítő módszerek.

Kis-Kovács Gábor, a Levegőminőség-modellezési és Emissziós Osztály vezetőjeelőadásában a légszennyező anyagok kibocsátóinak jelentőségét ismertette, hangsúlyozva, hogy ezek ismerete alapvető feltétele a levegőminőség védelmének. Bemutatta a nemzeti kibocsátási leltárak tartalmát, valamint kitért az energiatermelés, a háztartások, a közlekedés és a mezőgazdaság által kibocsátott szennyező anyagokra is.

Bezegh Barbara, a 2019-ben kezdődött és idén záruló LIFE IP HungAIRy projekt osztályvezetője bemutatta az integrált projekt céljait, melyek között szerepel a levegőminőségi tervek megvalósításának támogatása, emellett a levegőtisztaság-védelme 8 magyar régióban és 10 városban. A projektvezető kitért a már megvalósult eredményekre, sikerekre; bemutatta a projekt több elemét, jógyakorlatát is, hangsúlyozva a szemléletformálás szerepét.

A rendezvényről készült videó a későbbiekben felkerül majd az MMT YouTube oldalára.

(Forrás: MTI)