2024. november 27. szerda
Hírek

HungaroMet: 2011. november 1. 10:39

Október 31-én befejeződött a szezonális vihar-előrejelző és viharjelző szolgáltatás a Balatonon és a Velencei-tavon

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) a 46/2001 BM rendelet alapján április 1-től október 31-ig a balatoni és a velencei-tavi viharjelzések meteorológiai kiszolgálására vihar - előrejelző szolgálatot üzemeltet. A viharjelzést és a riasztást a lakosság és az üdülőközönség részére a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) fényjelző rendszere biztosította. Az üzemeltetési feladatokat a BM OKF megbízása alapján a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület látta el.

letöltés [pdf: 225 KB]

A Vízirendészet munkatársai 152 alkalommal 400 fürdőző, vagy hajózó személyt mentettek ki a vízből. 2011. április 1-től október 30-ig 10 (2010-ben összesen 5) fő fulladt a Balatonba. Egyetlen olyan halálos kimenetelű vízi baleset sem történt, amely elmaradt, vagy későn kiadott viharjelzés következménye lett volna. Erős vihart, azaz 90 km/ó sebességet is elérő, vagy meghaladó szelet 13 napon regisztrált a Balaton partján üzemelő 10 automata mérőműszer valamelyike. A Katasztrófavédelem fényjelző állomásai a Balaton nyugati medencéjében 2269, a keleti medencében 2133, a Velencei-tónál 1660 órán át üzemeltek kisebb-nagyobb megszakításokkal. Az értékek a tavalyi fenntartásoknál közel 100 (keleti medence 94, nyugati medence 120) órával lettek (lesznek) kevesebbek.

A 2011. évi viharjelzési szezon időjárásának főbb jellemzői

2011-ben az erős viharok (90 km/h, vagy afeletti szélsebesség) száma az átlagosnál magasabb, összesen 13 lett (tavaly kiemelkedően magas; 19 volt) a viharjelzési szezon 7 hónapja alatt. A legnagyobb számban - ezek közül 4 alkalommal - áprilisban, 3 alkalommal augusztusban fordultak elő erős viharok a Balatonnál.

A szélsebességben a mért legmagasabb értékek az idén az augusztusi viharokhoz köthetők. 2011. augusztus 19-én Fonyódnál 117 km/h sebességű nyugat-délnyugati irányú, augusztus 27-én Balatonmáriafürdőnél 106 km/h sebességű északi irányú szélmaximumokat mértek az automaták. A harmadik legerősebb szelet a füredi automata mérte június 23-án 105 km/h-val nyugati irányból. A szélerősödések nagyobb kiterjedésű időjárási objektumok; zivatarvonal, illetve hidegfont átvonulása alkalmával jöttek létre. A havi átlagos szélsebességek áprilisban, júniusban (júniusban ~20 %-kal) és júliusban lettek magasabbak a sokéves átlagnál. A legtöbb zivatar májusban és júniusban fordult elő.

A szezon legemlékezetesebb időjárási eseménye a Kékszalag vitorlásverseny volt, annak ellenére, hogy az aznapi legerősebb széllökések nem tartoztak a szélsőségesen nagy viharok kategoriájába. A július 14-én esti órákban érkezett vihar Balatonmária és Szigliget térségében okozta a legerősebb, 80 km/h körüli szelet, azonban a sötétben egész éjjel fújó viharos szél komoly károkat okozott a vitorlásokban és az éjszaka folyamán több száz bajbajutott embert kellett kimenteni. Az Obszervatóriumból jövő figyelmeztető előrejelzéseknek és riasztásoknak köszönhetően a mentőegységeket még időben a veszélyeztetett területre vezényelték és a gyors beavatkozásoknak köszönhetően emberéletben nem esett kár.

Az idei szezon az átlagosnál melegebb lett; a június és augusztus középhőmérséklete közel egy fokkal, a szeptemberé pedig több mint három fokkal haladta meg a sokéves átlagot. Egyedül a július volt a vártnál hűvösebb (0,5 - 1,0 fokkal). Ebben a hónapban huszadikától romlott el jobban az idő, ugyanakkor még július második hetében minden nap 30 fok feletti maximumok voltak mérhetők. A szezon legmelegebb napja a nyugati medencében a mérések szerint kilencedike volt, amikor Keszthelyen az automata 36,8 fokot regisztrált. A keleti medencében Siófokon pedig a tizennegyedikén mért 36,6 fok volt a csúcsérték. Augusztusban a huszadikát követő hét volt a legmelegebb. Ekkor is minden nap 30 fokot meghaladó hőmérsékletek voltak mérhetők. Huszonhatodikán pedig ismét 35, 36 fok felett volt a maximumhőmérséklet. A szeptemberi nyárnak is sokan örülhettek a Balatonnál. A tó vizének hőmérséklete a hónap utolsó napjaiban is 20 fok közelében volt.

Az áprilistól szeptemberig terjedő hat hónapban a Balatonnál az átlagosnál jóval szárazabb idő volt. Egyedül júliusban hullott a sokévi átlagot meghaladó mennyiségű csapadék. Augusztusban a nyugati medencében még a sokévi átlag 70%-a volt mérhető, de a többi hónapban a szokásos mennyiségnek alig a fele, de volt ahol csak a havi átlag negyede hullott le. A számítások szerint a hat havi csapadékösszeg a nyugati medence térségében a sokéves átlag 56%-át tette ki, még a keleti medence térségében a 62%-át. A csapadékhiány és az átlagosnál melegebb idő a Balaton vízszint változásában is megmutatkozik. Április elsejétől október végéig a tó vízszintje 45 cm-rel csökkent.

A vihar-előrejelzésről és viharjelzésről szóló tömegtájékoztatás

Az időjárási tájékoztatások, előrejelzések és viharjelzések a közszolgálati rádió, valamint az Internet (www.met.huwww.rsoe.hu, www.katved.hu) közvetítésével kerültek nyilvánosságra. Részletes tájékoztatást a 06 90-603-423, elő- és utószezonban éjjel a 06 90-603-421 emeltdíjas telefonszámokon lehetett szerezni. A viharjelzések tó-parti megjelenítését a Balaton körül 29 a Velencei-tónál 2 fényjelző lámpaegység végezte, amelyhez a Balatonnál még 18 mobil fényjelző egység is hozzájárult. A katasztrófavédelem az idén is fokozottan felügyelte arendszer üzemeltetését, a vihar okozta károkat elhárította, így a rendszer a teljes viharjelzési időszakban biztonságosan üzemelt.A viharjelzések és a balatoni időjárási előrejelzések az OMSZ Siófoki Viharelőrejelző Obszervatóriumában készültek és operatív módon jutottak el a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitánysághoz, a Vízimentők Balatoni Szakszolgálatához és további megrendelőkhöz, így például a Balatoni Hajózási Részvénytársasághoz. A nagyobb vitorlásversenyek, illetve tömegrendezvények meteorológiai biztosítása ugyancsak az Obszervatóriumból történt.