Április 6-án ismét megdőlt a minimum hőmérséklet országos rekordja. Dunaújváros, Pécs Árpádtető és Szentlélek állomásunkon is csupán 15,7 fokig csökkent a hőmérséklet. A korábbi rekord 15,6 fok volt, amelyet 1941-ben mértek Szeged belterületén.

A mérések kezdete óta április 5-én még nem mértek ilyen meleget Budapesten. A mai csúcsérték a fővárosban belterületen 26,4 fok volt. Ez 0,5 fokkal magasabb, mint az eddigi 25,9 fokos 1946-s melegrekord. Budapest Újpesten és Budapest Pestszentlőrinc-külterületen pedig az 1946-s maximummal azonos értéket regisztráltak.

A 2015-ös év 11.72 °C-os középhőmérsékleti értékkel 1901 óta a harmadik legmelegebbnek bizonyult, s 0.2 °C-kal maradt el az eddigi legmelegebb 2014-es évtől. Érdekesség, hogy ezúttal több alkalommal, hosszantartó hőségriadók léptek érvénybe, amelyek a nyári időszak aszályhelyzeteit súlyosbították. A 2015-ös év csapadékhullás szempontjából átlagosnak tekinthető az 1901-től induló adatsorban. Az elmúlt évekhez hasonlóan a nyár jelentős része száraznak bizonyult, azonban kivételt képez ez alól az augusztusban lehullott nagymennyiségű csapadék. Az éves átlagos csapadékösszeg 538.9 mm, mely a sokéves átlag 92%-a. Részletes elemzés olvasható az Éghajlati visszatekintőben.

A többfelé kora nyáriasan meleg nappalt követően változatos képet mutat a mára virradó éjszakai lehűlés mértéke. Főként az Északi-középhegység szélvédett völgyeiben helyenként 5 fok alá süllyedt a hőmérséklet reggelre, az ország nagyobb részén azonban 10 fok körül alakult a minimum hőmérséklet. Ugyanakkor azokon a tájakon, ahol az éjjeli órákban is több alkalommal fújt élénk délnyugati szél, magas maradt a hőmérséklet. A legmelegebbet, 16,9 fokot Balatonedericsen mértük, amellyel új országos hőmérsékleti minimumrekord született. A korábbi rekordot, 15,6 fokot Pécs Egyetem állomásunkon regisztráltuk 2014-ben.

2015/16 tele a megszokottnál melegebb és csapadékosabb volt. Hőmérséklet szempontjából a december és a február a normálérték felett alakult. A február különösen kiemelkedik, a mérések kezdete óta 2016-ban volt a legmelegebb február. A csapadékviszonyokat tekintve az egyes hónapok változatos képet mutattak. Míg a december meglehetősen száraz volt, addig a január és különösen a február jelentős csapadéktöbblettel rendelkezett. További (tér)képes részletek az Éghajlati visszatekintőben találhatók.

A Légkör – OMSZ-MMT folyóirat oldalon megtalálható az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Magyar Meteorológiai Társaság szakmai tájékoztatójának, a LÉGKÖR folyóiratnak a legújabb száma (60. évfolyam, 3. szám).

2016. április 1-én Budapesten megdőlt a melegrekord: Újpesten és a II. kerületi OMSZ központban 23,0 fokig melegedett a levegő. Az eddigi legmelegebbet ezen a napon 22,8 fokot, Budapest belterületen, 1994-ben mérték.

A Meteora alkalmazás az aktuális pozíció alapján a Balaton, a Tisza-tó és a Velencei-tó térségében automatikusan kijelzi az adott tófelszínre kiadott viharjelzést. Az alkalmazás segítségével az aktuális viharjelzési fokozatról akkor is tudomást lehet szerezni, amennyiben a viharjelző lámpák a tartózkodási helyről nem észlelhetők.

2016. április 1-jétől megkezdődik a tavi viharjelzési szezon, amely október 31-ig tart. A tavi viharjelzéseket az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adja ki a Siófoki Viharjelző Obszervatórium szakmai felügyelete mellett. A Balaton viharjelzési szempontból három medencére tagolt: a Keszthelytől Badacsonyig tartó nyugati, a Badacsonytól Tihanyig tartó középső, és a tihanyi szorostól keletre lévő keleti medencére. A balatonihoz hasonló fényjelző lámpák működnek a Velencei-tónál, Tisza-tónál és a Fertő-tónál is. Az OMSZ Viharjelző Obszervatóriuma a nap 24 órájában regisztrálja a Balaton időjárását és arról a médiáknak és a met.hu honlapon folyamatosan tájékoztatást ad.