A hősziget a nagyvárosokban bekövetkező mikroklimatikus jelenség. Lényege, hogy beépített városi területen a hőmérséklet szignifikánsan magasabb, mint a várost környező külvárosi és vidéki területeken. Az oldalon a következő fejezetek találhatók:

• Városi hősziget jelenség
• Vizsgált városok
• Projekt célkitűzések
• Munkacsoportok és a résztvevő intézmények
• Publikációk
• Videó

Városi hősziget jelenség

A nyolcvanas évek óta ismert és tanulmányozott jelenség okai az alábbiak:

• a felszín fizikai jellemzői: a város felszínét alkotó olyan anyagok, mint a beton és az aszfalt nagyobb arányban nyelik el, mint ahogy visszaverik a napsugárzást,
• hiányoznak a természetes párolgó felszínek (talaj, növényzet, felszíni vizek), melyek a vidéki területeken közreműködnek az energia egyensúly fenntartásában,
• a függőleges falfelületek fokozzák a felszín sugárzás elnyelését és visszaverését, ezzel együtt gátolják a szelet, mely elősegíthetné a hőmérséklet csökkentését,
• emberi tevékenység, főként a hőerőművek és épületek hűtésből és fűtésből, ipari tevékenységből, járművekből stb. származó hőtermelés,
• A szennyezőanyagok jelentős mennyisége, ami módosítja a légkört.

A hősziget jelenség intenzitása a városi területek méretével és népességével arányosan nő. Következésképpen a városi területeken élők egyre növekvő száma miatt az eljövendő években egyre súlyosabbá válik a helyzet.

A hősziget hatás közvetlenül kapcsolódik (és romlik) a klímaváltozással, amely előreláthatólag növekvő átlaghőmérséklet miatt markáns, közvetlen hatást gyakorol a városi lakosság egészségére, különösen a veszélyeztetett csoportokra (a betegekre és az idősekre).

1. ábra
Városi hősziget jellegzetes napi menete

A városi hősziget mértékét a hősziget intenzitással jellemezhetjük, amely a városi és vidéki területek hőmérsékletének különbségével egyenlő (ΔT_{város-vidék}). Ez a hőmérsékleti különbség napi és szezonális változékonysággal bír; általánosan megállapítható, hogy a hősziget intentitás nagyobb éjszaka, mint nappal; valamint intenzívebb télen, mint a többi évszakban (1. ábra).

Projekt

Az UHI (Urban Heat Island) – Városi Hősziget elnevezésű projekt célja a jelenség előfordulását csökkentő, kockázat megelőző és kezelő stratégiák kifejlesztése. Az UHI projekt céljai a Central Europe Programme és a European Regional Development Fund támogatásával valósulnak meg.


Projekt beavatkozási területei

Az UHI Projekt vizsgálatai a közép-európai térség nyolc városi és nagyvárosi régiójára terjednek ki (2. ábra):

• Bologna nagyvárosi része – Modena (IT)
• Velence városi folyosója - Pádua (IT)
• Bécs (AT)
• Stuttgart (GE)
• Łódz & Varsó (PL)
• Ljubljana (SI)
• Budapest (HU)
• Prága (CZ)

 2. ábra
Projekt beavatkozási területei

Projekt célkitűzések

A hősziget projekt ösztönözni kívánja a nemzetközi párbeszédet a döntéshozók, a helyi közigazgatás és a szakemberek között annak érdekében, hogy eljárásokat és akciókat fejlesszenek a városi hősziget természetes és ember által előidézett kockázatainak megelőzésre, az alkalmazkodásra és a mérséklésre.

A projekt kiemelt céljai:

• Mélyebb tudást adjon az ember által előidézett városi hősziget kockázata és a globális klímaváltozás közti összefüggésről.
• Hozzon létre egy állandó nemzetközi hálózatot a jelenség és fejlődésének folyamatos megfigyelésére.
• Megfelelő stratégiát hozzanak létre a hősziget enyhítésre és alkalmazkodásra.
• A kibocsátás csökkentő (mitigációs) és alkalmazkodást elősegítő (adaptációs) stratégiákhoz illeszkedő módon fejlesszék tovább a földhasználati tervezési eszközöket és a polgári védelmi rendszereket.

UHI projekt munkacsoportjai és a résztvevő intézmények

Alább látható a 6 munkacsoport és az azokat vezető intézmény neve. A Városklíma hálózatok és viszgálati eszközök csoportot az OMSZ munkatársai vezetik. A projekt időtartama 3 év, 2011. májustól 2014. április végéig tart. A munkacsoportok a következők (3. ábra):

• Projekt irányítás és koordinálás
• Kommunikáció, tudásmenedzsment, ismeretek és eredmények terjesztése
• Eddigi ismeretek összegyűjtése
• Városklíma hálózatok és vizsgálati eszközök
• Alkalmazkodási és enyhítési stratégiák kidolgozása
• Városi hősziget hatás modellezése
  
  

3. ábra
UHI projekt munkacsoportjai és a résztvevő intézmények

Vezető partner: Emilia Romagnai Regionális Környezetvédelmi Iroda (ARPA)

Partnerek:

• Emilia Romagna Régió –Területi Tervezés és Megállapodások Főigazgatósága
• Veneto Régió – Területrendezés
• CORILA
• Karlsruhei Műszaki Intézet
• Stuttgarti Polgármesteri Hivatal
• Freiburgi Egyetem – Meteorológia Intézet
• Lengyel Tudományos Akadémia, Földrajzi Intézet és Területfejlesztési Szervezet
• Nofer Foglalkozás-Egészségügyi Intézet
• Bécsi Műszaki Egyetem – Épület-fizikai és Épület-ökológiai Tanszék
• Bécsi Önkormányzat Környezetvédelmi Főosztálya
• Országos Meteorológiai Szolgálat
• Károly Egyetem, Prága, Matematika és Fizika Tanszék
• Prágai Városfejlesztési Hatóság
• Cseh Hidrometeorológiai Szolgálat
• A Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia Tudományos Kutató Központja
• Ljubljanai Polgármesteri Hivatal

Project honlapja: www.eu-uhi.eu

Publikációk

- Könyv

• Bartholy J., Bozó L. and Haszpra L. (szerk.), 2011: Klímaváltozás - 2011: Klímaszcenáriók a Kárpát-medence térségére, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 281 p. (ISBN:978-963-284-232-5)

- Könyvfejezet

• Kis-Kovács G. Bozó L. Lovas K. Nagy E. and Tarczay K. 2011: Adalékok az üvegház-hatású gázok antropogén kibocsátásának és elnyelésének vizsgálatához Magyarországon, In: Tamás P, Bulla M. (szerk.) Sebezhetőség és adaptáció: A reziliencia esélyei, Budapest: MTA Szociológiai Kutatóintézet, pp. 305-314. (ISBN:978-963-8302-40-3)
• Bozó L., 2011: Climate change in Central Europe: observations and model scenarios, In: Veisz O. (szerk.) Climate Change: Challanges and Opportunities in Agriculture: AGRISAFE Final Conference, Budapest, Hungary, 2011.03.21-2011.03.23. Martonvásár: Agricultural Research Institute of the Hungarian Academy of Science, pp. 9-11. (ISBN:978-963-8351-37-1)
• Bihari Z., Szalai S. and Bozó L., 2011: Természeti környezet – éghajlat, In: Kocsis K, Schweitzer F. (szerk.) Magyarország térképekben, Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, pp. 46-51. (ISBN:978-963-9545-33-5)

- Folyóirat cikk

• Bozó L., 2011: Az éghajlatváltozás és a természeti erőforrások, GAZDÁLKODÁS 55: pp. 548-552.

- Konferenciaközlemény

• Bozó L., 2011: Éghajlatváltozás: bizonyosság és bizonytalanság In: Turchany G. (szerk.) A fenntartható fejlődés holisztikus megközelítése. Budapest, Magyarország, 2011. 11. 15.: pp. 104-111. (ISBN:978 963 08 3696 8)

- Előadások

• Baranka, Gy., 2012: Evaluation of the Urban Heat Island Effects in Budapest, Hungary. ICUC8 Conference, 6-10 August, 2012, Dublin, Ireland
• Baranka, Gy., 2012: Evaluation of the Urban Heat Island Effects in Central Europe, EUMETNET Working Group on Instrumentation 6^th Meeting, 12-13 September, 2012, Budapest, Hungary
• Bozó L., 2012: Climate Research at the Hungarian Metservice, UHI Project Meeting, 28-29 February, 2012, Budapest, Hungary
• Baranka  Gy., 2012: Az UHI project eddigi eredményei: OMSZ Megfigyelési Főosztály, Állomány értekezlet, 2012. július 9., Budapest
• Baranka Gy., Dobi I., 2012: Városi hősziget vizsgálatok Budapest térségében, Magyar Meteorológiai Társaság Vándorgyűlése, 2012. augusztus 29-31, Debrecen
• Dobi I., 2012: Klímaváltozás a városokban. Óbudai Zöld Szabadegyetem, Budapest, 2012. okt. 11.
• Németh Á., 2012: Humánkomfort vizsgálatok, Továbbképzés, Országos Meteorológiai Szolgálat

- Poszter

•  Németh, Á., Kovács, A., Unger, J. and Á Gulyás: Urban/Rural Thermal Comfort Changes over the Past Half-Century in Budapest (Hungary), ICUC8 Conference, 6-10 August, 2012, Dublin, Ireland

- Népszerűsítő kiadvány

•  Baranka Gy., 2011: Városi légszennyezettség. Városklíma kalauz. Készítette: Városklíma Műhely (szerk. Ongjerth Richárd).

- Projektjelentés

• Baranka Gy., 2011: Air Quality Forecast for Budapest, Final Report for OTKA PD 75500 research project.
• Baranka, Gy., 2012: Preliminary Recognition Action, UHI WP4 Project Report, 2012
• Dobi I., 2012: A városok termális és humán bioklimatikus módosító hatásainak analízise és modellezése felszíni és műholdas felmérések alapján, az eredmények kiterjesztése. OTKA (K-68277) Záró beszámoló

UHI projekt videó

 
A projekt a CENTRAL EUROPE Program támogatásával és az ERFA (Európai Regionális és Fejlesztési Alap)
társfinanszírozásával valósul meg.