Az UV sugárzás, az elektromágneses spektrumban a röntgen- és a látható tartomány között helyezkedik el. Mind az élettelen anyagra, mind az élő szervezetekre káros hatású, így mennyiségének ismerete, változásainak nyomon követése kiemelt fontosságú. De természetesen pozitív hatásairól is szót ejtünk. Továbbá megtudhatjuk azt is, milyen körülményektől függ a földfelszínre érkező UV sugárzás mennyisége, milyen az átlagos eloszlása a Földön, és hogyan változott az utóbbi évtizedekben világviszonylatban, illetőleg hazánkban. Megismerkedünk az egészségünkre gyakorolt hatásaival és azzal, hogyan védekezhetünk a veszélyesen nagy UV-dózisok ellen. Megtudhatjuk azt is, hogyan történik az Országos Meteorológiai Szolgálatnál az UV sugárzás előrejelzése és hogy milyen, ezzel kapcsolatos információk érhetőek el honlapunkon.

Az ózon nagyon kis mennyiségben van jelen a légkörben, számunkra mégis döntő fontosságú: az ózonréteg pajzsként védi meg a bioszférát a halálos UV sugárzástól, azáltal, hogy jelentős mértékben elnyeli, és csak ki mennyiségben engedi lejutni a földfelszínre. Az evolúció során az élet akkor tudott kilépni a tengerekből a szárazföldre, amikor már elegendő ózon volt a légkörben, hogy megszűrje az UV sugárzást. Megismerkedhetünk azzal, hogyan keletkezik és hogyan alakul mennyisége bolygónk különböző vidékein. Megtudjuk, mik voltak az okai a múlt század utolsó évtizedeiben egyre drámaibbá váló légköri ózon csökkenésnek, és az Antarktisz felett koratavaszonként megjelenő, hírhedt ózonlyuknak, valamint azt is, hogy minden jel arra mutat, hogy a nemzetközi egyezmények hatására megkezdődött az ózonpajzs regenerálódása. Megismerkedhetünk északi, jóval gyengébb megfelelőjével is, amely azonban mostanában még jobban riogat itt Közép-Európa fölött, mint korábban, 2011-ben a legintenzívebb és leghosszabban tartó volt eddigi története során.

A Napból érkező elektromágneses sugárzás, annak is főként szemünkkel is érzékelhető, ún. látható tartománya biztosítja az energiát a légköri folyamatokhoz, így meghatározó fontosságú a légköri energetikában. Ezért a beérkező, a légkörben maradó, illetőleg a felszín és a légkör által kibocsátott különböző hullámhosszúságú sugárzások mennyiségének pontos ismerete elengedhetetlen a légkör alapvető működésének és aktuális folyamatainak megértéséhez és nyomon követéséhez. Nem csak a különböző sugárzások nagysága érdekes, hanem néhány speciális sugárzási komponensből pl. különböző légköri alkotók mennyisége, vagy a légkör sugárzás átbocsátó képességét leíró speciális paraméterek is kiszámíthatóak.
Ebben a részben megismerkedhetünk a légköri sugárzásátvitellel, és az OMSZ-nál folyó, nemzetközi szinten is jelentős, világszínvonalú sugárzásmérésekkel, valamint a budapesti obszervatóriumban működő nemzetközi regionális napsugárzási központ munkájával.

Mindennapi életünkben nem is gondolunk rá, nem is érzékeljük, hogy a levegőnek van súlya, amely a vállainkat nyomja. Ez a légnyomás, amelynek változása viszont igen érezhetően hat több embertársunk testi-, lelki állapotára, egészségére. A légnyomást régies szóhasználattal légsúlymérővel mérjük - napjainkban légnyomásmérőnek, barométernek nevezzük. Az Országos Meteorológiai Szolgálat múzeumában igen gazdag barométer, és barográf gyűjtemény található.

A hőmérséklet mindenki számára „húsba vágó”, saját bőrünkön érezhetjük a kemény téli fagyokat, a perzselő nyári hőséget, de természetesen a kellemes tavaszi, balzsamos levegőt is. De hogyan is mérhetjük meg a hőmérsékletet, mi ennek a fizikai alapja akár a levegőről, a talajról vagy az emberi testről van szó. A kezdetek évszázadokra nyúlnak vissza, röviden erről szól következő kisfilmünk.

Üveggömb …, a jósnő eszköze? Nem, ez a napfénytartammérő. Legtöbbünk gyermekkori emléke, hogy nagyítóval gyűjtöttünk össze napsugarakat – a hatás ismerős. Ez a napfénytartammérő működési elve. A speciális üvegből készült gömb az égbolt minden irányából képes összegyűjteni a beeső napsugarakat, és a mögötte lévő fémhéjban elhelyezett idő beosztású papírszalagot kiégeti, így kiszámítható a napos órák száma.

Egyéb műszereink az égbolt sugárzás mérésére is alkalmasak. Ezek író műszerek, gráfok, melyek papírszalagra rajzolják a mérés eredményeit.

Vajon mik az építőkövei (alapkövei) az időjárás megfigyelésének és az előrejelzésnek, mi az, ami elengedhetetlenül fontos például az un numerikus modellek futtatásához. A mért meteorológiai adatok, melyeket a legkülönfélébb mérőrendszerek segítségével regisztrálnak, nem csak hazánkban, hanem szerte a világon. Most ezekkel a mérőhálózatokkal ismerkedhetünk meg, melyek egy része már automatikusan, emberi beavatkozás nélkül működik, másrészt pedig fél-automatikusan, hiszen az emberi szem és a tudás sok esetben még ma sem pótolható műszerekkel.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat könyvtára tudományos és nyilvános szakkönyvtár. Feladata, hogy gyűjtse és megőrizze a magyar nyelvű és – anyagi lehetőségektől függően – a külföldi szakirodalmat, melyet az olvasók rendelkezésére bocsájt. A könyvtár állománya három fő részből áll: könyvek, periodikák és adatos anyagok.

A médiameteorológia a különböző kommunikációs csatornákon keresztül történő meteorológiai információk terjesztése, a terjesztés gyakorlati tevékenysége és az ehhez szükséges elméleti tudás (meteorológiai és kommunikációs) összessége. Így a médiameteorológia a meteorológia egy speciális területévé vált. Médiameteorológus az a szakember, aki meteorológiai információkat közöl a médián keresztül. A médiameteorológia humán eszközei a leírt szöveg, az élő beszéd és a képi megjelenítés.